Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


400 ppm. Csak röviden



A cselekvés első lépései: a klímabarát települések körének válaszai a válságra

A Klímabarát Települések Szövetsége egy új sorozatot indít el, melyben az egyes településeken kidolgozott és minden település által használható klímabarát válaszokat mutatjuk be.  A sorozat elindításának egyik célja az, hogy ezek a programok minden önkormányzatot és helyi közösséget segítsenek abban, hogy felkészüljenek a természet várható változásaira.



A Klímabarát Települések Szövetségéhez tartozó településeken az elmúlt években számos olyan programot dolgoztak ki a klímakörök munkájában résztvevő helyi lakosok felkért szakemberek közreműködésével és az önkormányzatok támogatásával, amelyek a természet változásaihoz való helyi szintű alkalmazkodást segítik elő.



Kitekintő - Hó és fagy...

Hát ide is eljutottunk, interneten kell tanácsod adni a túlcivilizált városi lakosságnak, hogy mit tegyen, ha nagy a hideg és a hó. De legalább van, aki ezt teszi, és nem a sztárokról ír. Figyelemre méltó a társadalom jelen állapotának összefoglalása. Bár az olaszoknak íródott, sok mindent itthon is megfogadhatunk.

Olajos Tibor

 

http://petrolio.blogosfere.it/2012/02/neve-weekend-prove-tecniche-di-resilienza-ecco-le-dritte.html



Kitekintő - Dmitry Orlov gondolatai

Dimtry Orlov 2011 decemberében hosszabb interjút adott a francia Tancrède Bastié-nak. A szöveg angolul is megjelent. Mi az angol változatot ültettük át magyarra. Az alábbi fordítás három ember munkája. Az angol szöveggel ifj. Molnár Géza birkózott. A fordítást Bobkó Csaba vetette össze az eredetivel. A fordító a szavak jelentésére, Csaba inkább Orlov gondolatira összpontosított. Az ennek eredményeként született nyersfordítás magam kíséreltem meg átültetni magyarra, ami nem volt egyszerű. Számos esetben más szavakat és más nyelvtani formákat használtam. Így kizárólag én felelek a szövegben előforduló esetleges félrefordításokért.

Az eredeti francia nyelvű változat itt olvasható:

http://www.orbite.info/traductions/dmitry_orlov/un_entretien_avec_dmitry_orlov.html

A fordítás alapját képező angol változat pedig:



Könyvbemutató: Nem én kiáltok, a Föld dübörög

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.



Messze van-e a Mexikói-öböl?

Lehet-e válaszolni a címben feltett kérdésre egyszerűen? Hisz a Mexikói-öböl néhány ezer kilométerre lehet tőlünk... mondhatná bárki. Az írás végére lehet, hogy megváltozik e véleményük, véleményünk.

A BP olajkútjának tragédiájáról nem írtunk sokat. Katasztrófa, a maga nemében egyedülálló, és rádöbbentette az USA elnökét, hogy el kell szakadnia a kőolajtól, de egyelőre fogalma sincs, hogy mire kéne áttérni.

Az írás apropója azonban nem ez, még csak nem is az, hogy sikerült elzárni a szivárgást. Egészen más. A kiömlött olaj megváltoztatta a Mexikói-ööl tengeri áramlásait. Ezen az ábrán látható, hogy amíg a rendszer megfelelő módon működött, a Golf-áramlat egy része hurkot alkotva járta be a Mexikói-öböl belsejét.



Az Északi-sark jege évezredek óta a legvékonyabb

Az Ohio Egyetem kutatói évek óta gyűjtik a mintákat az Északi-sarkot körülvevő tengerekből, amelyek segítségével megállapítható, hogy a jelenleg is tartó geológiai korszakban milyen körülmények uralkodtak a sark körül, például mekkora volt a jégborítottság. Erre azokból az úgynevezett biomarkerekből kvöetkeztetnek, melyek az üledékben találhatóak.

A kutatást vezető Leonyid Poljak szerint "a 20. század eleje óta tartó, az elmúlt 30 évben egyre gyorsabb jégfelület-vesztés példa nélkülinek tűnik az elmúlt néhány ezer évben.

