Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Átlépi-e az ingerküszöböt: Virginia állam a dollár összeomlására készül

Megszoktuk már, hogy az igazán fontos hírekkel nem találkozhatunk szinte sehol. Összegyűjtve, elemezve még ritkábban. Most egy olyan jelenségről gyűjtött össze munkatársunk hírcsokrot, amely fontos lehet - főleg Gerald Celente előrejelzéseinek fényében. Minzt ismert, Celente a 2008-as válságnál is komolyabb nehézségeket, gyakorlatilag az USA összeomlását jósolta 2011-12 környékére. Korábban írtuk:

"S máris 2012-nél vagyunk, írja. Éhséglázadások, agrárfelkelések, diáklázadások, adók ellen tiltakozók, hajléktalan megmozdulások, kísértetvárosok és kísértet nagyáruházak, sztrájkok, ipari szabotázs, bandaháborúk, farkastörvény, terror - írja negyedéves jelentésében, ami honlapjukon megrendelhető."

Az adók elleni tiltakozás kezdetét vette. Vájt fülűek felfigyelhettek rá:



Az USA hadserege gazdasági összeomlásra készül

A „The New American” magazin online cikke

(munkatásunktól)

A kételkedők, akik hajtogatják, hogy az USA gazdasági bajait eltúlozzák, jobb, ha a Pentagonra tekintenek, hogy belássák, mennyire tévedtek.  A CNBC  megtudta, hogy a Pentagon mostanában egy amerikai gazdasági összeomlással kapcsolatos hadijátékokat játszik le.

A CNBC szerint “A Pentagon Amerika számára valós gazdasági fenyegetésekre készül.”

A CNBC Gazdasági Hírek elemzője, Eamon Javers kifejti:



Szinte kommentár nélkül: Soros aranyba fektet

Az Index számol be arról, hogy Soros György 663 millió dollárt tart aranyban. Pedig korábban azt mondta, hogy az aranypiac felledülése buborék.... Tehát vagy akkor nem gondolta komolyan amit modott, vagy mostanság, amikor aranyat vett. Én az előbbire gondolok.

És ez legyen intő jel a gazdaság teljesítményére hosszabb és középtávon is: az arany akkor menő, ha a gazdaság épp rosszul muzsikál.

Alig fűztem valamit hozzá, igaz?



A dubai hitelválság az olajcsúcs következménye

Kjell Aleklett fizikus, az Uppsala Egyetemen működő Szénhidrogén-kimerülést Kutató Csoport vezetője blogjában arról ír, hogy Dubai gazdasági irányítói alapvetően tévedtek, amikor óriási szállodák építésétől vártak gazdaságélénkülést. Aleklett egy szaklaban publikált cikkére hivatozva állítja, hogy a következőket kellett volna figyelembe venni:



15 év munkanélküliségi adatai az USA-ban

Ehhez nincs mit hozzáfűzni, hacsak annyit nem magyarázatul, hogy a hivatalos a piros, a munkát kereső munkaerő, a szürke már azokat is jelzi, akik feladták a munkakeresést, a kék pedig egy alternatív becslés, melyet a Clinton-kormányzat vezetett be.

Az U-6 adatok szerint 17% felett jár az érték,  bár megállni látszik...



Válságban a luxus országa

A New York Times (magyarul pedig a Portfólió) számol be róla, hogy Dubai, ahol a képen látható pazarló beruházásra pl. rengeteg hitelt vettek föl, a fizetés átütemezését kéri. A közhiedelemmel ellentétben Dubai nem óriási olajtermelő, a világranglistán a 8. Mondjuk hazánkat ezzel persze megelőzi, de nem mérhetetlen az olajkincse.

Mindenesetre látszik: az értelmetlen luxusberuházások ideje mintha leáldozóban volna. A hitelválság utolérte a dúsgazdag(nak hitt) arabokat is.



Az idők változnak....

A felirat magyarul: 1929: alma 5 cent; ma: bio alma 5 cent.



A Guardian a globalizációról - érdekes gondolat

A Guardian cikkében írja Larry Elliot a következőket (nagyjából hű fordítás):

Nem nagyon volt várható ez a vég. Amikor a berlini fal leomlott, ... egy szuperhatalom maradt kettő helyett. Az idősebb Bush azt mondta, hogy a világnak meg kell tanulnia az amerikai utat. "Mi tudjuk mi működik" mondta. "A szabad piacok működnek."

A piac egyre nagyobb lett 20 évig, magába olvasztva Kínát, Indiát és a volt Szovjetuniót is. ... Csökkent a szegénység Kínában és Indiában is.

De nem volt kétséges, hogy a globalizáció előbb-utóbb válságba szalad, és amit láttunk az elmúlt két évben csak a kezdet volt. Ne dőljünk be a balekok elmúlt hat hónapos pörgésének, Amerika még egyszer elpazarolja tartalékait, hogy olyan dolgokat vegyen, amiket nem engedhetne meg magának, a kínai export robbanásszerűen nő.



Kalifornia helyzete tovább romlik

Dacára a kormányzó drákói szigorúságú adó- és pénzügyi csomagjának, továbbra is bajban van Kalifornia. Hivatalos szervek szerint az állam 7 milliárdos hiánnyal küzd, ami a június 30-i, pénzügyi évet záró dátumig érvényes, utána tovább fog nőni, újra elképzelhető a 10-20 milliárd dollár hiány is. (NY Times)

Az azonban, ami a LA Times szerint történik, már szinte elképzelhetetlen: Kalifornia a fizetési csekkeken lévő összegek egy részét (~10%) visszatartja, így az álllampolgárok mintegy "hiteleznek" az államnak, bár nem önként. Ez szó szerint véve nem adóemelés, bár a boldogtalan keresőt nem tölti el örömmel, hogy nem "adó" az, ami miatt ennyivel kevesebb pénzt kapott. Később természetesen ez visszajár, de ez sovány vigasz, ha a pénz épp most kéne.



Beszélik: az USA nagy bankjai a hitelezés felfüggesztésére készülnek?

Meg nem erősített az angol nyelvű pénzügyi szakmai oldalakon terjedő (lehet, hogy rém)hírek szerint



"Az USA egy szétesőben levő birodalom, ütközési pályán Kínával"

A cím Niall Ferguson professzor állítása, aki a Harvardon professzor és az Ascent of Money szerzője. A múltban bárki jósolta meg az USA végét, tévedett - jegyzi meg. De nézzünk szembe a tényel, 9 ezer milliárd dollár, és az államadósság felét már külföldről kezelik, nos ez nem az emelkedő fázis, az biztos.

A professzor szerint Kína nem partner, hanem egyre inkább rivális. A helyzet az 1900-as Angliára emlékeztet, ők sem vették észre, hogy felemelkedett egy rivális: Németország. A professzor a III. világháborút vetíti elénk. (Yahoo Finance)



A dollár helyzete - friss hírek

Gerald Celente 2012-ig tartó előrejelzéseit közli a World Net Daily.

Szerinte az a gazdasági "erősödés", ami a tavaly őszi bankcsődöket, biztosítótársasági csődöket és a kocsigyárakat érintő válság után történik, mesterséges jelenség, melyet "fantompénzekkel csináltak, amit a levegőből rántottak elő fedezet nélkül".

Celente a TrendsResearch.com című oldalán tette közzé legújabb előrejelzését, amely szerint a "nagyobb gazdasági válsággal" most fog szembesülni a világ, és ez "az amerikai birodalom" vége. Az élelemhiány csak egy lesz a sok tünet közül, és nem a legsúlyosabb.

 

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X