Egyiptomról röviden

A The Oil Drum-on megjelent egy írás Egyiptomról. Amennyiben figyelmesen tanulmányozzuk át, egy csomó dolgot megérthetünk.

1. Egyiptom jelentősen el van adósodva. A CIA Factbook-ja szerint a GDP 80.5%-a a kormányzati tartozás, ami nagyon magas Afrikában és az arab világban.

2. Nagyjából eddig az évig Egyiptom olajat adott el külföldre, a befolyt bevételek jelentősen hozzájárulhattak az ország pénzügyi stabilitásához és élelmiszer-behozatalához.

3. Az egyiptomi olajkitermelés (ahogy megszokhattuk már az olajkitermeléstől) a 90-es évek eleje óta csökken, az ország belső felhasználása (a népességgel együtt) nő.



Nincs még itt az olajhozam csúcs? A Hubbert-modell korlátai

Az itt olvasható cikk eredetije a The Oil Drum című oldalon jelent meg. Fordította: Till Bálint.

Ugo Bardi a The Oil Drum állandó szerzője, az ASPO Italia tagja, vegyész, a Firenzei Egyetem fizikai kémia tanára.

 



Tévedések végjátéka. III. rész: Tévhitek és tévedések

A végjáték hossza és tényleges lefolyása több pont is bizonytalan. E bizonytalanságok okozzák azokat a tévedéseket, melyek mentén az elemzések létjogosultságát és a helyzet drámaiságát megkérdőjelezhetjük. Tévedéseink azonban nem a folyamatok irányára, és ütemére vonatkoznak, sokkal inkább annak adott időponthoz kötött eredményeire. Azaz nem abban tévedünk, hogy a szálak egyre gyorsuló ütemben bomlanak fel körülöttünk, hanem abban, hová is vezet ez a bomlás, mondjuk 2012. január 24-én. Megoldást jelenthetne, ha az ilyesfajta jövendölésekről lemondanánk, mint ahogy ezt sokan meg is teszik, óhatatlan azonban, hogy egy-egy jól érzékelhető következményt előre jelezzünk. Példának okáért a vidéki Magyarország összeomlását.

Végezzünk el itt egy gondolatkísérletet.



Tévedések végjátéka II. rész Emberek és rendszerek

A tévedések egyik oka tehát az értelmezésbeli különbség. A folyamatok és a következmények vázolásakor egy-egy részterületre összpontosítunk. Ugyan a vázolt kép pontosan jelzi az adott térség, társadalmi réteg vég közeli állapotát, ezt azonban más térség lakói egyszerűen nem hiszik el, vagy nem fogják fel. Jól példázza ezt a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése során felmerülő vidékfejlesztési problémák. Az állapotfelmérések világosan mutatták a Tisza mente leépülését, s tisztán láttatták a folyamatok végeredményét, ugyanakkor sem a megyei fejlesztési intézmények, sem a budapesti érintettek nem fogták fel, mi rejtőzik a számok, az adatok mögött: a vidéki Magyarország kettészakadt, és gyorsabban süllyed, mint anno a Titanic.



TÉVEDÉSEK VÉGJÁTÉKA I. rész "messzeringó gyermekkorom világa"

Az olaj-, vagy inkább az energiaválsággal kapcsolatos nézetek egyfajta „világvége-jövendölés” formáját kezdik ölteni. Elsősorban a különféle nyilvános megjelenési formák a „hang”-, a „betű”- és nem utolsósorban a „képmutató” (rossz magyarsággal: a rádió, az újságok és a tv) bevett közlési formái miatt. Ezek az eszközök ugyanis nem a dolgok lényegére mutatnak rá, hanem a figyelem felkeltésére és az emberek felzaklatására, hangulataik felkorbácsolására törekednek. Igaz ugyan, hogy erre ma már egy komoly, valósághű elemzés is alkalmas lehet. A jelentések tartalmát azonban el kell rejteni, arra pedig kitűnően alkalmas, ha rásütjük a „világvége” bélyeget.

De ha már itt tartunk, gondolkodjuk el azon, mit is jelent a szó: világ, és mit is jelent a világvége.

A nyelvünk e téren hihetetlen távlatokat enged meg nekünk. A világ ugyanis, éppúgy, mint pl.