A cikk  a Quarternary Science Reviews-ben jelenik meg.

Ezzel megint megdőlt legalább egy mítosz, nevezetesen az, hogy volt már ilyen jégfelület-vesztés a történelmi időkben is, amikor Grönland a nevét kapta...

Összefoglaló: Physorg.com



Pálfordulás

Björn Lomborg, aki az egyik legerősebb ellenzője volt még nem is olya rég a klímaváltozás elméletének teljes fordulatot vett legújabb könyvében. Pedig nemrég még egész mást írt, Magyarországon is megjelent a Typotex kiadó gondozásában korábban írt Cool It! - Hidegvér! c. könyve, melyben sokféleképpen érvel amellett, hogy a klímaváltozást nem kell véresen komolyan venni, és érdemes kétkedőnek lenni.

Jövő hónapban a boltokba kerülő könyvében pedig az emberiség előtt tornyosuló legfontosabb kihívásként értékeli a klímaváltozást, és az ellene folytatott küzdelmet a legeleső helyre teszi; évi 100 milliárd dollárt fordítana arra, hogy az üvegházgázok (ÜHG-k) kibocsátását csökkentse a világ. Ezt főképp az ún. tiszta energiaforrások (szél, nap stb.) felhasználásával látja megvalósíthatónak.



Múlt idejű jövő idő

A társas játékokban legyen szó bár valódi játékról, sakkról, kártyáról vagy egy bűnügy tárgyalásáról, van egy pillanat, amikor minden eldől, s a végkifejlet visszafordíthatatlanul bekövetkezik. Erle Stanley Gardner igen kifejezően ír erről a pillanatról a Morcos lány esete c. művében, s miután esetünkben is valami ilyesmiről van szó, idézzük most fel e leírás minden apró részletét…

„A per nyilvánvalóan eldőlt…

A nézők szeme lesiklott a tanukról és a vádlottakra tapadt…



Éghajlatváltozás és logika

Érvek sora az egyik táborban, és érvek sora a másikban is. Nem mindig van időm arra, hogy végigolvassam azt a sok - legtöbbször zugoldalakról származó hírt amelyek mindenáron le akarnak dönteni minden korábbi tudományos vélekedést. Néha elég egy egyszerű szorzás-osztás, hogy kiderüljön, igazak-e az újabb "megdöbbentő" hírek, vagy csak lusták lettünk gondolkodni is, már csak linkeket vagdalunk egymás fejéhez egy-egy vitában.



2009 az évtized legmelegebb éve volt (NASA)

Úgy látszik, hogy az a lehűlési trend, amely 2008-at jellemezte, és amely "jégkorszak lesz itt nemsokára" típusú érveket szült, megszűnt, sajnos a melegedés tovább folytatódik. A 2008-as év rövid ideig tartó lehűlését a szokottnál erőteljesebb La Nina jelenség okozta, írja a PhysOrg. A 2009-es év volt az elmúlt évtized legmelegebb éve, továbbá 1880-hoz képest 0.8 C-al nőtt a hőmérséklet. (valójában - aki szemfüles látja is, csak a 2. legmelegebb év volt, a legmelegebb 2005-ben volt - köszönjük olvasónknak a helyreigazítást.)

(Forrás: NASA)



Válasz Balla József két cikkére az éghajlat kapcsán

Két cikk jelent meg, egyike ellenem is támadást intéz, mert szerinte nem teljesen értem az éghajlatváltozás folyamatait (itt és itt). Nem szokásom válaszolni a bírálatokra, amelyek a világhálón jelennek meg, most mégis kivételt teszek egyrészt az idézett oldal olvasottsága másrészt a téma fontossága miatt. Nagyon fontos az a tény, amit munkatársaim körében is megállapítottunk, hogy egyre több ember az internetet használja tájékozódásra, ami népszerű tudományos szintnek elegendő is, de sajnos éppen a légkörfizika jelenségei nem azon a szinten mozognak, hogy egy-egy szélsőséges esemény példáját előszedve az akár pro akár kontra tudományos érvként működhessen. Ezeknek a jelenségnek olyan hatásmechanizmusa van, és a mögöttük álló adattömeg feldolgozása olyan mély ismereteket kívánnak meg, amely több év munkájával és tanulásával építhető csak fel.



