Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Miből lettek az óriáscégek? A modern ember önmegvalósítási törekvéseiből. Manapság mindent eladnak és mindenre kell vevőt találni. Minél többet és minél olcsóbban kell termelni. Magyarországon sajnos ez kifejezetten jellemző. Csak sajnos a multicégnél dolgozó magyar nincs alkupozícióban. Bármit elvállal. Nagyon olcsó. Az olcsó, semmire sem elég béréből pedig majd elmegy a nagyáruházba és szemétből gyártott élelmiszerekkel tér majd haza. Ezt a szemetet fogja otthon feltálalni vacsorára. Igen, a multinacionális vállalatok gyártósori munkásairól beszélek, akik szegénységük miatt csak multinacionális nagyáruházban vásárolhatnak.  Nekik lett kitalálva. Megteremtették a kínálatot, majd ehhez a keresleti oldalt. Szegénységbe taszították a magyar népet.

(Felhasznált cikk: The Oil Drum, Euan Mearns, EWG szénjelentés, BP statisztika)

A BP statisztikai adatai szerint a kínai szénkitermelés teszi ki immár a világ kitermelésének 47%-át. Ez azért fontos dolog egyébként, mert a világ gyárává váló Kína gazdasági növekedése szinte kizárólag erre a forrásra épül, mindez mellett még gyorsan nő a távol-keleti ország által vásárolt földgáz és olaj mennyisége is.

A világ szénbányászata milliárd tonna olajekvivalens egységben (Kína nélkül: piros, Kína: kék)

Nemrég tízre emelkedett az öngyilkosságok száma az egyik nagy multinacionális vállalatnál. „Riporterek arra a következtetésre jutottak, hogy az összeszerelés monotóniájának, a nagy nyomásnak, a stressznek, az életkörülményeknek és az emberekkel való bánásmódnak meghatározó szerepe van a tragédiákban” (HVG). Mintha eddig nem lett volna egyértelmű...

A közép-amerikai szigetország számára komoly csapást jelentett a Szovjetunió összeomlása. 1990-ben Kubában volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam, a világon a második legmagasabb a gabonahozam nagysága és a kalória-bevitel. Egyetlen kubai sem éhezett. Azonban ezeket az eredményeket egy borzasztó függés révén érték el. A trópusi termékekért, főleg cukorért cserébe a Szovjetunió olajat, traktorokat, műtrágyát, növényvédő-szereket, állateledelt és a lakosság élelmiszerének mintegy felét szállította. A kubai gazdaságok állami tulajdonban voltak, és sok vegyszert igénylő monokultúrás gazdálkodást folytattak. A vetési terület hatvan százaléka cukornád volt, s ez adta a kiviteli bevételek háromnegyedét.

Június 17-én figyelemreméltó, és talán éppen ezért itthon egyáltalán nem említett hír látott napvilágot a norvég Aftenposten újságban. A cikk a norvég gázkitermelés közeli jövőjét tárgyalta, és arról számolt be, hogy az Uppsala Egyetemen működő, szénhidrogén-kimerülést kutató csoport elemzése hatására a Norwegian Petroleum Directorate (Norvég Petróleum Igazgatóság) lefelé módosította saját előrejelzéseit az ország földgázkitermeléséről.

A társadalmi rendszer összetett volta közhely. Az ezen az oldalon többször vizsgált alrendszerek (gazdaság, energiaellátás, stb.) maguk is annyira bonyolultak, hogy lineáris modellezésük lehetetlen.

A lineáris, azaz arányos rendszer lineáris egyenletekkel írható le, azaz könnyen készülhet róla modell, amelynek előjelző képessége nem romlik az idővel. A nemarányos rendszerek is közelíthetőek lineáris modellel, de csak korlátozottan, mint ahogy a körvonal is közelíthető egyenessel egy kis szakaszon, de egészében nem.

Társadalmunk nagyon messze van attól, hogy arányos rendszer legyen. Viselkedése nem jósolható egykönnyen. Túl sok a változó, melyek nagy része nem lineárisan, nem arányosan változik külső hatásra, vagy egymásra gyakorolt hatás után, így modellezése nem reménykeltő. Ráadásul a társadalomra az is jellemző, hogy benne erőteljesen jelen vannak kaotikus folyamatok.

A Mexikói-öbölben történt olajszennyeződés miatt Obama elnök negyedszer is a térségbe látogatott. Az elnök ökológiai 9/11-nek nevezte a történteket. Számunkra mégsem ez az érdekes, hanem az elnök néhány mondata az olaj, mint energiaforrás kapcsán.