A jövő éleleme?

A minap megjelent egy rövidke írás a Nők Lapjában a Jövő energiája címen? A tóriumról, az atomenergiáról és a fosszilis energiahordozókról szól. Az összegzés szerint nem kell aggódni a rendelkezésre álló energiaforrások kimerülése miatt. Ez igaz, aggódni egészen más miatt kell. S hogy mi az az egészen más? Ezt foglaltam össze az alábbi szösszenetben.

A jövő élelme?

Hamvas Béla kérdi valahol: van-e olyan ostoba, aki látja, hogy egész népek, mint lavinák zúdulnak le a hegyről, melyre évmilliók alatt kapaszkodtak fel, azt higgye, ha ő kiáltozni kezd, a lavina meg fog állni? Aztán rögtön hozzáfűz egy másik kérdést is: de akad-e oly érző lélek, aki látva, hogy emberek milliói zuhannak az állati lét alá, ezt szó nélkül megállja?

Mindezt előre kellett bocsátanom, részben azért, mert nem hogy abban nem hiszek, hogy a lavina megállna, de már abban sem bízom, hogy bárki meghallja a kiáltozásom.



Robert Hirsch: nem engedtek beszélni az olajcsúcsról

Robert Hirsch 2005-ben publikálta híres jelentését, mely az USA Energiaminisztériumának (DoE) kérésére készült. Ez volt az első hivatalos jelentés, mely közeli olajkitermelési csúccsal számolt és a felkészülés idejét legkevesebb 10, jó esetben 20 évre tette. Meglepő, de a vele készült friss interjúban arról számol be, hogy utána hallgatásra ítélték.

Azok, akikkel együtt dolgozott, azt mondták neki, egy szót se ejtsen az olajcsúcsról többet. Ezek a kollégák vezető kutatók voltak, akik a DoE legfelsőbb vezetésével álltak kapcsolatban. A DoE minden kutatási forrást elvágott az olajcsúcs és mezők ürülési rátájának kutatásával kapcsolatban. 



Messze van-e a Mexikói-öböl?

Lehet-e válaszolni a címben feltett kérdésre egyszerűen? Hisz a Mexikói-öböl néhány ezer kilométerre lehet tőlünk... mondhatná bárki. Az írás végére lehet, hogy megváltozik e véleményük, véleményünk.

A BP olajkútjának tragédiájáról nem írtunk sokat. Katasztrófa, a maga nemében egyedülálló, és rádöbbentette az USA elnökét, hogy el kell szakadnia a kőolajtól, de egyelőre fogalma sincs, hogy mire kéne áttérni.

Az írás apropója azonban nem ez, még csak nem is az, hogy sikerült elzárni a szivárgást. Egészen más. A kiömlött olaj megváltoztatta a Mexikói-ööl tengeri áramlásait. Ezen az ábrán látható, hogy amíg a rendszer megfelelő módon működött, a Golf-áramlat egy része hurkot alkotva járta be a Mexikói-öböl belsejét.



Ébresztő! Ritkafémhiány...

"Egy teljesen új és szokatlan nyersanyagválság van kibontakozóban: a világ felhasználásának 97 százalékát biztosító Kína radikálisan csökkentette a ritkaföldfémek kivitelét."

Idézem a Magyar Nemzet cikkét. Mi ennek az oka?

"A csökkentés okaként Kína az alacsony árak mellett nemzetbiztonsági érdekeit, környezetvédelmi megfontolásokat és az illegális kitermelés elleni harcot hozta fel. A kínálat mesterséges csökkentése természetszerűleg az árak emelkedését vonja majd maga után, és a kitermelésben érdekelt bányavállalatok piaci tőkeértéke is az egekbe szökik majd."



Újabb megerősítés: olajhiány várható 15-30 éven belül, állítja a Bundeswehr

Ahogy telik az idő egyre több helyről és egyre komolyabb forrásokból értesülhetünk róla, hogy az olajellátás  jövőbeli fenntartása komoly nehézségekbe fog ütközni. Most éppen a Német Hadsereg kutatóközpontjából szivárgott ki egy ilyen.

