Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

A napelemek piaca az elmúlt néhány évben mintegy 30%-os állandó növekedést mutatott és a jelentkező gyártási kapacitáshiányon kívül jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a növekedés megtorpanna. Ma Magyarországon jellemzően azok ruháznak be a napelemes rendszerbe, akik függetlenedni akarnak vagy ahol nincs más lehetőség, így például a tanyák, nyaralóházak tulajdonosai. A félvezetős napelemek élettartama gyártótól és minőségtől függően minimum 25 év, ahol 20-25 év teljesítménygarancia van rá. Egy példa:  vegyünk alapul egy 2 kW teljesítményű napelem rendszert (2kW-2,9kW-ig 4800 Euró/kW). A rendszer bruttó ára: 2.640.000 Ft ,  ahol az állami támogatás (30-35% pályázattól függően): 924.000 Ft, a beruházási költség: 1.716.000.  A várható éves termelés: 3200 kWh*.  Az áram átlagosan 42,91 Ft / kWh az ELMŰ tarifája szerint. A várható éves áramár növekedés pedig 7 %.  Ez a beruházás 9,6 év alatt térül meg, majd utána a következő 15,4 évben még további 5,85 millió Ft-nyi villamosenergiát termel, tehát a beruházott összeg 3x-osát.

Nálunk olcsóbb az áram, mint az Unió többi tagállamában

Egy napelem teljesítménye a félvezetős technológia sajátos „öregedési” tulajdonságai miatt körülbelül 0,09 %-kal csökken évente, így 25 év alatt a termelőkapacitása 80 %-ra esik vissza. Amikor ilyen irányú beruházás mellett döntünk, a megtérülésszámítás a teljesítménycsökkenést is figyelembe kell, hogy vegye. A kivitelezés ára azonban függ attól, hogy a gyártó beleszámolja-e a teljes rendszer anyag-, telepítési-, és engedélyezési költségeit valamint  az áramszolgáltatói oldalról felmerülő egyszeri költséget. Az áremelést indokolhatja, hogy az áram értéke még mindig jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. A hazai magánfogyasztó az EU-s árak 59 százalékát, az ipari fogyasztó pedig az uniós átlag 77 százalékát fizeti. A kiemelendő pályázati lehetőségek közül a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program), amelynek fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességét és társadalmi növekedésének elősegítését, amellett, hogy színesítik az energetikai forrásoldalt. A megújuló energiaforrás-felhasználás egyik fő prioritás tengelye a programnak. Célja, hogy csökkentse az importfüggőségünket és a környezettel kapcsolatos célokat elősegítse.

 A KEOP ide vonatkozó pályázatainak ismertetése

A KEOP kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és az EU energiapolitikájával- a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben, ennek is feltétele a megújuló energiaforrások nagyobb felhasználása, a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása, a hazai energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolása a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elősegítésével. A „megújuló energiaforrás felhasználás” prioritás tengely keretében megvalósuló fejlesztésekhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást, amely támogatásra a következő NUTS II régiók jogosultak: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. A napelemek úgynevezett fotovoltaikus rendszerek: villamosenergiát termelnek, a napkollektoros rendszerek működtetése pedig a meleg víz és fűtési hőenergia előállítására korlátozódik. Az ÚMFT által meghatározott technikai segítségnyújtás a megújuló energiaforrás felhasználás összesen a támogatásokra szánt összeg 3,97%-át nyújtja. Az Európai Bizottság pár évvel ezelőtt célul tűzte ki a megújuló energiaforrások részarányának 12%-ra való növelését. Magyarország ezen belül  vállalta, hogy a megújuló energiával termelt villamos energia esetében 3,6%-os részarányt teljesít 2010-ig.

