A vörösiszapról

Mostanában erről a katasztrófáról mindenfélét össze lehet olvasni. Alapvetően nem vagyok károsanyag-kibocsátásban jártas, de bizonyos adatokhoz hozzáférek, és hátha van, aki tőlünk vár hiteles(ebb) tájékoztatást....

Mi ez?

A timföldgyártás mellékterméke. Színe miatt hívják így. Az őrölt bauxitot nátriumhidroxiddal (marónátron) kezelik, és így nyernek belőle timföldet, azaz alumínium-oxidot. Ami visszamarad, abban sok a vas, így amit látunk végülis a rozsda színe. A vörösiszapból megpróbálják kimosni a nátrium-hidroxidot, de marad benne valamennyi, így az iszap fölött álló víz lúgos kémhatású, égéshez hasonló sebeket okozhat.

Miért veszélyes?



Robert Hirsch: nem engedtek beszélni az olajcsúcsról

Robert Hirsch 2005-ben publikálta híres jelentését, mely az USA Energiaminisztériumának (DoE) kérésére készült. Ez volt az első hivatalos jelentés, mely közeli olajkitermelési csúccsal számolt és a felkészülés idejét legkevesebb 10, jó esetben 20 évre tette. Meglepő, de a vele készült friss interjúban arról számol be, hogy utána hallgatásra ítélték.

Azok, akikkel együtt dolgozott, azt mondták neki, egy szót se ejtsen az olajcsúcsról többet. Ezek a kollégák vezető kutatók voltak, akik a DoE legfelsőbb vezetésével álltak kapcsolatban. A DoE minden kutatási forrást elvágott az olajcsúcs és mezők ürülési rátájának kutatásával kapcsolatban. 



Messze van-e a Mexikói-öböl?

Lehet-e válaszolni a címben feltett kérdésre egyszerűen? Hisz a Mexikói-öböl néhány ezer kilométerre lehet tőlünk... mondhatná bárki. Az írás végére lehet, hogy megváltozik e véleményük, véleményünk.

A BP olajkútjának tragédiájáról nem írtunk sokat. Katasztrófa, a maga nemében egyedülálló, és rádöbbentette az USA elnökét, hogy el kell szakadnia a kőolajtól, de egyelőre fogalma sincs, hogy mire kéne áttérni.

Az írás apropója azonban nem ez, még csak nem is az, hogy sikerült elzárni a szivárgást. Egészen más. A kiömlött olaj megváltoztatta a Mexikói-ööl tengeri áramlásait. Ezen az ábrán látható, hogy amíg a rendszer megfelelő módon működött, a Golf-áramlat egy része hurkot alkotva járta be a Mexikói-öböl belsejét.



Ébresztő! Ritkafémhiány...

"Egy teljesen új és szokatlan nyersanyagválság van kibontakozóban: a világ felhasználásának 97 százalékát biztosító Kína radikálisan csökkentette a ritkaföldfémek kivitelét."

Idézem a Magyar Nemzet cikkét. Mi ennek az oka?

"A csökkentés okaként Kína az alacsony árak mellett nemzetbiztonsági érdekeit, környezetvédelmi megfontolásokat és az illegális kitermelés elleni harcot hozta fel. A kínálat mesterséges csökkentése természetszerűleg az árak emelkedését vonja majd maga után, és a kitermelésben érdekelt bányavállalatok piaci tőkeértéke is az egekbe szökik majd."



Újabb megerősítés: olajhiány várható 15-30 éven belül, állítja a Bundeswehr

Ahogy telik az idő egyre több helyről és egyre komolyabb forrásokból értesülhetünk róla, hogy az olajellátás  jövőbeli fenntartása komoly nehézségekbe fog ütközni. Most éppen a Német Hadsereg kutatóközpontjából szivárgott ki egy ilyen.

Korábban már több hasonló hírről számolhattam be:



Az Északi-sark jege évezredek óta a legvékonyabb

Az Ohio Egyetem kutatói évek óta gyűjtik a mintákat az Északi-sarkot körülvevő tengerekből, amelyek segítségével megállapítható, hogy a jelenleg is tartó geológiai korszakban milyen körülmények uralkodtak a sark körül, például mekkora volt a jégborítottság. Erre azokból az úgynevezett biomarkerekből kvöetkeztetnek, melyek az üledékben találhatóak.