Korábban már több hasonló hírről számolhattam be:



Kína, széncsúcs, szép új világ

(Felhasznált cikk: The Oil Drum, Euan Mearns, EWG szénjelentés, BP statisztika)

A BP statisztikai adatai szerint a kínai szénkitermelés teszi ki immár a világ kitermelésének 47%-át. Ez azért fontos dolog egyébként, mert a világ gyárává váló Kína gazdasági növekedése szinte kizárólag erre a forrásra épül, mindez mellett még gyorsan nő a távol-keleti ország által vásárolt földgáz és olaj mennyisége is.

A világ szénbányászata milliárd tonna olajekvivalens egységben (Kína nélkül: piros, Kína: kék)



Kuba és a fenntarthatóvá tett mezőgazdaság

A közép-amerikai szigetország számára komoly csapást jelentett a Szovjetunió összeomlása. 1990-ben Kubában volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam, a világon a második legmagasabb a gabonahozam nagysága és a kalória-bevitel. Egyetlen kubai sem éhezett. Azonban ezeket az eredményeket egy borzasztó függés révén érték el.

A trópusi termékekért, főleg cukorért cserébe a Szovjetunió olajat, traktorokat, műtrágyát, növényvédő-szereket, állateledelt és a lakosság élelmiszerének mintegy felét szállította. A kubai gazdaságok állami tulajdonban voltak, és sok vegyszert igénylő monokultúrás gazdálkodást folytattak. A vetési terület hatvan százaléka cukornád volt, s ez adta a kiviteli bevételek háromnegyedét.

A biogazdálkodással fenntarthatóvá tett főváros, Havanna



A norvég gázról és Oroszország lehetőségeiről

Június 17-én figyelemreméltó, és talán éppen ezért itthon egyáltalán nem említett hír látott napvilágot a norvég Aftenposten újságban. A cikk a norvég gázkitermelés közeli jövőjét tárgyalta, és arról számolt be, hogy az Uppsala Egyetemen működő, szénhidrogén-kimerülést kutató csoport elemzése hatására a Norwegian Petroleum Directorate (Norvég Petróleum Igazgatóság) lefelé módosította saját előrejelzéseit az ország földgázkitermeléséről.



Mit tartogat a jövő? Mikor omlik össze a technikai társadalom? Van egyöntetű válasz?

A társadalmi rendszer összetett volta közhely. Az ezen az oldalon többször vizsgált alrendszerek (gazdaság, energiaellátás, stb.) maguk is annyira bonyolultak, hogy lineáris modellezésük lehetetlen.

A lineáris, azaz arányos rendszer lineáris egyenletekkel írható le, azaz könnyen készülhet róla modell, amelynek előjelző képessége nem romlik az idővel. A nemarányos rendszerek is közelíthetőek lineáris modellel, de csak korlátozottan, mint ahogy a körvonal is közelíthető egyenessel egy kis szakaszon, de egészében nem.

Társadalmunk nagyon messze van attól, hogy arányos rendszer legyen. Viselkedése nem jósolható egykönnyen. Túl sok a változó, melyek nagy része nem lineárisan, nem arányosan változik külső hatásra, vagy egymásra gyakorolt hatás után, így modellezése nem reménykeltő. Ráadásul a társadalomra az is jellemző, hogy benne erőteljesen jelen vannak kaotikus folyamatok.



Obama: nem tudom hogy helyettesíthető az olaj

A Mexikói-öbölben történt olajszennyeződés miatt Obama elnök negyedszer is a térségbe látogatott. Az elnök ökológiai 9/11-nek nevezte a történteket. Számunkra mégsem ez az érdekes, hanem az elnök néhány mondata az olaj, mint energiaforrás kapcsán.

Obama azt mondta, hogy nem tudja előrejelezni, hogy az USA képes-e egy teljes átmenetre az olaj-alapú gazdaságról másra az ő életében. De hozzátette, hogy "itt az idő elkezdeni ezt az átmenetet és új módon befektetni, hogy energia legyen belőle. ... Fogalmam sincs, hogy milyen új energiaforrás lesz elérhető, milyen technológia viheti lejjebb a megújulók árát. ... Amit előre tudunk jelezni, az a fosszilis források elérhetőségének csökkenése: egyre drágább lesz kitermelni, és a környezeti terheket gyermekeinkre, unokáinkra és dédunokáinkra hagyjuk, hogy cipeljék."

