Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Bármely civilizáció a forradalomtól három étkezésre van

A XXI. század legnagyobb kihívása az emberiség számára az elmúlt évszázadban felélt primer energiaforrásokból nyert energiatermelő kapacitás pótlása. A megoldás kézenfekvő, a megfelelő eszközöket le kell gyártani és azonnal, teljes kapacitással üzembe állítani. Ezzel csökkenthető a hagyományos erőforrások iránti igény, majd később felváltják azokat. Csakhogy a Föld népességének éves energiafogyasztása már most túlhaladja a 15 000 TWh-t.

A csoport 2007-es megalakítása óta minden rendszeres támogatás/jövedelem nélkül az alábbi tudományos kutatói tevékenységet fejtette ki.

Konferencia-részvétel és előadás:

Közel két és fél éve készült ez a kis írás, de szinte semmit sem vesztett időszerűségéből. Sőt!
(Az írás a szerencsi - tervezett - biomassza-erőműről szól - a szerk., hzs)
Végiggondolva mindazt, ami a korábbi időszakokban a biomassza erőműről elhangzott, a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, a legalapvetőbb tévedés, hogy ez a kérdés csupán a világörökségről, a tokaji borról szól.
Sokkal többről van szó.

A pikírt stílusú J. H. Kunstlertől megtudhatjuk, hogyan látja Európa helyzetét a tengerentúlról. Tanulságos olvasmány.

A szupravezető-alapú fejlesztések jelenleg a veszteségmentes vezetőhuzalok, transzformátorok és villamos motorok területére, tehát az ipari méretű elektromos felhasználásokra fókuszálnak Ezekben a vezetőkben a veszteség kevesebb mint 1 %, ugyanis az ellenállás csak közelíti, de nem érheti el a zérus értéket. Végtelen vezetőképesség már az anyag inhomogenitása miatt sem létezhet. A jelenlegi hálózatokban a szállítási (csak a szállítási) veszteségek 10-20 % körüliek. A 2G szupravezetők nem fémek, hanem törékeny kerámiák. Japánban a Sumitomo Electric Industries már elkészített mintegy 900 méternyi szupravezető kerámiakábelt, amelynek vastagságát sikerült egy ceruza vastagságánál kisebbre redukálniuk.

Az Indexen jelent meg, hogy négy vállalat érdeklődik a paksi bővítés iránt. Körüljárjuk ezeket, előtte néhány szó az erőművek generációiról.

Az első generációt a hőskorszak erőművei jelentették, melyek feltt eljárt az idő. Első generációs blokk volt a csernobili erőmű 4 blokkja, vagy a legtöbb Nyugaton működő 1960-70 körül átadott kisebb teljesítményű blokk. Míg a csernobilihoz hasonló RBMK-blokkok villamos teljesítménye 1000 MW volt, addig a nyugatiak általában néhány 100 MW-osak voltak. Jelentős biztonsági rések voltak a tervezésekben, de pl. a csernobili erőmű esetén nem ez, hanem főképp emberi mulasztás volt a robbanás oka.

Jellemző, hogy az RBMK-reaktorok esetén a hatásfok sokszor nem érte el a 20%-ot sem (az első ilyen erőmű, Obnyinszkban 17%-os hatásfokú volt).

A kiszámítható gázellátás biztosítása az állam felelőssége, ennek ellenére a gáz importját nem magyar tulajdonban lévő vállalatok bonyolítják le. A MOL-ban szintén minimálisra csökkent az állami befolyás szerepe. A MOL gáz-üzletágát emellett megvásárolta az E-ON, valamint számos helyről hallunk híreket a Gazprom és az E-ON együttműködéséről. A magyar gázimport tehát világcégek érdekeltségi körébe került át. Az importált gáz árára az olajpiac eseményei közvetlen hatással vannak, bár a földgáznak nincs olyan európai tőzsdei ára, amely az import gáz árát egyértelműen determinálná. Egyértelmű, hogy ezek a tények nagyon erős gázfüggést és kiszolgáltatottságot érzékeltetnek.

Pontosabban: maga a függőség lesz egyre komolyabb probléma. Nem az árak növekedése, ugyanis ez közvetlenül nem okozhat katasztrófát.

BEVEZETŐ
Stephen King végítélet című könyvében az emberiség 99,6%-át kipusztító vírus egyik szellemi atyja, midőn találmánya elszabadul, a következőket írja hullaházzá vált laboratóriuma falára: „Most már tudod, hogyan működik. Van még kérdésed?” — Nagyon hasonló helyzetben vagyunk valamennyien, akik a jelenlegi társadalmi gazdasági rendszert, mint önálló, a természeti rendszerek sorából kiemelkedő alrendszert vizsgáltuk. Igaz, mi nem okozó, csupán felismerői, majd elszenvedői leszünk a folyamatoknak. Ezzel együtt olyan jelenségek előtt állunk, melyek pontosan visszaigazolják, avagy cáfolják felismeréseinket, kutatási eredményeinket. Hamarosan mi is eljuthatunk egy-egy halott városba, felírhatjuk a falra: „Most már tudod, hogyan működik. Egyéb kérdés?”

