Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Bármely civilizáció a forradalomtól három étkezésre van

A XXI. század legnagyobb kihívása az emberiség számára az elmúlt évszázadban felélt primer energiaforrásokból nyert energiatermelő kapacitás pótlása. A megoldás kézenfekvő, a megfelelő eszközöket le kell gyártani és azonnal, teljes kapacitással üzembe állítani. Ezzel csökkenthető a hagyományos erőforrások iránti igény, majd később felváltják azokat. Csakhogy a Föld népességének éves energiafogyasztása már most túlhaladja a 15 000 TWh-t.

A szupravezető-alapú fejlesztések jelenleg a veszteségmentes vezetőhuzalok, transzformátorok és villamos motorok területére, tehát az ipari méretű elektromos felhasználásokra fókuszálnak Ezekben a vezetőkben a veszteség kevesebb mint 1 %, ugyanis az ellenállás csak közelíti, de nem érheti el a zérus értéket. Végtelen vezetőképesség már az anyag inhomogenitása miatt sem létezhet. A jelenlegi hálózatokban a szállítási (csak a szállítási) veszteségek 10-20 % körüliek. A 2G szupravezetők nem fémek, hanem törékeny kerámiák. Japánban a Sumitomo Electric Industries már elkészített mintegy 900 méternyi szupravezető kerámiakábelt, amelynek vastagságát sikerült egy ceruza vastagságánál kisebbre redukálniuk.

A kiszámítható gázellátás biztosítása az állam felelőssége, ennek ellenére a gáz importját nem magyar tulajdonban lévő vállalatok bonyolítják le. A MOL-ban szintén minimálisra csökkent az állami befolyás szerepe. A MOL gáz-üzletágát emellett megvásárolta az E-ON, valamint számos helyről hallunk híreket a Gazprom és az E-ON együttműködéséről. A magyar gázimport tehát világcégek érdekeltségi körébe került át. Az importált gáz árára az olajpiac eseményei közvetlen hatással vannak, bár a földgáznak nincs olyan európai tőzsdei ára, amely az import gáz árát egyértelműen determinálná. Egyértelmű, hogy ezek a tények nagyon erős gázfüggést és kiszolgáltatottságot érzékeltetnek.

Pontosabban: maga a függőség lesz egyre komolyabb probléma. Nem az árak növekedése, ugyanis ez közvetlenül nem okozhat katasztrófát.

A napelemek piaca az elmúlt néhány évben mintegy 30%-os állandó növekedést mutatott és a jelentkező gyártási kapacitáshiányon kívül jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a növekedés megtorpanna. Ma Magyarországon jellemzően azok ruháznak be a napelemes rendszerbe, akik függetlenedni akarnak vagy ahol nincs más lehetőség, így például a tanyák, nyaralóházak tulajdonosai. A félvezetős napelemek élettartama gyártótól és minőségtől függően minimum 25 év, ahol 20-25 év teljesítménygarancia van rá. Egy példa:  vegyünk alapul egy 2 kW teljesítményű napelem rendszert (2kW-2,9kW-ig 4800 Euró/kW). A rendszer bruttó ára: 2.640.000 Ft ,  ahol az állami támogatás (30-35% pályázattól függően): 924.000 Ft, a beruházási költség: 1.716.000.  A várható éves termelés: 3200 kWh*.  Az áram átlagosan 42,91 Ft / kWh az ELMŰ tarifája szerint. A várható éves áramár növekedés pedig 7 %.

Úgy látszik, hogy az a lehűlési trend, amely 2008-at jellemezte, és amely "jégkorszak lesz itt nemsokára" típusú érveket szült, megszűnt, sajnos a melegedés tovább folytatódik. A 2008-as év rövid ideig tartó lehűlését a szokottnál erőteljesebb La Nina jelenség okozta, írja a PhysOrg. A 2009-es év volt az elmúlt évtized legmelegebb éve, továbbá 1880-hoz képest 0.8 C-al nőtt a hőmérséklet. (valójában - aki szemfüles látja is, csak a 2. legmelegebb év volt, a legmelegebb 2005-ben volt - köszönjük olvasónknak a helyreigazítást.)

(Forrás: NASA)

Elsődleges cél: olcsóvá kell tenni a megújuló energiát!

