Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Szivárgó kút az Északi-tengeren

A Total olajtársaság egyik Északi-tengeri fúrótornyán tegnap szivárgás kezdődött, melynek mértéke 1-2 kg gáz/sec, azaz naponta 165-330 ezer m3 gáz tűnik el, vagy egy része oldódik bele a tengerbe.

Az Elgin elnevezésű mező fúróplatformját és a szomszédos platformot kiürítették. Mivel ez a régió több mezőt is tartalmaz, és az innen származó földgáz az Egyesült Királyság ellátásának 7%-át adja, a helyzet nemcsak környezetvédelmi, hanem ellátási szempontból is veszélyes. Összehasonlítva a Mexikói-öbölben történt fúrótorony baleset adataival ennek a kútnak az adatait, nehezebb körülményeket találni itt: magasabb a nyomás és a hőmérséklet. Forrás: The Oil Drum





Kitekintő — Áram nélkül nem tudunk élni? — T. Pandur Judit írása.

A kitekintő c. sorozatban eddig külföldi írásokat válogattunk, holott az interneten böngészve jobbnál jobb, magyar szerzőktől származó írásara is bukkanhatunk. Az alábbi kis esszé T. Pandur Judit munkája, mely a Napvilág íróklub honlapján jelent meg két részletben 2011. december 01, és 03. napján. (http://iroklub.napvilag.net/iras/39521; http://iroklub.napvilag.net/iras/39551) Itt most egységes szerkezetbe foglalva, változatlan formában tesszük közzé. 

 

T. Pandur Judit: Áram nélkül nem tudunk élni? 

Az elektronikus postaládámba mindennapra jut egy, néha több e-mail, amelyik a közelgő világvégét, vagy a Föld pólusváltását, esetleg egy óriási napvihart jósol az egészen közeli jövőre.



Múltba néző — üzenet 2009-ből

Az alább olvasható sorokat pontosan három évvel ezelőtt írtam. Akkoriban elég komoly viharok dúltak körülöttünk, s bár a szél nem csitult, lassan hozzászoktunk. Hozzászoktunk, miként annak idején Pompeiben is hozzászoktak az emberek ahhoz, hogy időnként mordul egyet a hegy, és megremeg a föld. Ezzel együtt még van időnk. Tán csak annyi, „míg az óra körbe jár”, tán több. A lényeg, hogy még nyitva áll előttünk számos lehetőség. S bár kényszerpályák sora befolyásolja lépteinket, ha maradt egy kis erőnk, talán még mi dönthetjük el, mivel is tölthetjük ki a rendelkezésünkre álló időt.



Kitekintő — Az olajcsúcs felismerésének lélektana

http://oronero.wordpress.com/2012/02/15/psicologia-del-picco-energetico

Anna Ryden svéd mérnök írása. Fordította Olajos Tibor — Molnár Géza

„A legkülönbözőbb témában olvasok szakkönyveket, rendszeresen figyelemmel kísérem a gazdaságról, az éghajlatról és az olajcsúcsról szóló blogok egy részét. Ezen felül elolvasom néhány újság online kiadását is, hogy elkerüljem a riogatások és összeesküvések csapdáját. Igaz, ezek az újságok szerintem nem elég egyértelműek. A tények ott vannak ugyan, de nem fehéren-feketén, inkább csak a sorok között. Kivétel ez alól a Financial Times, melynek online előfizetője vagyok. Ezt az újságot becsülöm, ha szabad ezt a kifejezést használni, mert szókimondó, és keményen fogalmaz.



Kitekintő - Az Olduvai Elmélet

Előzetes megjegyzés: Az alábbi írás alapját Bobkó Csaba, Richard Duncan cikkének magyar fordítását tartalmazó blogbejegyzése és Olajos Tibor fordítása képezi. Ezekhez fűztem hozzá néhány megfontolandó gondolatot. 

