Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Bármely civilizáció a forradalomtól három étkezésre van

A XXI. század legnagyobb kihívása az emberiség számára az elmúlt évszázadban felélt primer energiaforrásokból nyert energiatermelő kapacitás pótlása. A megoldás kézenfekvő, a megfelelő eszközöket le kell gyártani és azonnal, teljes kapacitással üzembe állítani. Ezzel csökkenthető a hagyományos erőforrások iránti igény, majd később felváltják azokat. Csakhogy a Föld népességének éves energiafogyasztása már most túlhaladja a 15 000 TWh-t.

A kiszámítható gázellátás biztosítása az állam felelőssége, ennek ellenére a gáz importját nem magyar tulajdonban lévő vállalatok bonyolítják le. A MOL-ban szintén minimálisra csökkent az állami befolyás szerepe. A MOL gáz-üzletágát emellett megvásárolta az E-ON, valamint számos helyről hallunk híreket a Gazprom és az E-ON együttműködéséről. A magyar gázimport tehát világcégek érdekeltségi körébe került át. Az importált gáz árára az olajpiac eseményei közvetlen hatással vannak, bár a földgáznak nincs olyan európai tőzsdei ára, amely az import gáz árát egyértelműen determinálná. Egyértelmű, hogy ezek a tények nagyon erős gázfüggést és kiszolgáltatottságot érzékeltetnek.

Pontosabban: maga a függőség lesz egyre komolyabb probléma. Nem az árak növekedése, ugyanis ez közvetlenül nem okozhat katasztrófát.

Hajnal László korábbi cikke felhívta a figyelmet az internet világát jellemző fogyasztási adatokra. Egy év alatt a spamek szűrésével kb 25 TWh/év energiát spórolhat meg a világ.

Ne essünk természetesen bele abba a csapdába, mint amibe sokszor beleesnek mások, főképp CO2-vel, klímával foglalkozó oldalakon lehet ilyesmit olvasni: "Ha Magyarországon mind a 11 millió mobiltelefon töltéje üresen is a konnektorba marad dugva, akkor együtt annyit fogyasztanak, amennyi elegendő lenne 29 000 ház energiaellátásához (kb. 96 GWh/év)." Ez nagyon soknak tűnik, de mennyi ez valójában? Ez mindössze a magyar házak, háztartások kevesebb, mint 1%-a. Tehát a sok kicsi nem megy sokra.... Hiszen a csatlakozva felejtett töltő lakásunk fogyasztásának 0.1-0.5%-át képzeheti csak, függően a fogyasztástól. Sok nagy lépés együtt, az már sokra megy. Pl. az energiatakarékos, vagy a LED-világítás, vagy az 1C-al hűvösebb szoba télen...

Évente 10 százalékkal nő az internetezés által elfogyasztott villamosenergia mennyisége. Tudjuk, hogy az információs technológiák és már szinte minden programvezérelt elektronikus eszköz valamilyen szinten kapcsolódhat az internethez. A Google, a YouTube, a Facebook, a MySpace, az iwiw és más népszerű portálok energiaköltségei is folyamatosan nőnek. Az informatikai és távközlési technológiák 2007-ben összesen körülbelül 55 milliárd kilowattóra áramot fogyasztottak. Ez Németország éves áramfelhasználásának 10,5 százaléka. Amennyiben semmi sem változik, úgy 2020-ra ez a szám elérheti a 20 százalékot, ami éves szinten 67 milliárd kWh-nak felelne meg. Ennek oka elsősorban a növekvő adatforgalomban, az eladott készülékek számában és az ezzel párhuzamosan emelkedő teljesítményben keresendő.

Az Association for the study of Peak Oil & Gas (ASPO) rendes évi konferenciája most zajlott Denverben.

A beszámoló angolul itt olvasható, mi csak zanzát közlünk róla.

Olaj és gáz

Lester R. Brown immár negyedi átiratával jelentkezik a Plan B. (B terv) című könyvnek. Az idő mindig sürgetőbb, a könyv által várt mozgósítás egyre késik.

Brown egyébként a WorldWatch Institute alapítója és az Earth Policy Institute elnöke, tehát neves kezdeményezésekkel kapcsolható össze. Könyve mégis, a helyes felismerések, a betegség tüneteinek helyes megállapítása ellenére is úgy tűnik, nem a megfelelő megoldást írja le - nem csoda, szerintem a tüneteket helyesen írja le, de a betegséget mégsem.

Az atomenergia egyik alternatívájának vallott fúziós energia valódi alkalmassága vizsgálatra szorul. Sok évnyi komolytalan támogatottsság után az idő sürget, hogy választ találjunk a fúziós energia alkalmazhatóságára.

Fúzió, Alapok

Az atomenergia – mind a fúzió, mind a hasadás – azt használja ki, hogy az atom tömege kisebb, mint az alkotórészeinek össztömege. A jelenség magyarázata az atomokat összekötő erőkben rejlő energiákban keresendő. Ahogy Albert Einstein híres törvényében a tömeg-energia-ekvivalencia elvben megfogalmazta: E = mc2, vagyis a kötésből felszabaduló energia arányos a tömeg hiányával. Ezt a tömeghiányt hívjuk tömegdefektusnak (1. ábra). Energiát nyerhetünk nehéz atommagok kettéhasításával (maghasadás), vagy két atommag egyesítésével (fúzió).