A héten több ellentmondó hír látott napvilágot arról, hogy lesz-e végül bármilyen erőműépítés Szerencsen. Elsőként azt olvastam, hogy - még a múlt héten - a BAZ megyei bíróság elutasította a jövő nemzedékek biztosának beadványát, így az építésnek semmi nem áll útjában. A mai Index-cikk viszont arról ír, hogy az MVM mégsem szállna be a beruházásba, pedig korábban erről volt szó, ezért nem biztos, hogy lehet belőle valami.

Az eredeti tervek szerint egy 50 MW villamos teljesítményű erőműről lett volna szó 2 darab 25 MW-os blokkal. (Összehasonlításul Paks 2000 MW.) Az erőmű üzemanyaga szalma és energiafű lett volna, illetve lenne. Az erőművi beruházás a kampányérvelés részévé vált.

A napelemek piaca az elmúlt néhány évben mintegy 30%-os állandó növekedést mutatott és a jelentkező gyártási kapacitáshiányon kívül jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a növekedés megtorpanna. Ma Magyarországon jellemzően azok ruháznak be a napelemes rendszerbe, akik függetlenedni akarnak vagy ahol nincs más lehetőség, így például a tanyák, nyaralóházak tulajdonosai. A félvezetős napelemek élettartama gyártótól és minőségtől függően minimum 25 év, ahol 20-25 év teljesítménygarancia van rá. Egy példa:  vegyünk alapul egy 2 kW teljesítményű napelem rendszert (2kW-2,9kW-ig 4800 Euró/kW). A rendszer bruttó ára: 2.640.000 Ft ,  ahol az állami támogatás (30-35% pályázattól függően): 924.000 Ft, a beruházási költség: 1.716.000.  A várható éves termelés: 3200 kWh*.  Az áram átlagosan 42,91 Ft / kWh az ELMŰ tarifája szerint. A várható éves áramár növekedés pedig 7 %.

Egy konferencián vettem részt, ahova - a párbeszéd és a szabad vélemények jegyében - meghívtak egy, a saját bevallása szerint a zérusponti energiát kutató mérnököt is. Nem az a célom, hogy általánosan lerántsam az ezen a területen tevékenykedőkről a leplet, ha van ilyen, csak annyi, hogy egypár korábbi és mostani friss tapasztalataimról írjak.

Amikor meghívtak, meglepődtem, hogy Egely György neve is szerepel az előadók listáján, rögtön elgondolkodtam, melyikünkre is kíváncsiak igazán, mert amiket én mondogatok, nem épp konform Egely úr mondandójával, hiszen szerinte számtalan szerkentyű van, aminek 100% feletti a hatásfoka, azaz több energiát termel, mint amit befektettünk. Szerintem meg egyáltalán nincs elegendő, a társadalom számára kényelmesen hasznosítható és tárolható energiaforrás, meg aztán 100% feletti hatásfok se igen létezik - mi lesz ebből, gondoltam.

Annak kapcsán, hogy ellátható-e a magyar uránnal Paks, vagy az esetleges Paks II, egy-két számítást kellett végeznem (a magyar uránról később írok majd) és érdekes összefüggést fedeztem fel. Sok helyen olvasni, hogy "óriási" uránkészletek vannak mág felfedezetlen, ezeket becsülik is és IR-készleteknek (Inferred Resources, feltételezett készlet) nevezik.

Elsődleges cél: olcsóvá kell tenni a megújuló energiát!

Jelen trendek szerint a villamosenergia-ellátás minden szintjén egyre növekszik az integrálódási fok, egyre több rendszer kapcsolódik össze, viszont a fejlesztések intenzitása, és ezzel az üzembiztonság is csökken. A rendszer elavul. A pillanatnyi kereskedelmi igények a kiegyensúlyozott üzemet jelentősen megnehezítik, ugyanis időben túl gyorsan változnak. Ennek (is) egyenes következménye, hogy a megújuló erőforrás-alapú kiserőművek integrálása hátrányban van a hagyományos eszközökkel szemben. A mozgósítható szabályozási tartalékok emellett nem elegendőek.  Az például, hogy ma Magyarországon üzemel elvétve néhány szélerőmű, csupán a rendszer bizonyos mértékű –napszaktól, lakossági fogyasztástól függő- toleranciájának köszönhető. Ahhoz, hogy hazánkban ipari méretekben lehessen megújuló-alapú kiserőműveket üzemeltetni óriási beruházások szükségesek. Egyik alternatíva, hogy az ország

The following article uses some of the text, the structure and some references of a TOD article written by Shane Mulligan. / A következő cikk egy a TOD-on megjelent cikk szövegének egy részét, szerkezetét és néhány hivatkozását használja, az eredetit Shane Mulligan írta.

Mostanában egyre több levelet kapunk azzal a kérdéssel, hogy miért nem tesznek a politikusok semmit? Nem érdekli őket ez a kérdés, vagy túl megvásároltak, vagy ennyire csak a hatalmon maradás mozgatja őket? Nos, mivel döntéshozókkal nem teázunk naponta, így kénytelen vagyok összefoglalni, hogy mit gondolok, mi áll emögött a hallgatás mögött. Ne gondoljanak mindjárt összeesküvésekre.

