Napelemes villamos energia termelés magyar lehetőségei. II. rész

            Sokak számára ismert tény, hogy Magyarország nagyon jó napenergia adottságokkal bír, azonban sok téves és pontatlan információ kering a neten és a közbeszédben. Ezen írás ebben nyújt segítséget, hogy tisztább képet adjon a napelemes villamos energia termelésről Magyarországon.

Takarékosság:

            Talán ez az első és legfontosabb a szemlélet, ha megújuló energiákat, pl napenergiát kívánunk használni. Ne a meglévő fogyasztásunkból induljunk ki, mert a megújulók nem képesek fenntartani a túlnőtt igényeinket. Nagyon fontos az "energia tudatos" szemlélet. Gondoljuk végig a lakás fogyasztóit, mit miért használunk, kell-e, vagy hogyan tudjuk csökkenteni a használatát. Kapcsoljuk ki, húzzuk ki, esetleg cseréljük le végső esetben, ha régi energia pazarló berendezésről van szó. Sokszor elcsépelt közhely: "Legolcsóbb energia az, amit el sem fogyasztunk" Ugyan ez igaz a megújulók esetén is, ha már lefaragtuk a fogyasztásunkat(pazarlásunkat), akkor olcsóbb lesz azt ezt kiváltó megújuló energia is, így duplán spórolunk. Jó módszer a titokban energiát zabáló berendezések lefülelésére a fali dugaszba rakható digitális fogyasztás mérő. Nagyobb műszaki áruház láncokban mindenhol kapható ez az eszköz. Példaként egy TV sarok 5-10 ezer Ft villanyszámla költséget is jelenthet évente, ha stand-by módban hagyjuk a TV-t ,erősítőt, DVD lejátszót, beltéri digitális egységet,stb. Nem is gondolná az ember, hogy egy "kikapcsolt" PC 10-15W-ot fogyaszt, vagy egy bennfelejtett notebooktöltő is elkér 10W teljesítményt a nagy semmire. Rengeteg fogyasztón látszólag kikapcsolt állapotban van, de még is fogyaszt, és évek során tudomásunk nélkül több 10 ezer forintot húz ki a zsebünkből.

Napelemes energia termelés:

             Elsőnek érdemes a napelemes technikához tartozó fogalmakat tisztázni. Napelemes rendszerek nagyságát Watt peakban(Wp), vagy kilo Watt peakben(kWp) adják meg. Ez az érték arra vonatkozik, ha ideálisan 90°-ban esik rá a napsugárzás, és ezen kívül nagyon tiszta delelő júniusi-júliusi napsütés éri a napelemet, akkor hány Watt teljesítmény leadására lenne képes. Erre az ipar kidolgozott egy standardot, 1000W/m2 besugárzott teljesítményhez kötik a napelemek névleges csúcs teljesítményét. Sejthető, hogy egész évben ritkán fog így sütni a nap, de aggodalomra nincs semmi ok, napelemek szórt fényben is működnek. Másik nagyon fontos téma, hogy milyen típusú napelemmel akarjuk/szeretnénk megtermelni az energiát. Ha van Déli irányú tetőnk/felületünk, akkor a kristályos(poli,mono) napelemeket érdemes használni, ha viszont csak Keleti,Északi használható felületünk van, akkor vékonyrétegű napelemeket érdemes használni. Figyelembe kell venni, hogy Déli irány az ideális telepítési állás, Északi irányba álló napelemek 50%-al kevesebb energiát is termelhetnek, ezért mindig törekedni kell a Déli tájolásra.

Lássuk elsőnek mivel is tudunk gazdálkodni:

               Jól látszik a fenti képen, hogy Dél, Dél-kelet Magyarország jó napenergia adottságokkal rendelkezik, viszonyításként Dél-Bajorország több mint 20%-al kisebb napsütéses órák számával "büszkélkedhet". Napsütéses órák számából jó közelítéssel lehet tudni az éves besugárzott energia mennyiségét, azonban nem pusztán elméleti kalkulációkkal kell dolgoznunk. Több élő és mért rendszer üzemel idehaza, több évnyi mérési adatból egyértelműen kijelenthető, hogy éves szinten 1000-1200kWh energia termelhető meg 1kWp napelem kapacitással Magyarországon. Viszonyításként a német rendszerek 800-900kWh éves termeléssel dolgoznak 1kWp napelemes rendszer esetén. Miért is jó tudni ezt az értéket? Válasz nagyon egyszerű, ha ismerjük a saját lakásunk/épületünk éves villamos fogyasztását, akkor egyszerű számtani példával ki tudjuk kalkulálni a napelemes rendszer nagyságát. Ha pl lakásunk 3500kWh villamos energiát fogyaszt, akkor évi 1100kWh/kWp termeléssel számolva 3,18kWp napelemes rendszerre lenne szükségünk hogy 100%-ban ki akarnánk váltani a villamos fogyasztásunkat.  1000-1200kWh/kWp adat azért nagyon fontos, mert sok "kókler" cég erősen túlbecsüli a termelési adatokat, hogy jobb színben tüntesse fel a megtérülési időket. Ha pl egy cég 1kWp napelemes rendszerre 1200kWh nagyobb számot mond, akkor gyorsan felejtsük el, mert csak át akar verni minket. Sokszor napkollektor telepítés mellett napelemes rendszerekkel is foglalkoznak cégek, ha egy rendszert se telepítettek még, inkább keressünk másik céget.

