Napelemes villamos energia termelés magyar lehetőségei. III. rész

       Első két részben napelemes villamos energia termelésről volt szó, jelen írás a gyakorlatban működő magyarországi napelemes rendszereket mutatja be.

       Magyarország sajátságos helyzetben van, mert jobb napenergia potenciállal bír, mint északabbra lévő szomszédaink(fő napelem telepítő országok), még is kevesebb kapacitással rendelkezünk. Jó példaként felhozható Szlovákia, Bulgária, Csehország, felsorolt országok egyike se vezető gazdasági állam Európában, még is sikerült egy rendes támogatási rendszert bevezetniük. Mondhatni már bosszantó módon lemaradunk a megújulók terén, de azért akadt 1-2 beruházó aki a nehézségek ellenére még is belevágott nagyobb méretű rendszerek telepítésébe.

       Magyarország „legnagyobb” napelemes parkja a Tesco Megapark 100kWp névleges teljesítménnyel(mindennapos erőművi méretek 1MW-nál kezdődnek). Évente ~110MWh villamos energiát termel a rendszer, mindezt magyar gyártmányú monokristályos napelemekkel. Napelemes rendszer termelési adatai publikusak, lenti linken megtalálható minden naprakész termelési adat: http://sunnyportal.com/Templates/PublicPageOverview.aspx?page=4263c31c-7f8a-496d-8a99-84dc79b47ed0&plant=04207dc5-4062-4906-8961-45ae9980f403&splang=en-US

       Második „legnagyobb” napelemes rendszer az országban törökbálinti 50kWp napelemes rendszer. Említett napelemes rendszerben az az érdekes, hogy egy napelem gyár telepítette saját magának, ezáltal az üzem nagyrészt ellátja magát megújuló villamos energiával. Napelemes rendszer ebből a szempontból idehaza, de még közép Európában is példamutató lehet... 50kWp napelem kapacitás polikristályos napelemekből épül föl, évi ~55MWh villamos energiát termelve.

       Harmadik „legnagyobb” napelemes rendszer idehaza szentendrei REC konferencia központ 30kWp beépített kapacitással. Napelemes rendszer termelési adatai publikusak, lenti linken megtalálható minden naprakész termelési adat: http://sunnyportal.com/Templates/PublicPageOverview.aspx?page=481c2790-7833-46a2-b76f-75e634a1a9c2&plant=995f6afc-07b2-477f-acbd-30714ba674e9&splang=en-US   30kWp napelem kapacitás hibrid(mono + vékonyréteg) napelemekből épül föl évi ~33MWh villamos energiát termelve.

      További hazai publikus beruházások megtalálhatok a lenti linken: http://sunnyportal.com/Templates/PublicPagesPlantList.aspx                 Érdemes végigböngészni a rendszereket, mert sok érdekes információ tudható meg belőlük. Weboldal nem csak hazai napelemes rendszerek online monitorozására használható, világ számos napelemes rendszere is megnézhető az oldalon.

           
Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

X
Loading