Richard Duncan 1989-ben tette közzé az ipari társadalom kifutásáról és várható élettartamáról szóló téziseit, melyet Olduvai elméletnek hívnak. Az elnevezés – tekintettel arra, hogy a tanzániai Olduvai-árok erősen összekapcsolódott az ember eredetével és kőkorszaki életformájával – azt sugallja, hamarosan visszatérünk ehhez az életformához. Az elmélet lényegét Duncan az alábbiakban összegezte:



Kitekintő — Brent egy Olaszországban élő svéd mérnöknő szemével

Közbevetett gondolatok: Mint azt korábban jeleztem a Kitekintő c. írásokban külföldi szerzők gondolatait, elemzéseit tesszük közzé. Célunk ezzel, hogy bemutassuk, hogyan gondolkodnak más országokban a várható fejleményekről. Az itt közzé tett anyagokra kivétel nélkül Olajos Tibor hívta fel a figyelmünket, és Dimitry Orlov gondolatai kivételével ő is fordította ezeket. Most Anna Ryden svéd mérnök elemzését olvashatjuk Tibor fordításában. Az én szerepem csupán annyi, hogy helyet adtam az írásnak. Tettem ezt elsősorban azért, mert az elemzés és mindaz, ami abból következik nagyon is elgondolkodtató. Mondhatnánk, egy újabb jel. Egy újabb jele a közelgő korszakváltásnak. Nagyon úgy tűnik, hogy az olcsó energia korszaka lassan véget ér, hogy milyen lassan, az persze kérdéses, de ahogy mondani szokás: jobb félni, mint megijedni.

Molnár Géza

 



Kitekintő - Dmitry Orlov gondolatai

Dimtry Orlov 2011 decemberében hosszabb interjút adott a francia Tancrède Bastié-nak. A szöveg angolul is megjelent. Mi az angol változatot ültettük át magyarra. Az alábbi fordítás három ember munkája. Az angol szöveggel ifj. Molnár Géza birkózott. A fordítást Bobkó Csaba vetette össze az eredetivel. A fordító a szavak jelentésére, Csaba inkább Orlov gondolatira összpontosított. Az ennek eredményeként született nyersfordítás magam kíséreltem meg átültetni magyarra, ami nem volt egyszerű. Számos esetben más szavakat és más nyelvtani formákat használtam. Így kizárólag én felelek a szövegben előforduló esetleges félrefordításokért.

Az eredeti francia nyelvű változat itt olvasható:

http://www.orbite.info/traductions/dmitry_orlov/un_entretien_avec_dmitry_orlov.html

A fordítás alapját képező angol változat pedig:



Volt IEA-elemző: olajcsúcs 2015 és 2020 között

Olivier Rech, aki 2006 és 2009 között a Nemzetközi Energiaügynökség olajforgatókönyveinek kidolgozásán dolgozott, a Le Monde számára adott interjúban mondta el, hogy 2013-tól kezdődően a kitermelés nem tud lépést tartani az igényekkel, 2015 és 2020 között pedig elkezdődik a végleges kitermelés-csökkenés. Ez a nyilatkozat semmiképp sem kezelhető egy kívülálló véleményeként - ugyanakkor ellentmond az IEA legfrissebb, 2011-ben kiadott töretlen növekedést mutató forgatókönyvének.



Még egyszer az atomerőművekről

Antalffy Tibor honlapján érdekes megjegyzéseket olvashattunk a márciusi atomerőmű balesetekről.  (Bővebben: http://www.antalffy-tibor.hu/2011/08/11/581-kussolnak-fukuchimarol/  ) A kérdéshez kapcsolódó vitában Tibor bá levonta a véleményem szerint egyedül értelmes végkövetkeztetést: "nukleáris reaktort nem lett volna szabad egyáltalán építeni."  



Kétségbeesett kísérlet a világgazdaság lélegeztető gépen tartásához? Avagy miért esett az olaj ára?

Olajos Tibor szörfözés közben igen érdekes véleményekre, elemzésekre bukkant az olajár alakulásával kapcsolatban. Miután mindez közvetlenül érint bennünket is, úgy vélem, érdemes elgondolkodnunk rajta. Az alább olvasható anyag Tibor szemelvénye, a kérésére teszem közzé:

 

Kétségbeesett kísérlet a világgazdaság lélegeztető gépen tartásához? Avagy miért esett az olaj ára? (és miért csökkent árat a Mol?)

http://oronero.wordpress.com/2011/06/24/spr-e-il-prezzo-del-petrolio/

Egyik kedvenc blogom írt egy elemzést, hogy miért is esett a napokban az olaj ára. Összegezve a lényeg:

A tények: június 23-án, az IEA, (nemzetközi energia ügynökség) hírül adta, hogy 60 millió hordó olajat piacra dobnak a stratégiai készletből, fokozatosan, 30 nap alatt.



