Könyvbemutató: Nem én kiáltok, a Föld dübörög

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.



Még egyszer az atomerőművekről

Antalffy Tibor honlapján érdekes megjegyzéseket olvashattunk a márciusi atomerőmű balesetekről.  (Bővebben: http://www.antalffy-tibor.hu/2011/08/11/581-kussolnak-fukuchimarol/  ) A kérdéshez kapcsolódó vitában Tibor bá levonta a véleményem szerint egyedül értelmes végkövetkeztetést: "nukleáris reaktort nem lett volna szabad egyáltalán építeni."  



Messze van-e a Mexikói-öböl?

Lehet-e válaszolni a címben feltett kérdésre egyszerűen? Hisz a Mexikói-öböl néhány ezer kilométerre lehet tőlünk... mondhatná bárki. Az írás végére lehet, hogy megváltozik e véleményük, véleményünk.

A BP olajkútjának tragédiájáról nem írtunk sokat. Katasztrófa, a maga nemében egyedülálló, és rádöbbentette az USA elnökét, hogy el kell szakadnia a kőolajtól, de egyelőre fogalma sincs, hogy mire kéne áttérni.

Az írás apropója azonban nem ez, még csak nem is az, hogy sikerült elzárni a szivárgást. Egészen más. A kiömlött olaj megváltoztatta a Mexikói-ööl tengeri áramlásait. Ezen az ábrán látható, hogy amíg a rendszer megfelelő módon működött, a Golf-áramlat egy része hurkot alkotva járta be a Mexikói-öböl belsejét.



Olajtalan talajerőpótlás

Vajon törvényszerű-e, hogy mérgezzük magunkat a vegyszerekkel, melyekkel a növényeket védjük a kártevőktől (vagyis megöljük a kártevőt)? Vagy el lehetne kerülni, hogy a kártevő megbetegítse a növényt? Vajon célszerű-e műtrágyázással és mesterséges adalékokkal óriási termésátlagot elérni, miközben az egyik legfontosabb természetes jószágunk, a termőföld halottá válik? Vagy van olyan gazdálkodás, melyben nem kell a kártevőktől tartani, és a műtrágya is kiváltható? Úgy tűnik, a válasz: igen.

A világ népességnövekedése és a fejlődő országok lakosainak növekvő életszínvonala egyre nagyobb élelmiszerfogyasztással jár, ezt a növekvő igényt pedig lehetetlen kielégíteni műtrágyák nélkül. Az ősmaradványi erőforrások fogyása így érzékenyen érinti majd a mezőgazdaságot, mivel az erőforrás-igényes műtrágyagyártás nehézséget okoz majd. Gondoljunk bele, hogy a mezőgazdaság jelenleg 10 kcal energia befektetésével állít elő 1 kcal táplálékot; a befektetett plusz energia kizárólag ősmaradványi forrásokból származik, nélküle a mai mezőgazdaság nem tartható fenn.



Tudományos tevékenység 2007-től

A csoport 2007-es megalakítása óta minden rendszeres támogatás/jövedelem nélkül az alábbi tudományos kutatói tevékenységet fejtette ki.

Konferencia-részvétel és előadás:



Kuba és a fenntarthatóvá tett mezőgazdaság

A közép-amerikai szigetország számára komoly csapást jelentett a Szovjetunió összeomlása. 1990-ben Kubában volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam, a világon a második legmagasabb a gabonahozam nagysága és a kalória-bevitel. Egyetlen kubai sem éhezett. Azonban ezeket az eredményeket egy borzasztó függés révén érték el.

A trópusi termékekért, főleg cukorért cserébe a Szovjetunió olajat, traktorokat, műtrágyát, növényvédő-szereket, állateledelt és a lakosság élelmiszerének mintegy felét szállította. A kubai gazdaságok állami tulajdonban voltak, és sok vegyszert igénylő monokultúrás gazdálkodást folytattak. A vetési terület hatvan százaléka cukornád volt, s ez adta a kiviteli bevételek háromnegyedét.