 A KEOP napelemes rendszerek kiépítésére vonatkozó pályázatok feltételei, támogatás mértéke [forrás:nfü]:

A pályázat a közélet minden szereplője számára elérhető a napenergia hasznosítására is, akár egyedi akár közösségcélú felhasználásra. Az Energia Központ kiemelte, hogy a KEOP megújuló energiaforrás-felhasználás és energiahatékonyság növelését célzó energetikai pályázataira a két évre (2009-2010)  összesen 34 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre.  A napkollektoros rendszerek kiépítésére ezen belül projektenként 1-50 Millió Ft. Az elnyert összeg területtől függően a projekt összköltségének az 50-70%-a lehet. A pályázónak mindössze 25 % saját forrással kell rendelkeznie. A saját forrás elemei: számlapénz, bankbetét, a pályázó nevére szóló értékpapír, bankhitel, kötvény, tagi kölcsön, magánkölcsön, önkormányzatok esetében a saját forrás összege. Mivel azonban az előfinanszírozás mértéke mindössze 35%, ezért a projekt kivitelezésének időszakában javasolt, hogy legalább a teljes projekt forrásigényének 70 %-a a beruházó rendelkezésére álljon (jelenleg időközi kifizetések is igényelhetők). A maximum összeg felhasználása általában egy 3 kW-os napelem rendszerrel lehetséges. A napenergia hasznosításán belül azonban meg vannak határozva azok a tevékenységek, amelyek támogathatóak, ezek a következők: használati meleg víz igény részleges vagy teljes kielégítése, használati meleg víz igény részleges vagy teljes kielégítése és fűtési hőigény részleges vagy teljes kielégítése, gazdasági termelési folyamat részleges vagy teljes hőigényének kielégítése (pl.: előszárítás). (Csak nyomás alatt lévő, nem leeresztős rendszerek támogathatóak!). A projekteket maximum 2 év alatt kell megvalósítani, és 3 évig fenntartani.

A pályázatok értékelésénél maximum 100 pontot lehet elérni, ebből minimum 50 pont kell ahhoz, hogy a projekt támogatható legyen. Kizáró feltétel, ha az adott értékelési szempontnak nem megfelelt a pályázat, vagy ha bármelyik kizáró feltétel jelű szempontnál az értékelő 0 pontot javasol. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek tartalma a pályázati útmutatóban megfogalmazott célokkal nincs összhangban. A magyarországi pályázat kiírása óta a szakemberek szerint érezhető némi élénkülés a vásárlók részéről, de összességében úgy tűnik, a magyar lakosok szkeptikusak, annak ellenére, hogy az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy aki beadta a pályázatot, az gyakorlatilag meg is kapta.

ZBR- Zöld Beruházási Rendszer

A környezetvédelmi beavatkozások egyik legfőbb formája a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A hagyományos építésű házak rossz szigetelése miatt egyre nagyobb az energiaveszteségük. Az épületenergetikai korszerűsítéseket célzó beruházások megvalósítása költséges, és emiatt gyakran kivitelezhetetlen a megvalósításuk a magánszemélyek számára állami támogatás nélkül. Ebben segít a ZBR. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a korszerűsítések komplex formában valósuljanak meg, egyszerre több beavatkozási területen javítva növeljék az energiahatékonyságot, és fajlagosan a lehető legmagasabb széndioxid-kibocsátás csökkentést eredményezzék. A támogatás igénybevételére jogosultak köre: hagyományos technológiával épült ingatlanok körében: természetes személyek, lakásszövetkezetek, társasházak. Támogatható tevékenységek között a megújuló energiaforrások felhasználásának elősegítése is kitűzött cél, a  hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra és az energia hálózatba való esetleges visszatáplálásra; épületekhez kapcsolható megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése (napkollektoros rendszerek, napelemes rendszerek). Jelen esetben a maximálisan figyelembe vehető költség: 4 900 000Ft. , a támogatás mértéke: 30%, de maximum 1 470 000 Ft. A maximálisan figyelembe vehető költségnél nagyobb költségű beruházás esetén is legfeljebb a megadott összeghatárig igényelhető támogatás.

Hajnal Diána

EKF, regionális gazdálkodás