USA Energiaminisztérium: lehetséges olajcsúcs: 2011

A francia Le Monde energiával foglalkozó blog-részében található ez a cikk.

Legfőbb állítása az, hogy 2011 és 2015 között lehetséges, hogy elkezdjen esni az olajkitermelés a világon, ha nem történnek meg a megfelelő befektetések. A nyilatkozó, aki az olajügyek szakértője a DoE-n (Energiaminisztérium) belül, nem állította, hogy nincs lehetőség a befektetésekre, hanem azt, hogy a válság után egyszerre

  • élénkült fel a kereslet az olaj iránt
  • nem történt meg sok tervezett beruházás.

Ennek lehet esés a következménye az olajhozamban. Mindezek mellett egy másik szakértő a DoE-n belül elutasította az olajcsúcs jelenségének lehetőségét, ehelyett arra hivatkozott, hogy a termelés a hullámzó fennsík elvét fogja követni: kicsit nő, kicsit visszaesik, de sokáig egy kitermelési fennsík lesz tapasztalható a kitermelés menetében. Ezt követi majd a termelés esése.

Mostantól jönnek az én megjegyzéseim.

  1. Ez nem mond ellent az olajcsúcs elméletének. Alig van az olajcsúccsal foglalkozó szakértők között, aki éles csúcsot jósolna, ez legföljebb az elméleti Hubbert-görbére lehet igaz. Legtöbbünk úgy véli, hogy a csúcs maga kb. a közepén lesz egy hosszan elnyúló állandó, nem növekvő termelés által meghatározott kitermelési fennsíknak.
  2. Sokan úgy vélik, mi is komoly valószínűséget adunk neki, hogy a 2008 nyári csúcs abszolút lesz, nem fogják felülmúlni. Ha mégis, az annak lesz köszönhető, hogy a fellendülő gazdaság még gyorsabban akar hozzájutni olajhoz, és a válság miatt elmaradt beruházások sűrűbbek lesznek, egymásra érnek, így 2011-13 között van esélye egy kicsit nagyobb kitermelésre, mint 2008 nyarán. De múlandó dolog lesz. (Ezt a legjobb esélyt felvonutató forgatókönyvek adják. Ilyen pl. a brit kormány részére kiadott jelentés, amiről néhány hete írtunk.)
  3. A plató 5 éve már tart..., nem vették észre kedves szakértő urak és hölgyek?

Ábra: The Oil Drum

           
Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

X
Loading