A kutatást vezető Leonyid Poljak szerint "a 20. század eleje óta tartó, az elmúlt 30 évben egyre gyorsabb jégfelület-vesztés példa nélkülinek tűnik az elmúlt néhány ezer évben.

A cikk  a Quarternary Science Reviews-ben jelenik meg.

Ezzel megint megdőlt legalább egy mítosz, nevezetesen az, hogy volt már ilyen jégfelület-vesztés a történelmi időkben is, amikor Grönland a nevét kapta...

Összefoglaló: Physorg.com



Pálfordulás

Björn Lomborg, aki az egyik legerősebb ellenzője volt még nem is olya rég a klímaváltozás elméletének teljes fordulatot vett legújabb könyvében. Pedig nemrég még egész mást írt, Magyarországon is megjelent a Typotex kiadó gondozásában korábban írt Cool It! - Hidegvér! c. könyve, melyben sokféleképpen érvel amellett, hogy a klímaváltozást nem kell véresen komolyan venni, és érdemes kétkedőnek lenni.

Jövő hónapban a boltokba kerülő könyvében pedig az emberiség előtt tornyosuló legfontosabb kihívásként értékeli a klímaváltozást, és az ellene folytatott küzdelmet a legeleső helyre teszi; évi 100 milliárd dollárt fordítana arra, hogy az üvegházgázok (ÜHG-k) kibocsátását csökkentse a világ. Ezt főképp az ún. tiszta energiaforrások (szél, nap stb.) felhasználásával látja megvalósíthatónak.



Elhunyt Matt Simmons

68 éves korában elhunyt Matthew Simmons, a világ egyik legismertebb olajcsúcs-kutatója és a nagy sikerű Twilight in the Desert c. könyv írója vasárnap.

Simmons volt az első, aki 2005-ös könyvében rámutatott, hogy a szaúdi mérnökök úgy kezelik a kutakat, mint ahogy a kimerülőben lévő kutakat szokás a gyakorlatban. Állítását sokan vitatták, mégsem sikerült azóta érdemben cáfolni azt a tézisét, hogy a szaúdi kitermelés érdemben nem növelhető. Ennek valószínűségét erősíti, hogy a 2008-as csúcs ár környékén sem nőtt jelentősen a szaúdi kitermelés, dacára az állítólagos 1-1.5 millió hordó/nap lehetőségnek a növelésben. Egyre többen kérdőjelezik meg egyébként az OPEC kitermelésbővítésének lehetőségét, például ez a The Oil Drum-os cikk is (később írok bővebben erről).

Nyugodjon békében az olajkor végének egyik első szószólója.



Kína, széncsúcs, szép új világ

(Felhasznált cikk: The Oil Drum, Euan Mearns, EWG szénjelentés, BP statisztika)

A BP statisztikai adatai szerint a kínai szénkitermelés teszi ki immár a világ kitermelésének 47%-át. Ez azért fontos dolog egyébként, mert a világ gyárává váló Kína gazdasági növekedése szinte kizárólag erre a forrásra épül, mindez mellett még gyorsan nő a távol-keleti ország által vásárolt földgáz és olaj mennyisége is.

A világ szénbányászata milliárd tonna olajekvivalens egységben (Kína nélkül: piros, Kína: kék)



Tíz dolog, amivel csökkenthetjük a hulladékunkat


1. Vigyél magaddal bevásárlólistát, vászontáskát, kosarat! 
2. Taposd laposra és gyűjtsd szelektíven! 
3. Komposztálj! 
4. Javíttasd meg! Használd újra! 
5. Cseréld el vagy add tovább! 
6. Vásárolj piacon és támogasd a helyi kereskedelmet! 
7. Keresd az újrahasznosított termékeket! 
8. Válaszd a visszaválthatót! 
9. Járj könyvtárba, kölcsönzőbe! 
10. Csökkentsd a postai levélszemetet!