Jelen trendek szerint a villamosenergia-ellátás minden szintjén egyre növekszik az integrálódási fok, egyre több rendszer kapcsolódik össze, viszont a fejlesztések intenzitása, és ezzel az üzembiztonság is csökken. A rendszer elavul. A pillanatnyi kereskedelmi igények a kiegyensúlyozott üzemet jelentősen megnehezítik, ugyanis időben túl gyorsan változnak. Ennek (is) egyenes következménye, hogy a megújuló erőforrás-alapú kiserőművek integrálása hátrányban van a hagyományos eszközökkel szemben. A mozgósítható szabályozási tartalékok emellett nem elegendőek.  Az például, hogy ma Magyarországon üzemel elvétve néhány szélerőmű, csupán a rendszer bizonyos mértékű –napszaktól, lakossági fogyasztástól függő- toleranciájának köszönhető. Ahhoz, hogy hazánkban ipari méretekben lehessen megújuló-alapú kiserőműveket üzemeltetni óriási beruházások szükségesek. Egyik alternatíva, hogy az ország

Két cikk jelent meg, egyike ellenem is támadást intéz, mert szerinte nem teljesen értem az éghajlatváltozás folyamatait (itt és itt). Nem szokásom válaszolni a bírálatokra, amelyek a világhálón jelennek meg, most mégis kivételt teszek egyrészt az idézett oldal olvasottsága másrészt a téma fontossága miatt. Nagyon fontos az a tény, amit munkatársaim körében is megállapítottunk, hogy egyre több ember az internetet használja tájékozódásra, ami népszerű tudományos szintnek elegendő is, de sajnos éppen a légkörfizika jelenségei nem azon a szinten mozognak, hogy egy-egy szélsőséges esemény példáját előszedve az akár pro akár kontra tudományos érvként működhessen. Ezeknek a jelenségnek olyan hatásmechanizmusa van, és a mögöttük álló adattömeg feldolgozása olyan mély ismereteket kívánnak meg, amely több év munkájával és tanulásával építhető csak fel.

Mindannyian ismerjük a fokozódó kemizáció előnyeit. Nevezetesen a fenntartható fejlődés egyik alapfeltétele, elterjedésükkel megnőtt a foglalkoztatottság, valamint lehetővé  tette  a „legális” globalizációt. Az egyik fontos -ha nem a legfontosabb- probléma, hogy manapság az élelmiszereket is "gyártószalagról" kapjuk. Tudjuk, hogy a növekvő népességet a Föld egyszerűen nem képes ellátni élelemmel. Nos, ezt a problémát (is) különböző genetikailag módosított növényekkel, növényvédő szerekkel és mesterséges élelmiszer-alapanyagokkal próbáljuk orvosolni.

Most komolyan, Önök másra számítottak? Az Obama-kormányzat persze próbálja védeni a mundért: "egyik ország sem elégedett minden elemével" - nyilatkozták, "de ez egy komoly és történelmi lépés olyan alap felé, mely további haladást tesz lehetővé."

A kudarc elemezgetése helyett beszédes ábrák következnek (forrás: NYT)

77-ek csoportja (fejlődő országok, 1964 óta létező szervezet):

42% emisszió 19% GDP 76% népesség a világból

Kína:

21% emisszió 6% GDP 20% népesség a világból

Az emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbre. Ezek a gázok nem engedik meg a hosszúhullámú (hő) sugárzás kijutását a világűrbe, azaz a hő egy részét megköti a Föld. A fő üvegházgázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a nitrogén-oxidok és a vízgőz (H2O). A különböző üvegházgázok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek. Közülük a vízgőz szerepe a természetes üvegházhatásban jelentős, mennyisége nem nő a légkörben, ellentétben a szén-dioxiddal és a metánnal.

A kutatók hevesen vitáznak arról, hogy a felmelegedést mennyiben természeti hatások (a napsugárzás erősödése, a vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek változása) és mennyiben emberi tevékenységek idézik elő. A legelfogadottabb vélemények szerint a világméretű felmelegedés főképp emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a naptevékenység és a vulkánosság alakulása a számítások szerint jelenleg a felmelegedés ellen hat.

Tegnap jelent meg a hír, hogy valakik feltörték a Hadley központ adatbázisát. Az adatok elérhetőek ezen a linken. Szó esik a központ levelezésében némely trükkről az adatok tálalását tekintve, illetve tisztességtelen eljárásról. Az egyik adatsor szerint 47 modell a 91-ből évi 1%-os CO2-szint növekedésből indul ki, pedig az elmúlt 40 évben ez csak mintegy évi 0.46% volt. (320 milliomodrészből lett 380, 40 év alatt.) Feltehető, hogy ennek a fenyegetőbb, riasztóbb modell-eredmény volt a célja. Ez csak egy abból a sok adatcsúsztatásból, ami az adatok tanúsága szerint történt.

A világ nagy -autóiparban érdekelt- multinacionális vállalatai most a környezetvédelem mellett tették le voksukat. Könnyű volt, hiszen óriási profitot hozó üzletágról van szó és reklámnak sem utolsó. Nagyon szép zöld színárnyalatokkal kifestett honlapokat találni az Interneten. A vevőkben bizalmat kelt, ha a vállalat -látszólag- sokat áldoz a környezetvédelemre. Az alternatív energiatermelés és -hasznosítás  a jövő üzlete. Egy átlagos polgártól megkérdezve, hogyan képzeli el a közlekedés jövőjét az olajkor után, valószínűleg azt a választ adja majd, hogy az elektromos- és/vagy a hidrogénhajtású autóké a jövő. Meg kell legalább elméletben vizsgálni ezen járművek fenntarthatóságát. Fontos megjegyezni, hogy ez nem szentírás, mert a jelenlegi helyzetet, trendeket és technológiai színvonalat vesszük irányadónak.