Forrás (beküldő: Zágoni Balázs)

No comment, ahogy mondja az angol.



Hogy látják a jövőt az USA Energiaminisztériumában?

Az Egyesült Államok Energiaminisztréiuma minden évben kiadja az éves kitekintőjét. Az ez évi jelentés 2035-ig tartalmaz érdekes kitekintőket. Az első, ami szembeszökő lehet számunkra, hogy a jövőben nem számolnak jelentős növekedéssel a megújulók terén, a növekedést a fosszilis források felhasználás-növekedése fogja fedezni:



Most akkor hogy is értik ezt? Volt olajcsúcs, vagy még nem?

Egyeseknek feltűnhetett, hogy tíz percig kint szerepelt ennek a  bejegyzésnek az elődje a múlt héten. Aztán megvitatva a kollégákkal, kicsit érthetőbbé tettem.

A kérdés a következőképp merült fel. 2007-ben a KÉSZ megrendelésére írt anyaggal kezdődött úgymond a pályafutásunk, ezt az anyagot belső használatra szántam, nem nyilvánosság elé. Mivel mindig követünk el elírást, esetleg ismerethiányból fakadó téves következtetést, meg kell vizsgálni két kulcsszempontból az elmúlt 4 év kijelentéseit, és a részünkről elhangzott következtetések helyességét. 3 területet mutatok most meg: az olajcsúcs jellegét, időpontjának becslését (1), az olaj árát (2), az atomenergia jövőjét (3).

Olajcsúcs

Az olajkitermelés csúcsa az elméleti Hubbert-görbe alapján határozható meg. Ebből természetesen egy elméleti időpont határozható meg.



Mikor jön el az olajcsúcs? Átvett interjú

Akár néhány éven belül elérkezhet az olajcsúcs, s úgy tűnik, egyelőre nincs megoldásunk a kieső energia pótlására – mondta el honlapunknak Hetesi Zsolt fizikus, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport tagja. Egyre több kutató és nemzetközi szervezet egyetért Hetesi Zsolt évek óta hangoztatott véleményével, hogy nincs már olyan nagyon messze az olajhozam csúcs, illetve hogy néhány éves plató után csökkenni kezd a kitermelés, ami óhatatlanul áremelkedéshez vezet majd.

Tovább

A cikkért köszönet Hajdú Péternek az ujenergiak.hu munkatársának.



A Pentagon szerint előbb lesz olajhiány - kommentár

Egy újabb hír, aminek a fele igaz, de ami fontos, arról nem szól. Idézem:

Az amerikai védelmi minisztérium egy friss tanulmánya szerint a vártnál előbb olajhiány köszönthet a világra. Az elemzést a hétvégén ismertetett a Defence Talk katonai hírportál.
A világon 2015-ben már naponta tízmillió hordóval kisebb lesz a termelés a szükségesnél, a 2030-as években pedig, az akkori napi 118 millió hordós igénnyel szemben csak százmillió hordót fognak kitermelni - ezt jósolják az Összhaderőnemi Parancsnokság (JFC) szakértői, akik ugyanakkor hangsúlyozzák: nem tudományos következtetésről, hanem elméleti feltevésről van szó. (mr1 hír)



A nem hagyományos gázkészletek jövője

Nagyjából 2008-ra datálható, amikor is a New York Times cikke arról írt, hogy az USA áttörést ért el a gázkitermelésben. Mindezt úgy, hogy sikerült elhárítani az akadályokat a nem hagyományos gázkészletek gazdaságos kitermelésének útjából. Azóta számos ehhez hasonló hír látott napvilágot, a legutóbbi például arról, hogy Lengyelországban létezik egy gázpala-mező, amelynek készletei 47%-al növelnék meg az EU készleteit.

Mielőtt belemerülünk a részletekbe néhány szót ejtsünk a nem hagyományos gázkészletek kitermeléséről. A gázpala és a gázhomok készletek mások, mint a hagyományos földgázkészletek. A hagyományos földgázkészletek legtöbbször egy záróközet alatt gyűlnek össze egy-egy gyűrődésben, amely alatt sokszor egyébként kőolaj volt, vagy kőolaj van.

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

X