Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

A francia Société Générale bank a legrosszab esetként azt tudja elképzelni, hogy két éven belül "globális pénzügyi összeomlás" következik be, és ezért arra bátorítja ügyfeleit, hogy keressenek olyan megoldásokat, melyek védik pénzüket ettől a folyamattól, mely a pénz elvesztésvel járna.

A bank véleménye szerint az állami mentőcsomagok csak átcsoportosítják a problémát máshova, azaz nem oldják meg a pénzügyi válságot. A 68 oldalas jelentés szerint "még senki nem látja jelenleg biztonsággal, hogy egy globális gazdasági összeomlás lehetőségét elkerültük-e".

Érdekesség: a legrosszab forgatókönyvben nemsokára ismét 50 $-os olajárral számolnak (most, láthatják itt oldalt, 70 $ - köszönhetően többek között a dollár erősödésének); ami komoly gazdasági válságot jelentene...

Április 28-án reggel a görög tőzsde olyan jelenségeket mutatott, amikből arra következtettem, hogy Görögország államcsőd küszöbön áll. A magyar tőzsdén máris érezni a hatást, az euróövezet is belerendülhet a görög válságba. Erről már tavaly írtunk, hogy Európa sem áll jobban.

Gerald Celente és Nourile Roubini egyaránt a görög helyzet tarthatatlanságára és az eurózóna sérülékenységére figyelmeztetnek. Németország vonakodik fizetni - s mivel az EU legnagyobb gazdasága - rá esne a legnagyobb rész, 10 milliárd euró, a francákra 5 milliárd. Elemzők szerint az eurózóna többi résézn akár komoly tiltakozások is várhatók, és a kifizetés késni fog, vagy nem történik meg, eltüntetve magát az eurót is.

A görög pénzügyi válságtól tart immár Európa (az index is megírja), aminek komoly következményei lehetnek. Csak címszavakban:

- UK Telegraph: a Lehman brothres összeomlását idéző cunamit indulhat el Spanyolországban és Portugáliában

- Wall Street Journal: Növekvő félelmek egy Európát érintő pénzügyi vészhelyzettől

- New York Times: Az eurozóna peremén lévő országok komolxy pénzügyi bajban

- Tovább is van, de hagyjunk többet későbbre is...