Forrás: humusz.hu



A norvég gázról és Oroszország lehetőségeiről

Június 17-én figyelemreméltó, és talán éppen ezért itthon egyáltalán nem említett hír látott napvilágot a norvég Aftenposten újságban. A cikk a norvég gázkitermelés közeli jövőjét tárgyalta, és arról számolt be, hogy az Uppsala Egyetemen működő, szénhidrogén-kimerülést kutató csoport elemzése hatására a Norwegian Petroleum Directorate (Norvég Petróleum Igazgatóság) lefelé módosította saját előrejelzéseit az ország földgázkitermeléséről.



Mit tartogat a jövő? Mikor omlik össze a technikai társadalom? Van egyöntetű válasz?

A társadalmi rendszer összetett volta közhely. Az ezen az oldalon többször vizsgált alrendszerek (gazdaság, energiaellátás, stb.) maguk is annyira bonyolultak, hogy lineáris modellezésük lehetetlen.

A lineáris, azaz arányos rendszer lineáris egyenletekkel írható le, azaz könnyen készülhet róla modell, amelynek előjelző képessége nem romlik az idővel. A nemarányos rendszerek is közelíthetőek lineáris modellel, de csak korlátozottan, mint ahogy a körvonal is közelíthető egyenessel egy kis szakaszon, de egészében nem.

Társadalmunk nagyon messze van attól, hogy arányos rendszer legyen. Viselkedése nem jósolható egykönnyen. Túl sok a változó, melyek nagy része nem lineárisan, nem arányosan változik külső hatásra, vagy egymásra gyakorolt hatás után, így modellezése nem reménykeltő. Ráadásul a társadalomra az is jellemző, hogy benne erőteljesen jelen vannak kaotikus folyamatok.



Obama: nem tudom hogy helyettesíthető az olaj

A Mexikói-öbölben történt olajszennyeződés miatt Obama elnök negyedszer is a térségbe látogatott. Az elnök ökológiai 9/11-nek nevezte a történteket. Számunkra mégsem ez az érdekes, hanem az elnök néhány mondata az olaj, mint energiaforrás kapcsán.

Obama azt mondta, hogy nem tudja előrejelezni, hogy az USA képes-e egy teljes átmenetre az olaj-alapú gazdaságról másra az ő életében. De hozzátette, hogy "itt az idő elkezdeni ezt az átmenetet és új módon befektetni, hogy energia legyen belőle. ... Fogalmam sincs, hogy milyen új energiaforrás lesz elérhető, milyen technológia viheti lejjebb a megújulók árát. ... Amit előre tudunk jelezni, az a fosszilis források elérhetőségének csökkenése: egyre drágább lesz kitermelni, és a környezeti terheket gyermekeinkre, unokáinkra és dédunokáinkra hagyjuk, hogy cipeljék."

Forrás (beküldő: Zágoni Balázs)

No comment, ahogy mondja az angol.



Hogy látják a jövőt az USA Energiaminisztériumában?

Az Egyesült Államok Energiaminisztréiuma minden évben kiadja az éves kitekintőjét. Az ez évi jelentés 2035-ig tartalmaz érdekes kitekintőket. Az első, ami szembeszökő lehet számunkra, hogy a jövőben nem számolnak jelentős növekedéssel a megújulók terén, a növekedést a fosszilis források felhasználás-növekedése fogja fedezni:



A legrosszabb forgatókönyv

A francia Société Générale bank a legrosszab esetként azt tudja elképzelni, hogy két éven belül "globális pénzügyi összeomlás" következik be, és ezért arra bátorítja ügyfeleit, hogy keressenek olyan megoldásokat, melyek védik pénzüket ettől a folyamattól, mely a pénz elvesztésvel járna.

A bank véleménye szerint az állami mentőcsomagok csak átcsoportosítják a problémát máshova, azaz nem oldják meg a pénzügyi válságot. A 68 oldalas jelentés szerint "még senki nem látja jelenleg biztonsággal, hogy egy globális gazdasági összeomlás lehetőségét elkerültük-e".