Obama azt mondta, hogy nem tudja előrejelezni, hogy az USA képes-e egy teljes átmenetre az olaj-alapú gazdaságról másra az ő életében. De hozzátette, hogy "itt az idő elkezdeni ezt az átmenetet és új módon befektetni, hogy energia legyen belőle. ... Fogalmam sincs, hogy milyen új energiaforrás lesz elérhető, milyen technológia viheti lejjebb a megújulók árát. ... Amit előre tudunk jelezni, az a fosszilis források elérhetőségének csökkenése: egyre drágább lesz kitermelni, és a környezeti terheket gyermekeinkre, unokáinkra és dédunokáinkra hagyjuk, hogy cipeljék."

Forrás (beküldő: Zágoni Balázs)

No comment, ahogy mondja az angol.

Az Egyesült Államok Energiaminisztréiuma minden évben kiadja az éves kitekintőjét. Az ez évi jelentés 2035-ig tartalmaz érdekes kitekintőket. Az első, ami szembeszökő lehet számunkra, hogy a jövőben nem számolnak jelentős növekedéssel a megújulók terén, a növekedést a fosszilis források felhasználás-növekedése fogja fedezni:

Egyszer olvastam egy cikket, amelyben önjelölt kutatók taglalják, hogyan lehetne wattos nagyságrendű villamos teljesítményeket kinyerni faültetvényekből. Ez azért kicsit távol áll a valóságtól, teljesen életszerűtlennek tűnik, – és az is. Szóval elég sok szócséplés zajlik, amelynek végülis semmi értelme, csupán egyesek hasonló megállapításokkal próbálják felhívni magukra a figyelmet. A klímagyilkos tehenekről szóló cikkek is hasonlóképpen felkeltették a figyelmemet, ám mielőtt a kardomba dőltem volna –én, mint lelkes környezetvédő- , a HP Labs megoldotta a problémát. Mindez még időben történt, így a teheneknek esélyük sincs klímakatasztrófát okozni. A tehenek pedig nagyon hasznos állatok, ezt a South Park óta tudjuk.  Ők konvertálják a füvet tejjé és "bioüzemanyaggá".

A Greenpeace szeret hallatni magáról. Szeret a "nép nevében" felszólalni. Egyszerűen nem fér a fejembe, milyen érdek húzódhat a nukleáris energia-ellenes felszólalásaik mögött, mert ez már nem lehet egyszerűen csak dilettantizmus.  Lássuk, milyen kijelentések verik ki a biztosítékot nálam (is):

„Hazánkban konkurensek az atom- és megújuló energiák, s a verseny Paks fölényéből adódóan már eleve eldőlt” /Greenpeace szóvivő/

Mindenekelőtt az a szó, hogy "fölényéből", nem illik ebbe a mondatba. A helyes szó: versenyképességéből.

Mindeddig egy fordított gondolkodás érvényesült a gépjárműtervezésben. Energiatakarékos autót a fogyasztói igények csökkentésével, vagy új hajtásrendszerrel és új üzemanyaggal lehet létrehozni. Bár már az is nagy eredmény lenne, ha számuk nem növekedne tovább, ugyanis a mai járművekben effektív meghajtásra csupán az üzemanyag harmada fordítódik. Az energiaátalakítás során a következő veszteségi tényezőkkel kell számolni a teljesség igénye nélkül:

Egyeseknek feltűnhetett, hogy tíz percig kint szerepelt ennek a  bejegyzésnek az elődje a múlt héten. Aztán megvitatva a kollégákkal, kicsit érthetőbbé tettem.

A kérdés a következőképp merült fel. 2007-ben a KÉSZ megrendelésére írt anyaggal kezdődött úgymond a pályafutásunk, ezt az anyagot belső használatra szántam, nem nyilvánosság elé. Mivel mindig követünk el elírást, esetleg ismerethiányból fakadó téves következtetést, meg kell vizsgálni két kulcsszempontból az elmúlt 4 év kijelentéseit, és a részünkről elhangzott következtetések helyességét. 3 területet mutatok most meg: az olajcsúcs jellegét, időpontjának becslését (1), az olaj árát (2), az atomenergia jövőjét (3).

Olajcsúcs

Az olajkitermelés csúcsa az elméleti Hubbert-görbe alapján határozható meg. Ebből természetesen egy elméleti időpont határozható meg.

Akár néhány éven belül elérkezhet az olajcsúcs, s úgy tűnik, egyelőre nincs megoldásunk a kieső energia pótlására – mondta el honlapunknak Hetesi Zsolt fizikus, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport tagja. Egyre több kutató és nemzetközi szervezet egyetért Hetesi Zsolt évek óta hangoztatott véleményével, hogy nincs már olyan nagyon messze az olajhozam csúcs, illetve hogy néhány éves plató után csökkenni kezd a kitermelés, ami óhatatlanul áremelkedéshez vezet majd.

Tovább

A cikkért köszönet Hajdú Péternek az ujenergiak.hu munkatársának.

