Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


A cselekvés első lépései: a klímabarát települések körének válaszai a válságra

A Klímabarát Települések Szövetsége egy új sorozatot indít el, melyben az egyes településeken kidolgozott és minden település által használható klímabarát válaszokat mutatjuk be.  A sorozat elindításának egyik célja az, hogy ezek a programok minden önkormányzatot és helyi közösséget segítsenek abban, hogy felkészüljenek a természet várható változásaira.



A Klímabarát Települések Szövetségéhez tartozó településeken az elmúlt években számos olyan programot dolgoztak ki a klímakörök munkájában résztvevő helyi lakosok felkért szakemberek közreműködésével és az önkormányzatok támogatásával, amelyek a természet változásaihoz való helyi szintű alkalmazkodást segítik elő.

A klímabarát települések támogatása és a közöttük lévő kapcsolat kialakítása és erősítése mellett a Szövetség céljai közé tartozik az is, hogy a Föld egészét érintő ökológiai kockázatokra helyi szinten adható klímabarát válaszokat minél több településen  megismerjék. Ezért határoztuk el, hogy a már kész klímabarát válaszokat rövidített formában nyomtatásban és a honlapunkon is megjelenttetjük.  A most megjelenő kötet ennek az új  sorozatnak első két részét tartalmazza. Az első részben bemutatásra kerül a Tatabányán elkészült Hőség- és UV riadó terv, amely egy Európai Uniós klímapályázaton az alkalmazkodás kategóriájában első díjat nyert. A második rész a helyi szintű vizes stratégiák szükségességéről szól, kapcsolódva
a Pomázon kidolgozott „vizes” stratégiához, amely az első olyan stratégia Magyarországon, amelyik következetesen áttekinti, hogy egy település vízgazdálkodásában milyen változásokra kell felkészülni a klímaváltozás várható következményei miatt.

Mindkét program jó példa a természet változásaihoz való helyi szintű alkalmazkodásra. A kötet kiadásával a Szövetség kifejezetten a jó gyakorlatok átvételét próbálja elősegíteni. A sorozat elindításának célja is az, hogy ezek, és más hasonló programok, minden önkormányzatot és helyi közösséget segítsenek abban, hogy minél alaposabban felkészüljenek a természet várható változásaira.

 A kötet végén olvasható „Klímabarát ajánlások”-ból pedig megismerhető az, hogy hogyan működnek a klímabarát települések, és az is, hogy eddig milyen eredményeket értek el.

A sorozatban most megjelenő első két klímabarát válasz a Szövetség honlapján a következő címen elérhető is letölthető: http://www.klimabarat.hu/system/files/okologia_teljes.pdf

Bízunk benne, hogy ez a sorozat is hozzáárul ahhoz, hogy minél több település és helyi közösség az eddigieknél alaposabban megismeri azt, hogy a természet változásai hogyan befolyásolja vagy befolyásolhatja az ott élő emberek mindennapi életét és ahhoz is, hogy ennek ismeretében egyre több településen kezdődik el egy közös gondolkodás a megfelelő válaszok megtalálása érdekében.                                                           

                                                                                                 Antal Z. László, elnök



Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

X