Olajdollárok, Irán, India, Kína stb.

A tegnapi nap híre volt, hogy az EU olajvásárlási embargót hirdet Iránnal szemben (ezzel nem mellesleg kellemetlen helyzetbe hozza Görögországot, amely csak Irántól tudott "hozom"-ra vásárolni, hiszen nem tud fizetni.

A dolog érdekessége (és az egész eurozóna elleni irtóhadjárat) mögött az húzódik meg, nehogy véletlenül valamely olajtermelő ország dollár helyett másban szándékozzon kereskedni. Tavalyelőtt és tavaly voltak olyan hangok, hogy a BRIC országok, aztán meg hogy Irán euróban számolna inkább el, erre válaszul a gazdaság urai legyengítették az eurót.

Azonban tegnap megjött a pofon is: India aranyban fizetne az olajért, és ezt fontolgatja Kína is. Bár sokáig nem tarthat ki ezen országok aranya, mégis jelzés értékű események ezek.



Gazdaságról, válságról, szabadságharcról

Olvasva a mai hírt, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium az IMF-el tárgyal, először nem értettem meg, hogy miről van szó, ugyanis alig akadt olyan cikk, amelyik a lényeget emelte volna ki. A lényeg pedig nem az, hogy ismét lehet rúgni egyet a kormányon, mert szembefordul tegnapi önmagával, hanem az, hogy nem a 2008-as hitelfelvétel megismétléséről van szó, azaz nem arról, hogy bizonyos megállapodásban rögzített pénzösszegeket adott időnként lehív a kormány, hanem arról, hogy biztosíték képződik az IMF oldalán, amely a piacok megnyugtatására szolgál, és "végszükség esetén" hozzáférhető. (Forrás: origo, Magyar Nemzet)



Nincs még itt az olajhozam csúcs? A Hubbert-modell korlátai

Az itt olvasható cikk eredetije a The Oil Drum című oldalon jelent meg. Fordította: Till Bálint.

Ugo Bardi a The Oil Drum állandó szerzője, az ASPO Italia tagja, vegyész, a Firenzei Egyetem fizikai kémia tanára.

 



Hogy látják a jövőt az USA Energiaminisztériumában?

Az Egyesült Államok Energiaminisztréiuma minden évben kiadja az éves kitekintőjét. Az ez évi jelentés 2035-ig tartalmaz érdekes kitekintőket. Az első, ami szembeszökő lehet számunkra, hogy a jövőben nem számolnak jelentős növekedéssel a megújulók terén, a növekedést a fosszilis források felhasználás-növekedése fogja fedezni:



Megújulók és árak

Áramot előállítani fontos. Nélküle lenne igazán halott társadalmunk. Ehhez - egyelőre - elegendő forrásunk van, de gondolni kell azokra a szűkebb időkre, amelyek során majd kevesebb földgázzal és kőszénnel is üzemeltetni kell erőműveinket, esetleg uránból sem lesz elegendő. De nem kell ilyen erős megfogalmazás sem, elég arra gondolni, hogy miféle érdekes helyzet állhat elő egy olyan országtól való függés esetén, amellyel nem vagyunk határosak. A nehézségeket folyton látjuk: gázvita, olajvita, stb.

Mit tegyünk? Építsünk megújuló erőműveket.... mondhatjuk. Az ár azonban fontos kérdés - meg az elérhető megújuló potenciál/lehetőség is. Most először - remélem egy sorozat részeként - az árra fordítsunk több figyelmet, majd később elemzzük hazánk megújuló potenciálját is.



Uránkészletek és kitermelés - egy észrevétel

Annak kapcsán, hogy ellátható-e a magyar uránnal Paks, vagy az esetleges Paks II, egy-két számítást kellett végeznem (a magyar uránról később írok majd) és érdekes összefüggést fedeztem fel. Sok helyen olvasni, hogy "óriási" uránkészletek vannak mág felfedezetlen, ezeket becsülik is és IR-készleteknek (Inferred Resources, feltételezett készlet) nevezik.



Szaúd-Arábia szakított a WTI-vel, drámai mozgások az olaj piacán; EU és a gáz. Gáz?

Szaúd-Arábia felmondta a West Texas Intermediate-vel a közel-keleti ország külföldre eladott olajának árát eleddig megszabó szerződést. A szaúd-arábiai döntés hátterében valószínűleg az áll, hogy válaszolni kívántak az USA részéről fellépő növekvő elégedetlenségre, továbbá válaszlépés arra, hogy az olaj ára, melyet eddig a WTI "fémjelzett" (meg a Brent, de a WTI ismertebb és nagyobb vonatkoztatási pont) ebben az évben nem tükrözte a globális olajpiac helyzetét, elszakadt attól.

A szaúdiak januártól az Argus Sour Crude Indexet használják majd. Szaúd-Arábia a Föld legnagyobb olajexportáló országa holtversenyben Oroszországgal.(Financial Times)



Válság van, vagy nincs? Olajfogyasztási adatok

Az EU-27 és az USA fogyasztása csökkent, de a kínai fogyasztás megdöbbentő módon emelkedik....

EU-27, USA és Kína fogyasztása 2004-től mostanáig.

A kínai fogyasztás látszólagos megállása az olimpia után csak időszakos volt. Azóta kb. 3-szor gyorsabban nő a fogyasztásuk, mint előtte. Ez valószínűleg csak időszakos, de az emelkedés, mint trend meg fog maradni.

A kitermelési adatok még mindig azt mutatják, hogy tartós emelkedés egyelőre nem lehetséges.

C&C (könnyűolaj) kitermelés októberig

All liquids (minden olajféleség) kitermelése



Jobb lenne egy mentőcsónakba szállni inkább....

GONDOLATOK A „ZÖLD NEW DEAL”-RŐL

Érdeklődve figyelem a készülődést, és főleg azokat a nyilatkozatokat olvasom figyelemmel, melyek kutatócsoportunk fő irányvonalát képezik: hagyományos energiák kifogyása, a növekedés határai, az emberiség előtt álló szűk keresztmetszet.

Hiedelmek a piacon



Hírelemzés, szeptember végén...

A New York Post cikke arról számol be, hogy 52,2% a munkanélküliek aránya a 16 és 24 év közötti korosztályban az USA-ban. Nem csoda, hogy a cikk címe: a holtvágány kölykök....

A kormány szakértője a legnagyobb bajnak azt látja, hogy nem segítik a kisvállalkozásokat, amelyek a munkahelyek 70%-át adják. Obama arca nem véletlenül gondterhelt.

Amint korábban már jeleztük: Európa sem állt messze a leolvadástól 2008 őszén. A Seeking Alfa cikke épp erről ír. Az angol bankok órákra álltak csak a csődtől.

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

X
Loading