Hálózatra visszatápláló, vagy sziget üzemű rendszer:

               Felmerülhet a kérdés, hogy melyik, és egyáltalán mit is jelent ez a két fogalom. Sziget üzemű rendszerek hálózattól teljesen függetlenül üzemelnek, rendszerint egy nagyobb akkumulátorba tárolják a napelemek energiáját, és inverterek segítségével üzemeltetik a 230V-os fogyasztókat. Sziget üzemű rendszereket csak ott érdemes használni, ha nincs villamosítva a ház/tanya/üdülő, mert az akku pluszköltsége nagyon megdrágítja az eddig se olcsó rendszert. Tanyavillamosítás talán az egyetlen olyan helyzet ahol megéri direkt sziget üzemű napelemes rendszer, mert a villamosítás költsége(oszlopok, esetleg transzformátor vétele) olyan magas, hogy olcsóbb már egyből napelemes sziget üzemű rendszert építeni. Kivételes esetek persze mindig vannak, mert valaki számára lehet hogy fontosabb a teljes autonómia, mint a hálózattól való függőség.

               Hálózatra visszatápláló rendszerekben nincs akku, csak egy visszatápláló inverter, ezáltal a napelemmel megtermelt energia visszatöltődik a meglévő villamos hálózatokba. 2008-as Villamos Energia Törvény kötelezővé teszi a helyi Áram Szolgáltatókat(ÁSZ) az átvételt, így nincs kibúvó, ezt meg kell tenniük. Egyedüli feltétel az inverter márkája(SMA), ha ezt teljesítjük, akkor nem gördíthetnek semmilyen akadályt a visszatáplálás irányába. Visszatáplálásnál nagy valószínűséggel óracserét is kérni kell(szolgáltató állja a költségét), mert a visszatermeléshez speciális oda-vissza mérő digitális fogyasztásmérőre van szükség. Jelenleg ez a legjobban elterjedt napelemes energia termelési mód a világon, ahogy idehaza is ez lesz a fő csapásirány. Meg kell még jegyezni, hogy a visszatáplálásnak több előnye is van, pl a nyári túltermelésünket elrakhatjuk téli időszakra, kérhetünk éves szaldós elszámolást, megússzuk az akkuamortizációt/cserét, egyszerűbb technikailag a rendszerünk, és nem utolsó sorban nem kell megbolygatni a meglévő villamos hálózatot. Ha takarékos háztartáshoz illesztünk egy jól méretezett visszatápláló rendszert, akkor előfordulhat, hogy csak pár 100Ft villanyszámlával találkozunk a postaládában. Feltételezem senkinek se lenne ellenére ez a helyzet...

Ellentmondások a magyar napenergia piacon:

               Eddigi információkból arra lehetett következtetni, hogy hazánk adottságai jók,(ami igaz is) és érdemes napenergiát hasznosító berendezéseket használni. Azonban még se látjuk azt, hogy a  háztetőkön hemzsegnének a napelemek és napkollektorok. Erre több válasz is lehetséges:  lakosság anyagi helyzete és szemlélete. Anyagi oldalt nem kell túlragozni, mindenki ismeri az ország  helyzetét és a fölötte valós hatalommal bíró érdekcsoportok irányítását, de a szemlélet már a mi "sarunk". Sokszor elhangzott érv, hogy a napelem pénzpocsékolás, mert élettartama során nem hozza vissza a befektetett energiát. Természetesen ez nem igaz, 8-20× energia hozammal bírnak már a napelemek. Másik gyakran felhozott érv, hogy soha se térül meg, amit valljunk be elég nyomós érv, és idehaza részben igaz is. Jelenlegi napenergia átvételi árak napelemre a régió egyik legalacsonyabb átvételi ára, egyedül Szerbia és Ukrajna van mögöttünk... Szlovákia,Románia, Ausztria,Szlovénia is sokkal jobb feltételeket biztosít, hogy a honpolgárt ösztönözze a megújulók használatára. Természetesen nem csak "kormány" tehet róla, egyfajta szemléletmód még mai napig is hiányzik megújulók terén.

Hogyan tudnánk feloldani ezt a problémát:

               Jelenleg hatályos átvételi árak egyértelműen a piac befagyását eredményezték idehaza, miközben a környékbeli országok több 100MW napelem kapacitás építettek be. Csak mellékesen érdemes megjegyezni, hogy Magyarország 0,5MW kapacitással bír, miközben Csehország közelít az 1000MW-hoz és Németország 2010-ben 8000MW napelem kapacitást fog beépíteni. Iparban dolgozók, vagy ebből tengődő vállalkozók egyedüli esélye a 2011-es év lehet, mert kormánykörök visszajelzései alapján átvételi áremelés lesz a következő évben. Jelenleg 10cent körül van a magyar átvétel ár, előzetes tervek szerint 30 cent környékére fogják növelni az átvételi árakat. Német mintaszabályzás differenciálja a termelők átvételi árait, idehaza is ezt a gyakorlatot kellene követni, így előnybe részesíthetnénk a mikro, pár kW-os rendszereket. Nagyobb, több MW-os naperőművek jóval tőkeerősebbek, számukra a hosszútávon kiszámítható átvétel és a mainál magasabb ár lenne a legfőbb szempont. Több nagy projekt is csak azért van várakozó helyzetben, mert az átvételi árak túl alacsonyak. Jelenleg a kormányzati körökben az akarat megvan, de mint tudjuk akkor lehet csak bármit elhinni, ha törvénybe iktatják, de lehet hogy még akkor sem...

                Összegezve az eddig leírtakat, a magyar napenergia ipar,piac, felhasználás növekedése csak 1 döntésen múlna, az átvételi ár megemelésén. Egy év múlva már biztosan tudjuk, hogy valóság, vagy álom maradt a hazai napenergia piac felpezsdülése.

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X