Friss hozzászólások
Események
« 2010.07. »
hkszecspszov
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031

Nincs sok jövője a szupravezető távvezeték alapanyagoknak

A szupravezető-alapú fejlesztések jelenleg a veszteségmentes vezetőhuzalok, transzformátorok és villamos motorok területére, tehát az ipari méretű elektromos felhasználásokra fókuszálnak Ezekben a vezetőkben a veszteség kevesebb mint 1 %, ugyanis az ellenállás csak közelíti, de nem érheti el a zérus értéket. Végtelen vezetőképesség már az anyag inhomogenitása miatt sem létezhet. A jelenlegi hálózatokban a szállítási (csak a szállítási) veszteségek 10-20 % körüliek. A 2G szupravezetők nem fémek, hanem törékeny kerámiák. Japánban a Sumitomo Electric Industries már elkészített mintegy 900 méternyi szupravezető kerámiakábelt, amelynek vastagságát sikerült egy ceruza vastagságánál kisebbre redukálniuk.

A HTS (High Temperature Superconductor) szupravezető bizmutból, ólom-cink ötvözetből és kis mennyiségű rézből áll, amely olcsó ipari hűtőanyaggal, folyékony nitrogénnel hűthető a szükséges hőmérsékletre (például egyes prototípusoknál már -135 C°). A jelenlegi ismeretek szerint távvezetékként egyelőre nem használhatunk szupravezetőt. A hűtéshez szükséges energia nagyobb lenne, mint a vezetékben bekövetkező veszteség. Gigawattos teljesítmények felett a szupravezető kábelek az áramvezetés szempontjából viszont már gazdaságosabbak, mint a hagyományos sodrott energiatakarékos távvezetékek. A szupravezetőket használhatjuk akár villamos energia tárolására is. Ha egy szupravezető tekercsbe áramot vezetünk és utána a tekercs két végét megfelelően alacsony hőmérsékleten rövidre zárjuk, akkor az áram mindaddig kering a tekercsben, amíg a hőmérséklet elegendően alacsony. Bár ipari léptékű energia tárolására a jelenlegi technológiaia színvonalon nem alkalmasak. A harmadik alkalmazás azt használja ki, hogy a mágneses tér nem hatol be egészen a szupravezetőbe. Japánban például ezen elvre épül a szupravezető vasút. Amióta sikerült olyan HTS anyagokat előállítani, amelyek hűtéséhez elegendő a 77 kelvinen cseppfolyósodó nitrogén, fejlesztésükben egyre többen vesznek részt.

A HTS-kábelek előnye a kisebb veszteség mellett, hogy méretük is jelentősen kisebb, mint az azonos teljesítmény továbbítására szolgáló rézvezetők. Tehát használatuk esetén például kisebb lehet a föld alatti kábelalagút. Vagy megfordítva a szükséges áramsűrűség sokkal nagyobb lehet ugyanazon a keresztmetszeten. A műszaki problémák forrása a hűtésen kívül, hogy a szupravezető anyag törékeny kerámia, amelyből nem lehet egyszerűen drótot húzni. E helyett a szupravezetőt ezüstcsőbe helyezik és hőkezelik, majd nyújtással és hengerléssel néhány milliméteres szélességű szalagot készítenek belőle, amely már a kábelmag köré tekercselhető. A kábelek felépítése többféle lehet. A meleg dielektromos típusnál a külső réteg nem szupravezető földvezeték, ezt követi az elektromos, majd hőszigetelő réteg, végül a szupravezető és legbelül áramlik a folyékony nitrogén. Az ilyen kábelek már alkalmasak a nem-szupravezetőkhöz való illesztésre. A hideg dielektromos típusnál a külső hőszigetelő réteg alatt van a folyékony nitrogén, majd a szupravezető földvezeték, elektromos szigetelőréteg és középen a szupravezető huzal. Előállítottak már 50 méteres hosszúságú triaxiális szupravezető kábeleket is. A DOE támogatásával 0,8 km hosszú, 69 kV-os, 77 MW szállítására alkalmas kísérleti kábelszakasz építését tervezik Manhattanben. Az American Superconductor (AMSC) elkészítette a világ első HTS alapú villamos hajómotorjának prototípusát is. A cég ultrakompakt HTS motorja fele akkora súlyúak, harmada a méretük és hatékonyabb az üzemanyag felhasználásuk. Az 5 MW teljesítményű motor terhelési tesztjei alapján kereskedelmi és hadihajók meghajtására egyaránt alkalmas. A DOE ezt a céget bízta meg az szupravezető-alapú átviteli hálózatok fejlesztési projektével.

Széles körű elterjedésre jelenleg mégsem lehet számítani, mert a hosszú távú biztonságra törekvő villamosenergia ipar kockázatosnak tartja a szupravezető technológiát. Emellett az elterjedést gátolja a magas, a fogyasztókra át nem hárítható költség is. A második generációs (2G) huzalok gyártása felfutóban van, ettől ezen költségek kiegyenlítődését remélik 2020-g.

Hozzászólás

Ehhez az íráshoz a Válság.org -on tud hozzászólni.

Keresés


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

X
Loading