Évente 10 százalékkal nő az internetezés által elfogyasztott villamosenergia mennyisége. Tudjuk, hogy az információs technológiák és már szinte minden programvezérelt elektronikus eszköz valamilyen szinten kapcsolódhat az internethez. A Google, a YouTube, a Facebook, a MySpace, az iwiw és más népszerű portálok energiaköltségei is folyamatosan nőnek. Az informatikai és távközlési technológiák 2007-ben összesen körülbelül 55 milliárd kilowattóra áramot fogyasztottak. Ez Németország éves áramfelhasználásának 10,5 százaléka. Amennyiben semmi sem változik, úgy 2020-ra ez a szám elérheti a 20 százalékot, ami éves szinten 67 milliárd kWh-nak felelne meg. Ennek oka elsősorban a növekvő adatforgalomban, az eladott készülékek számában és az ezzel párhuzamosan emelkedő teljesítményben keresendő.

Lester R. Brown immár negyedi átiratával jelentkezik a Plan B. (B terv) című könyvnek. Az idő mindig sürgetőbb, a könyv által várt mozgósítás egyre késik.

Brown egyébként a WorldWatch Institute alapítója és az Earth Policy Institute elnöke, tehát neves kezdeményezésekkel kapcsolható össze. Könyve mégis, a helyes felismerések, a betegség tüneteinek helyes megállapítása ellenére is úgy tűnik, nem a megfelelő megoldást írja le - nem csoda, szerintem a tüneteket helyesen írja le, de a betegséget mégsem.

GONDOLATOK A „ZÖLD NEW DEAL”-RŐL

Érdeklődve figyelem a készülődést, és főleg azokat a nyilatkozatokat olvasom figyelemmel, melyek kutatócsoportunk fő irányvonalát képezik: hagyományos energiák kifogyása, a növekedés határai, az emberiség előtt álló szűk keresztmetszet.

Hiedelmek a piacon

Bevezető

Amíg a múlt század az egyre növekvő fogyasztás, bővülő lehetőségek ideje volt az egész emberiség számára, a most zajló század a fokozatos, vagy viharos leépülések százada lesz. Az elkövetkező 10 év meg fogja mutatni, hogy az olcsó erőforrások hogyan tűnnek el, és hogy mit fog ez jelenteni a világ és a mi számunkra. Változás és változtatás nélkül élve a mai társadalom és annak minden jelenlegi tudása, képessége és vívmánya jórészt semmivé lesz, lakóival együtt.

Alaptétel: A növekvő népesség és/vagy fogyasztás növekvő erőforrás-felhasználást kíván, mely gerjeszti a népességnövekedést. Ebben a visszacsatolásban áll a lényeg. A felhasználás és a népesség is nő, ugyanakkor a bolygó véges, ráadásul két súlyos nehézség (ebből következően) most egyszerre lép fel.

NYT: A tegnapi éghajlati csúcsértekezlet eleddig példa nélküli, egy napos hosszúságú volt New Yorkban. A tanácskozás előkészítés a koppenhágai klímacsúcsra, mely tudományos fontosságán túl a CO2-szint csökkentésében tett vállalások helyszíne lehet. A Kínai Népköztársaságnak egyensúlyozni kell a jólét növelése, a gazdasági növekedés és a kibocsátás-csökkentés között, mondta Hu-Csintao, az ország miniszterelnöke. A kínai emberek szegénysége miatt még jó adag fejlesztés szükséges, ami miatt még nem lehet olyan erőteljes célokat felállítani, mint nyugaton. Hu Csintao ezt nemcsak saját országa, hanem a fejlődő országok nevében mondta (India problémái pl. nagyon hasonlóak). A kínai vezető semmilyen konkrét vállalást nem tett, egyedül azt ígérte meg, hogy nő az erdők aránya, és 15%-al csökkenni fog 2020-ra a fosszilis arány az áram-előállításban.

NYT: Kalifornia a csőd szélén áll, olyan feltételekkel kezdi az új pénzügyi évet, ami 1929-hez hasonlítható csak. Biz Journal: Kalifornia 1 millió munkahelyet veszíthet még el a válságban. CNN Money: A Weiss Research pénzügyi előrejelző intézet vezetője a kaliforniai részvények eladására buzdít. Az Obama-kormányzat elutasította a segélycsomag lehetőségét (Kalifornai csődje elkerülhetetlen? ffek).
Seeking Alpha: A kormányzat adatai nem a valóságot tükrözik, a szakértől elvárásai nem teljesültek eddig, az USAban havi átlag 2 millió új munkanélküli van.