Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

A világ nagy -autóiparban érdekelt- multinacionális vállalatai most a környezetvédelem mellett tették le voksukat. Könnyű volt, hiszen óriási profitot hozó üzletágról van szó és reklámnak sem utolsó. Nagyon szép zöld színárnyalatokkal kifestett honlapokat találni az Interneten. A vevőkben bizalmat kelt, ha a vállalat -látszólag- sokat áldoz a környezetvédelemre. Az alternatív energiatermelés és -hasznosítás  a jövő üzlete. Egy átlagos polgártól megkérdezve, hogyan képzeli el a közlekedés jövőjét az olajkor után, valószínűleg azt a választ adja majd, hogy az elektromos- és/vagy a hidrogénhajtású autóké a jövő. Meg kell legalább elméletben vizsgálni ezen járművek fenntarthatóságát. Fontos megjegyezni, hogy ez nem szentírás, mert a jelenlegi helyzetet, trendeket és technológiai színvonalat vesszük irányadónak.

Évente 10 százalékkal nő az internetezés által elfogyasztott villamosenergia mennyisége. Tudjuk, hogy az információs technológiák és már szinte minden programvezérelt elektronikus eszköz valamilyen szinten kapcsolódhat az internethez. A Google, a YouTube, a Facebook, a MySpace, az iwiw és más népszerű portálok energiaköltségei is folyamatosan nőnek. Az informatikai és távközlési technológiák 2007-ben összesen körülbelül 55 milliárd kilowattóra áramot fogyasztottak. Ez Németország éves áramfelhasználásának 10,5 százaléka. Amennyiben semmi sem változik, úgy 2020-ra ez a szám elérheti a 20 százalékot, ami éves szinten 67 milliárd kWh-nak felelne meg. Ennek oka elsősorban a növekvő adatforgalomban, az eladott készülékek számában és az ezzel párhuzamosan emelkedő teljesítményben keresendő.

Az atomenergia egyik alternatívájának vallott fúziós energia valódi alkalmassága vizsgálatra szorul. Sok évnyi komolytalan támogatottsság után az idő sürget, hogy választ találjunk a fúziós energia alkalmazhatóságára.

Fúzió, Alapok

Az atomenergia – mind a fúzió, mind a hasadás – azt használja ki, hogy az atom tömege kisebb, mint az alkotórészeinek össztömege. A jelenség magyarázata az atomokat összekötő erőkben rejlő energiákban keresendő. Ahogy Albert Einstein híres törvényében a tömeg-energia-ekvivalencia elvben megfogalmazta: E = mc2, vagyis a kötésből felszabaduló energia arányos a tömeg hiányával. Ezt a tömeghiányt hívjuk tömegdefektusnak (1. ábra). Energiát nyerhetünk nehéz atommagok kettéhasításával (maghasadás), vagy két atommag egyesítésével (fúzió).