A hegy másik oldala

Pató úr megkért eme rövid cikk közlésére, olvassa mindenki bátran, hamarosan folytatás következik...

"Fordulóponthoz érkezett a világ. A 2000-es évek közepéig az olajkitermelés és evvel együtt az olajexport szinte folyamatosan, töretlenül növekedett. Azóta az olajkitermelés stagnál (ha a nyersolajat nézzük akkor esik), az olaj export pedig folyamatosan csökken.  Ennek következtében a következő 20 év nem fog hasonlítani az előző 20 évre, még ebben az évtizedben nagyon komoly politikai, geopolitikai, társadalmi és gazdasági változások fognak végbemenni.  A jövő idő tulajdonképpen nem indokolt, ezek a változások már bizony el is kezdődtek.



„Több olajat, különben a fellendülés kérdésessé válik”

Egy még mindig aktuális érdekesség Olajos Tibor tolmácsolásában:

A Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency) friss közleménye szokatlanul fenyegető hangnemű.
Így számol be róla a legrangosabb olasz gazdasági lap, a Sole24ore és egy blog http://petrolio.blogosfere.it/
http://www.ilsole24ore.com/art/finanza-e-mercati/2011-05-20/petrolio-rip...
A most választott stílus határozottan szokatlan: egy hivatalos közlemény, amit a szervezet Igazgató Tanácsa adott ki, melynek a stílusa, hangneme, rendkívül kemény, szinte már burkoltan fenyegető. A közlemény egy nyilatkozattal zárul: Az IEA kész figyelembe venni tagországainak minden rendelkezésre álló eszközét.
A közleményében az IEA nem nevezi meg nyíltan az Opec-et, de nyilvánvaló, hogy hozzájuk fordul, megerősítve hogy „nyilvánvaló és sürgető szükség van kiegészítő, többlet szállítmányokra” tekintettel a nyersolaj szezonális kereslet növekedésére május és augusztus között.



Szaúdi termelés: nincs felfele tovább

Az Arab Energia Klub oldalán megjelent publikáció szerint Szaúd-Arábia kitermelése nem fogja meghaladni a 9 millió hordót naponta 2015-ig. Majed Al Moneef cikkében arról ír, hogy az arab ország 2010-es átlagos kitermelése 8.2 millió hordó/nap volt, és ez 2015-ig lényegsen nem változhat. 2030-ra ugyan 10.8 millió hordóra kúszhat fel (vélhetően azért ilyen távoli az időpont, hogy senki ne vegye majd észre: nem így történt....). 

A cikkben szó esik az ország tartalék olajkitermelési kapacitásáról is, mely 1.5 millió hordó/nap tartalékot jelent. (Forrás)

Miért is írok itt erről? 3 oka van.

1. Szaúd-Arábia nem képes fedezni a kiesett líbiai olajat a piacon kitermelése növekedésével. Ez az alábbi ábrán is jól látszik:



Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra

Hetekben egyre többször merült fel bennem az a gondolat, hogy tényleg túlléptünk e a válságon, vagy csak jótékony feledés homálya fedi a problémát. Nem kellett magamat sokáig győzködni, gyorsan arra a megállapításra jutottam, hogy a mindennap küzdelmei, és a világ hangos hírei szépen elfeledtették a problémát, miközben nem hogy csökkent, inkább még mélyült is a körülöttünk formálódó válság.

Pénzügyi rendszer semmit se változott, ugyan olyan kapzsi és "kaszinó játékos", mint 2008 előtt, szénhidrogéneket ugyan úgy égetjük, ráadásként még bele is húztunk(főleg Kína), világunk morálisan ugyan úgy erjed továbbra is.



Stabilan 100 dollár felett az olajár - rossz politikai, vagy pontos tervezés?

A jelenlegi politikai helyzet, elsődlegesen az arabválság "fokozódása" tartósan magas olajárat eredményezett. Az ember hajlamos azt hinni, mindez egyfajta szerencsétlenkedés, elhibázott politika eredménye. De valóban így van?

Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség frissen kinevezett, kulcspozícióban lévő vezetője egy interjúban a következőket mondotta:



Ellenálni az elkerülhetetlennek - az atomenergia kapcsán

Döbbenten szemlélem hetek óta mindazt, ami Fukushimában zajlik. Hirtelen az érdeklődés középpontjába került az atomenergia - ismét. Nem célom a teljes körű tájékoztatás, annál inkább, mivel erre illetékes hatóságok léteznek. Röviden mégis írok a körülményekről, illetve a lehetséges hatásokról, valamint egy hosszabb távú következményről.

Röviden a történtekről



26 pont a szorongás leküzdésére

Olajos Tibor kérésére rakom fel ide ezt a fordítást. A dőlt betűs részletek az én kiegészítéseim. (nincs sok).

26 pont a szorongás leküzdésére

írta: Kathy McMahon

www.energybulletin.net  „26 things you can do to RIGHT NOW manage your anxiety"

Ha még nem aggódsz a holnap miatt, nyilván nem olvasod a híreket. Ha viszont a naponta rád ömlő hírek már megrémítettek, bizton jól jön néhány tettekre sarkaló gyakorlati tanács.

 



Két dülöngélő dominó: Omán és Szaúd-Arábia. Jön a 200 dolláros olaj?

A kulcskérdés az, hogy az OPEC még nem termelő, de munkába fogható ún. szabad kapacitása (spare capacity) elegendő-e arra, hogy ha kihullik még valaki a termelők közül, akkor betömje a rést. Kérdés még, hogy Omán (az ország nem OPEC-tag), vagy Szaúd-Arábia (SzA) esetén a zavargások vezethetnek-e az export eséséhez?

Líbia esetét ismerjük. Egyelőre a termelés 2/3-a esett ki, azaz hiányzik a piacról nagyjából 1.2 millió hordó olaj. Ezt főképp néhány ország érzi meg, például Olaszország, ahol napi 134 ezer hordó, a teljes export 22%-a líbiai eredetű, vagy Írország, ahol a teljes export 24%-a líbiai.

Forrás: Economist



Ha nem jön a líbiai olaj....

Líbia még kitermelhető kőolajkészleteit az OPEC 44 milliárd hordóra becsüli, melynek körülbelül kétharmada lehet valós. Az ország teljes kőolajvagyona lehetett 45 és 55 milliárd hordó között (Jean Laherrére és Wood Mackenzie elismert szakértők becslései), melyből 27 milliárd hordót már kitermeltek. Kadhafi hatalomra jutása óta az olajtermelés csökkent, másodlagos csúcs azonban még lehetséges, de már nem fogja meghaladni az 1970-es 3.3 millió hordó/nap-os kitermelést. Líbia népessége 6 millió fő, és folyamatosan nő. Ennek köszönhetően a saját olajfogyasztás is növekszik, így exportra csak mintegy 1.4 millió hordó olaj jut naponta, mely lassan csökken.



Wikileaks, olajhozam-csúcs, egyebek

Több levelet is kaptam, hogy írjak a Wikileaks Szaúd-Arábiát érintő kiszivárogtatásairól. Amikor elolvastam a hírekben szereplő adatokat, nem túlzottan lepődtem meg.

Röviden összefoglalva, három dologról van szó az üzenetekben. 2007-ben figyelt fel ezekre a rijádi amerikai nagykövet, amikor kapcsolatba került Szadad Al-Husszeinivel, aki a szaúdi Aramco olajvállalat nyugalmazott vezető kutatója. Közeli olajhozam-csúcsot valószínűsítő kutatók körében régóta ismerősen cseng a neve.

Husszeini állításai a következőek:

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Milyen tanulsággal szolgálhat korábbi népek és a természet viszonya, amennyiben az összeomlásig fajuló válságot idézett elő? A húsvét-szigetiek kivágták az utolsó fát is, a dél-amerikai indiánok túlhasználták a földet... El lehet ennyivel intézni régmúlt társadalmak bukásának okait?

A könyv a rendszerelméleten keresztül mutatja be, mire jutott a lehetséges forgatókönyvek elemzésével; milyen jövőnk lehet. A könyv alapját egy olyan számítógépes modell eredményei képezik, mely kulcsfontosságú folyamatokat modellez (népesség, energia, ipar, mezőgazdaság, szennyezés stb. alakulása és kölcsönhatásaik). Az eredmény megdöbbentő.

X