Egy újabb hír, aminek a fele igaz, de ami fontos, arról nem szól. Idézem:

Az amerikai védelmi minisztérium egy friss tanulmánya szerint a vártnál előbb olajhiány köszönthet a világra. Az elemzést a hétvégén ismertetett a Defence Talk katonai hírportál.
A világon 2015-ben már naponta tízmillió hordóval kisebb lesz a termelés a szükségesnél, a 2030-as években pedig, az akkori napi 118 millió hordós igénnyel szemben csak százmillió hordót fognak kitermelni - ezt jósolják az Összhaderőnemi Parancsnokság (JFC) szakértői, akik ugyanakkor hangsúlyozzák: nem tudományos következtetésről, hanem elméleti feltevésről van szó. (mr1 hír)

Nagyjából 2008-ra datálható, amikor is a New York Times cikke arról írt, hogy az USA áttörést ért el a gázkitermelésben. Mindezt úgy, hogy sikerült elhárítani az akadályokat a nem hagyományos gázkészletek gazdaságos kitermelésének útjából. Azóta számos ehhez hasonló hír látott napvilágot, a legutóbbi például arról, hogy Lengyelországban létezik egy gázpala-mező, amelynek készletei 47%-al növelnék meg az EU készleteit.

Mielőtt belemerülünk a részletekbe néhány szót ejtsünk a nem hagyományos gázkészletek kitermeléséről. A gázpala és a gázhomok készletek mások, mint a hagyományos földgázkészletek. A hagyományos földgázkészletek legtöbbször egy záróközet alatt gyűlnek össze egy-egy gyűrődésben, amely alatt sokszor egyébként kőolaj volt, vagy kőolaj van.

Öt érv a paksi blokkok mellett:

1. A nukleáris erőművi kapacitásunk földgáz alapú erőművekkel pótolható? -ezzel a szén-dioxid kibocsájtás 30 %-al növelszik, a Kyotói-egyezményben vállaltak nem tarthatóak és az ország energiaimport függősége teljesen kiszolgáltatja az országot.

2. Ebben az erőműben egységnyi áramot fele annyiba kerül előállítani, mint a többi erőműben. Ha leállítanánk a paksi blokkokat, az energia összköltsége 25 %-al nőne. Ha megújuló alapú termelőkkel pótolnánk a kieső kapacitást, abban az esetben pedig 38 %-al.

3. Ha a többi erőművek kapacitásának növelésével próbálnánk meg helyettesíteni, a kén-dioxid, szén-monoxid, szén dioxid kibocsájtás 68 %-al nőne.

4. A paksi atomerőmű jelenleg évi 5.6 millió tonna szén-dioxid emissziót takarít meg.

A francia Le Monde energiával foglalkozó blog-részében található ez a cikk.

Legfőbb állítása az, hogy 2011 és 2015 között lehetséges, hogy elkezdjen esni az olajkitermelés a világon, ha nem történnek meg a megfelelő befektetések. A nyilatkozó, aki az olajügyek szakértője a DoE-n (Energiaminisztérium) belül, nem állította, hogy nincs lehetőség a befektetésekre, hanem azt, hogy a válság után egyszerre

A Magyar Nemzet számol be arról a konferenciáról, mely Barcelonában zajlik, és ahol a következő üzenet hangzik el: a nyugati ember dolgozzon (és fogyasszon) kevesebbet:

"Barcelonában tartják második összejövetelüket azok a szakértők és környezetvédők, akik szerint csak úgy lehetne megmenteni a Földet, ha nem a növekedés, hanem éppen ellenkezőleg, a NEM fogyasztás lenne üdvös a kormányok és a cégek számára. A katalán La Vanguardia hosszú írást szentelt a már az egész világra kiterjedő eseménynek és a mozgalomnak, amelynek lényegét így foglalhatnánk össze: Dolgozz kevesebbet, és megmented a Földet! "

Teljes cikk

Áramot előállítani fontos. Nélküle lenne igazán halott társadalmunk. Ehhez - egyelőre - elegendő forrásunk van, de gondolni kell azokra a szűkebb időkre, amelyek során majd kevesebb földgázzal és kőszénnel is üzemeltetni kell erőműveinket, esetleg uránból sem lesz elegendő. De nem kell ilyen erős megfogalmazás sem, elég arra gondolni, hogy miféle érdekes helyzet állhat elő egy olyan országtól való függés esetén, amellyel nem vagyunk határosak. A nehézségeket folyton látjuk: gázvita, olajvita, stb.

Mit tegyünk? Építsünk megújuló erőműveket.... mondhatjuk. Az ár azonban fontos kérdés - meg az elérhető megújuló potenciál/lehetőség is. Most először - remélem egy sorozat részeként - az árra fordítsunk több figyelmet, majd később elemzzük hazánk megújuló potenciálját is.

(A PTE Mandulavirágzási Tudományos Napok keretében tartott előadás írott változata)