Kitekintő - Hó és fagy...

Hát ide is eljutottunk, interneten kell tanácsod adni a túlcivilizált városi lakosságnak, hogy mit tegyen, ha nagy a hideg és a hó. De legalább van, aki ezt teszi, és nem a sztárokról ír. Figyelemre méltó a társadalom jelen állapotának összefoglalása. Bár az olaszoknak íródott, sok mindent itthon is megfogadhatunk.

Olajos Tibor

 

http://petrolio.blogosfere.it/2012/02/neve-weekend-prove-tecniche-di-resilienza-ecco-le-dritte.html

Havas hétvége: az alkalmazkodási technikák próbája, íme a tanácsok.

Giovedì 9 Febbraio 2012, 13:45 in Clima, Italia di Debora Billi

 

 

Havazás, és rosszidő érkezik. Néhány tanács hogy a legjobban szálljunk szembe a nehézségekkel, tudatában annak hogy csak magunkra számíthatunk, anélkül hogy várnánk a felszabadító sereg érkezését.

 

Hát itt van, eljött az óra hogy kipróbáljuk azokat csevegéseket, amiket évek óta ezen a válság blogon folytatunk. A hétvégére olyan fagyhullám és rosszidőt jeleztek előre, melyhez eddig nem volt fogható az egész országban, ez megadja a lehetőséget, hogy jobban süljön el a dolog, mint a múlt héten. (ford. megj. megbénult egész Itália)

Válságidőket élünk, a benzinár az egekben, a gázból hiány van, és főleg kevés vagy semmi szervezettség a közhatalom részéről: a kormány nem létezik, csak a pénzügyekre gondol, az Önkormányzatoknak egy fillérjük sincs, a Kataszrófa védelem romokban, sőt még a hadsereg is pénz kér, hogy havat lapátoljon. Itt a lehetőség tehát hogy megtegyük az első kis lépést a “paradigma váltásunkban”.

 

Fűtés: vegyétek le a termosztátot. Igen, jól értettétek. Amellett, hogy polgári kötelességünk elkerülni az újabb rekord gázfogyasztás, teljesen felesleges 23 fokra beállítani a termosztátot, ha kint -8 fok van. A kazán úgy se tud elérni egy adott hőmérsékletet, és az eredmény csak annyi hogy a maximumon megy egész nap, rengeteget fogyasztva és csak 18/19 C fokot elérve. Tegyétek hát most 17/18 fokra. és vegyetek fel még egy vastag pulóvert.

 

Víz: A csövek könnyen elfagyhatnak: a vízórát takarjátok be egy pokróccal, ha lakáson kívül van.  Ha olyan szerencsétlenek vagytok, hogy egy modern villában laktok, ahol falon kívüli csövek is vannak, hagyjátok nyitva egész éjszakára kicsit a csapot.

Nem túl környezetbarát, de így elkerülhető a csövek elfagyása és az elöntés.

 

Tartsátok készen a hólapátokat, vagy legalább a seprőt. Ahogy abbamarad a havazás, seperjétek el a havat a kapu előtt, a társaház vagy a boltotok előtt, (anélkül hogy a közös képviselő jóváhagyására várnátok) Ha délen laktok és nincs lapát se a háznál, a friss hóban elég egy régi seprű. Tisztítsátok meg a garázsbejárókat, és a lépcsőket is egyébként lefagy minden és májusig el lesztek vágva. Turnusokban dolgozzatok a családtagokkal, segítsétek ki a nyugdíjasokat.

Élemiszer. Nem vagyunk az Északi sarkon: felesleges kiűríteni a nagyáruházakat, és júliusig bekészletezni. Vegyetek friss tejet, gyümölcsöt, és lisztet meg élesztőt, hogy otthon süthessetek kenyeret fare il pane in casa. Meleg kenyér, kint a hó, mi van ennél szebb?

Közlekedés: Ne legyetek ostobák: kerüljétek el hogy autóba üljetek. Főleg a hétvégén, tényleg kevés az elkerülhetetlen utazás. Az első hópelyhekre tegyétek el az autót, különben azt kockáztatjátátok, hogy benne töltitek az éjszakát. Ha abbamarad a havazás, gyalog közlekedjetet, vagy metróval a városban. Emlékezttek rá, hogy a terepjárók, 4x4, nem biztosítják a jégen maradást, főleg ha nem vagytok hozzászokva a terepvezetéshez, és csak arra használjátok, hogy bevásárolni menjetek.

Öltözködés: Ne menjetek a hóra, jégre akármilyen lábbeliben, hogy aztán az Önkormányzatot hibáztassátok a lábtörés után. Síbakancs, túrabakancs, vagypedig maradjatok otthon.

Helyes hozzállás. Ne várjátok el, hogy mindazt tehetitek, amihez hozzászoktatok, és ne mindenáron akarjátok betartani az egy hónappal ezelőtti vállalásokat. Ez nem az Alkotmány által biztosított jog. Nehéz idők következnek ránk, és ezt jobb minél hamarabb a fejünkbe vésni, mielőtt kellemetlen meglepetések érnek bennünket. A paradigma váltás ezen a hétvégén kezdődik!

Fordította: Olajos Tibor

 

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

X