Két cikk jelent meg, egyike ellenem is támadást intéz, mert szerinte nem teljesen értem az éghajlatváltozás folyamatait (itt és itt). Nem szokásom válaszolni a bírálatokra, amelyek a világhálón jelennek meg, most mégis kivételt teszek egyrészt az idézett oldal olvasottsága másrészt a téma fontossága miatt. Nagyon fontos az a tény, amit munkatársaim körében is megállapítottunk, hogy egyre több ember az internetet használja tájékozódásra, ami népszerű tudományos szintnek elegendő is, de sajnos éppen a légkörfizika jelenségei nem azon a szinten mozognak, hogy egy-egy szélsőséges esemény példáját előszedve az akár pro akár kontra tudományos érvként működhessen. Ezeknek a jelenségnek olyan hatásmechanizmusa van, és a mögöttük álló adattömeg feldolgozása olyan mély ismereteket kívánnak meg, amely több év munkájával és tanulásával építhető csak fel.

Mindannyian ismerjük a fokozódó kemizáció előnyeit. Nevezetesen a fenntartható fejlődés egyik alapfeltétele, elterjedésükkel megnőtt a foglalkoztatottság, valamint lehetővé  tette  a „legális” globalizációt. Az egyik fontos -ha nem a legfontosabb- probléma, hogy manapság az élelmiszereket is "gyártószalagról" kapjuk. Tudjuk, hogy a növekvő népességet a Föld egyszerűen nem képes ellátni élelemmel. Nos, ezt a problémát (is) különböző genetikailag módosított növényekkel, növényvédő szerekkel és mesterséges élelmiszer-alapanyagokkal próbáljuk orvosolni.

1 Felvezetés

Az alábbi elemzéssel egyfelől általános és közérthető, de legalábbis megvitatható keretek közé szeretnénk illeszteni a válságról alkotott képünket. Ahogy Hetesi Zsolt szokott fogalmazni előadásain: ha arra kényszerülünk, hogy kiugorjunk a zuhanó repülőgépből, nem árt tudnunk, milyen körülmények közé is érkezünk. Ugyanakkor a korábbi elemzések során a megoldás lehetetlenségére összpontosítottunk, ami Pásztor Attila barátom szavaival élve: nem erősíti a morált. Itt tehát az elemzést egy olyan megfontolásra érdemes megoldási javaslattal egészítettük ki, mely szerkezeten kívüli megoldást jelent ugyan, de a szerkezeten belülről is értékelhető, mindenképpen közösségi jellegű, s leginkább a különféle mezsgyékhez, gyepükhöz, szegélyekhez hasonlítható. Azt persze nem állítjuk, hogy megtaláltuk a válság biztos ellenszerét. Vékony szalmaszálról van szó, mely keveseket bír csak meg, de a semminél ez is több. Csak tenni kellene érte…

2.2 Helyzetértékelés

Ha a fentiek tükrében keresnénk valami általános, a jelenségek mélyén rejtőzködő okot, mely napjaink válságjelenségeinek oka, vagy magyarázata lehetne, két okot is megjelölhetnénk. Egyfelől a rendszerek közötti kapcsolatrendszer zavarai mind a társadalmi, mind a természeti vagy természetes rendszerekben szerkezetváltozásokkal jártak. Csakhogy amíg a társadalmi-gazdasági szerkezet növekedett, addig a természeti rendszerek leépültek. A rendszer leépülés súlyos következményekkel járt együtt. Ettől kezdve ugyanis már nem egyszerűen a félreértelmezett visszajelzések kezelése jelent megoldandó feladatot a társadalmi-gazdasági szerkezet számára. A természeti rendszerek szerkezete sajátos működést is jelent, mely lényegében a természeti adottságok kialakításában és fenntartásában öltött testet. A természetben — a rendszer egésze felől vizsgálódva — nem az alkalmazkodás jellemző. Még akkor sem, ha egy adott tájba, természeti rendszerbe idegen elem érkezik.

3 Megoldási javaslatok

Az emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbre. Ezek a gázok nem engedik meg a hosszúhullámú (hő) sugárzás kijutását a világűrbe, azaz a hő egy részét megköti a Föld. A fő üvegházgázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a nitrogén-oxidok és a vízgőz (H2O). A különböző üvegházgázok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek. Közülük a vízgőz szerepe a természetes üvegházhatásban jelentős, mennyisége nem nő a légkörben, ellentétben a szén-dioxiddal és a metánnal.

A kutatók hevesen vitáznak arról, hogy a felmelegedést mennyiben természeti hatások (a napsugárzás erősödése, a vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek változása) és mennyiben emberi tevékenységek idézik elő. A legelfogadottabb vélemények szerint a világméretű felmelegedés főképp emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a naptevékenység és a vulkánosság alakulása a számítások szerint jelenleg a felmelegedés ellen hat.