A biogazdálkodással fenntarthatóvá tett főváros, Havanna



Éghajlatváltozás és logika

Érvek sora az egyik táborban, és érvek sora a másikban is. Nem mindig van időm arra, hogy végigolvassam azt a sok - legtöbbször zugoldalakról származó hírt amelyek mindenáron le akarnak dönteni minden korábbi tudományos vélekedést. Néha elég egy egyszerű szorzás-osztás, hogy kiderüljön, igazak-e az újabb "megdöbbentő" hírek, vagy csak lusták lettünk gondolkodni is, már csak linkeket vagdalunk egymás fejéhez egy-egy vitában.



Világunk fejlődésének hajtóereje és a fenntartható társadalom

(A PTE Mandulavirágzási Tudományos Napok keretében tartott előadás írott változata)



Mandulavirágzási napok - komoly konferencia, kis áltudománnyal (?)

A hét végén tartották a Mandualvirágzási Tudományos Napokat Pécsen, a kulturális főváros programjanak keretében. Meghívott előadóként mindkét napon figyelemmel követtem az eseményeket, és nem vagyok mindennel elégedett, előbb azonban jöjjenek a pozitívumok.



Energy use, entropy and Extra-terrestrial Civilizations / Energiahasználat, entrópia és földönkívüliek

Abstract. The possible number of extra-terrestrial civilizations is estimated by the Drake-equation. Many articles pointed out that there are missing factors and over-estimations in the original equation. In this article we will point out that assuming some axioms there might be several limits for a technical civilization. The key role of the energy use and the problem of the centres and periphery strongly influence the value of the L lifetime of a civilization. Our development have several edifications on the investigations of growth of an alien civilization.

Full artilce is attached. This rapid communication is the summary of my talk was given on FIKUT Conference last year at Eötvös University. It will be published in the Journal of Physics: Conference Series.



Különféle fémek kimerülése

A Földön számtalan fém és más hasznos nyersanyag bányászata is a Hubbert-görbét követi, azaz egy dombra emlékeztet.

Tehát a kitermelésnek van egy maximuma, ez pedig becsülhető. A táblázatban egy hagyományos és egy nagyon derűlátó becslés szerepel. Ez utóbbi az USGS, az USA Geológiai Szolgálata készletein alapul.

Peak Global Extraction (Production) Level and Supply Level Estimates for Major Metals

 

 



A gyors tenyészreaktorok jövője

Plutónium 



A fúziós energia valós helyzete

Az atomenergia egyik alternatívájának vallott fúziós energia valódi alkalmassága vizsgálatra szorul. Sok évnyi komolytalan támogatottsság után az idő sürget, hogy választ találjunk a fúziós energia alkalmazhatóságára.

Fúzió, Alapok

Az atomenergia – mind a fúzió, mind a hasadás – azt használja ki, hogy az atom tömege kisebb, mint az alkotórészeinek össztömege. A jelenség magyarázata az atomokat összekötő erőkben rejlő energiákban keresendő. Ahogy Albert Einstein híres törvényében a tömeg-energia-ekvivalencia elvben megfogalmazta: E = mc2, vagyis a kötésből felszabaduló energia arányos a tömeg hiányával. Ezt a tömeghiányt hívjuk tömegdefektusnak (1. ábra). Energiát nyerhetünk nehéz atommagok kettéhasításával (maghasadás), vagy két atommag egyesítésével (fúzió).

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Milyen tanulsággal szolgálhat korábbi népek és a természet viszonya, amennyiben az összeomlásig fajuló válságot idézett elő? A húsvét-szigetiek kivágták az utolsó fát is, a dél-amerikai indiánok túlhasználták a földet... El lehet ennyivel intézni régmúlt társadalmak bukásának okait?

A könyv a rendszerelméleten keresztül mutatja be, mire jutott a lehetséges forgatókönyvek elemzésével; milyen jövőnk lehet. A könyv alapját egy olyan számítógépes modell eredményei képezik, mely kulcsfontosságú folyamatokat modellez (népesség, energia, ipar, mezőgazdaság, szennyezés stb. alakulása és kölcsönhatásaik). Az eredmény megdöbbentő.

X