Érdekesség: a legrosszab forgatókönyvben nemsokára ismét 50 $-os olajárral számolnak (most, láthatják itt oldalt, 70 $ - köszönhetően többek között a dollár erősödésének); ami komoly gazdasági válságot jelentene...



Utolsó kísérlet 5.0

Megint kapható az Utolsó kísérlet című könyv, ezúttal egy átírt és bővített kiadást jelentetett meg a Kairosz Kiadó. A felmerült hibák javításán túl a könyv Végh László által írt részei újultak meg, valamint az összetett rendszerek vizsgálata kapott egy teljesen új fejezetet.



Görögország a csőd szélén

Április 28-án reggel a görög tőzsde olyan jelenségeket mutatott, amikből arra következtettem, hogy Görögország államcsőd küszöbön áll. A magyar tőzsdén máris érezni a hatást, az euróövezet is belerendülhet a görög válságba. Erről már tavaly írtunk, hogy Európa sem áll jobban.

Gerald Celente és Nourile Roubini egyaránt a görög helyzet tarthatatlanságára és az eurózóna sérülékenységére figyelmeztetnek. Németország vonakodik fizetni - s mivel az EU legnagyobb gazdasága - rá esne a legnagyobb rész, 10 milliárd euró, a francákra 5 milliárd. Elemzők szerint az eurózóna többi résézn akár komoly tiltakozások is várhatók, és a kifizetés késni fog, vagy nem történik meg, eltüntetve magát az eurót is.



Most akkor hogy is értik ezt? Volt olajcsúcs, vagy még nem?

Egyeseknek feltűnhetett, hogy tíz percig kint szerepelt ennek a  bejegyzésnek az elődje a múlt héten. Aztán megvitatva a kollégákkal, kicsit érthetőbbé tettem.

A kérdés a következőképp merült fel. 2007-ben a KÉSZ megrendelésére írt anyaggal kezdődött úgymond a pályafutásunk, ezt az anyagot belső használatra szántam, nem nyilvánosság elé. Mivel mindig követünk el elírást, esetleg ismerethiányból fakadó téves következtetést, meg kell vizsgálni két kulcsszempontból az elmúlt 4 év kijelentéseit, és a részünkről elhangzott következtetések helyességét. 3 területet mutatok most meg: az olajcsúcs jellegét, időpontjának becslését (1), az olaj árát (2), az atomenergia jövőjét (3).

Olajcsúcs

Az olajkitermelés csúcsa az elméleti Hubbert-görbe alapján határozható meg. Ebből természetesen egy elméleti időpont határozható meg.



Mikor jön el az olajcsúcs? Átvett interjú

Akár néhány éven belül elérkezhet az olajcsúcs, s úgy tűnik, egyelőre nincs megoldásunk a kieső energia pótlására – mondta el honlapunknak Hetesi Zsolt fizikus, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport tagja. Egyre több kutató és nemzetközi szervezet egyetért Hetesi Zsolt évek óta hangoztatott véleményével, hogy nincs már olyan nagyon messze az olajhozam csúcs, illetve hogy néhány éves plató után csökkenni kezd a kitermelés, ami óhatatlanul áremelkedéshez vezet majd.

Tovább

A cikkért köszönet Hajdú Péternek az ujenergiak.hu munkatársának.



A Pentagon szerint előbb lesz olajhiány - kommentár

Egy újabb hír, aminek a fele igaz, de ami fontos, arról nem szól. Idézem:

Az amerikai védelmi minisztérium egy friss tanulmánya szerint a vártnál előbb olajhiány köszönthet a világra. Az elemzést a hétvégén ismertetett a Defence Talk katonai hírportál.
A világon 2015-ben már naponta tízmillió hordóval kisebb lesz a termelés a szükségesnél, a 2030-as években pedig, az akkori napi 118 millió hordós igénnyel szemben csak százmillió hordót fognak kitermelni - ezt jósolják az Összhaderőnemi Parancsnokság (JFC) szakértői, akik ugyanakkor hangsúlyozzák: nem tudományos következtetésről, hanem elméleti feltevésről van szó. (mr1 hír)

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

X