Nincs érdemi megállapodás a koppenhágai csúcson

Most komolyan, Önök másra számítottak? Az Obama-kormányzat persze próbálja védeni a mundért: "egyik ország sem elégedett minden elemével" - nyilatkozták, "de ez egy komoly és történelmi lépés olyan alap felé, mely további haladást tesz lehetővé."

A kudarc elemezgetése helyett beszédes ábrák következnek (forrás: NYT)

77-ek csoportja (fejlődő országok, 1964 óta létező szervezet):

42% emisszió 19% GDP 76% népesség a világból

Kína:

21% emisszió 6% GDP 20% népesség a világból



Az éghajlatváltozás hosszú távon

Az emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbre. Ezek a gázok nem engedik meg a hosszúhullámú (hő) sugárzás kijutását a világűrbe, azaz a hő egy részét megköti a Föld. A fő üvegházgázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a nitrogén-oxidok és a vízgőz (H2O). A különböző üvegházgázok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek. Közülük a vízgőz szerepe a természetes üvegházhatásban jelentős, mennyisége nem nő a légkörben, ellentétben a szén-dioxiddal és a metánnal.

A kutatók hevesen vitáznak arról, hogy a felmelegedést mennyiben természeti hatások (a napsugárzás erősödése, a vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek változása) és mennyiben emberi tevékenységek idézik elő. A legelfogadottabb vélemények szerint a világméretű felmelegedés főképp emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a naptevékenység és a vulkánosság alakulása a számítások szerint jelenleg a felmelegedés ellen hat.



Mi a helyzet világméretű éghajlatváltozással?

Tegnap jelent meg a hír, hogy valakik feltörték a Hadley központ adatbázisát. Az adatok elérhetőek ezen a linken. Szó esik a központ levelezésében némely trükkről az adatok tálalását tekintve, illetve tisztességtelen eljárásról. Az egyik adatsor szerint 47 modell a 91-ből évi 1%-os CO2-szint növekedésből indul ki, pedig az elmúlt 40 évben ez csak mintegy évi 0.46% volt. (320 milliomodrészből lett 380, 40 év alatt.) Feltehető, hogy ennek a fenyegetőbb, riasztóbb modell-eredmény volt a célja. Ez csak egy abból a sok adatcsúsztatásból, ami az adatok tanúsága szerint történt.



B terv 4.0. Mozgósítás a Föld megmetésére - egy amerikai könyv apropóján

Lester R. Brown immár negyedi átiratával jelentkezik a Plan B. (B terv) című könyvnek. Az idő mindig sürgetőbb, a könyv által várt mozgósítás egyre késik.

Brown egyébként a WorldWatch Institute alapítója és az Earth Policy Institute elnöke, tehát neves kezdeményezésekkel kapcsolható össze. Könyve mégis, a helyes felismerések, a betegség tüneteinek helyes megállapítása ellenére is úgy tűnik, nem a megfelelő megoldást írja le - nem csoda, szerintem a tüneteket helyesen írja le, de a betegséget mégsem.



Jobb lenne egy mentőcsónakba szállni inkább....

GONDOLATOK A „ZÖLD NEW DEAL”-RŐL

Érdeklődve figyelem a készülődést, és főleg azokat a nyilatkozatokat olvasom figyelemmel, melyek kutatócsoportunk fő irányvonalát képezik: hagyományos energiák kifogyása, a növekedés határai, az emberiség előtt álló szűk keresztmetszet.

Hiedelmek a piacon



A világ helyzete, éghajlat, erőforrások, gazdaság. Az első elemzés bővítése

Bevezető

Amíg a múlt század az egyre növekvő fogyasztás, bővülő lehetőségek ideje volt az egész emberiség számára, a most zajló század a fokozatos, vagy viharos leépülések százada lesz. Az elkövetkező 10 év meg fogja mutatni, hogy az olcsó erőforrások hogyan tűnnek el, és hogy mit fog ez jelenteni a világ és a mi számunkra. Változás és változtatás nélkül élve a mai társadalom és annak minden jelenlegi tudása, képessége és vívmánya jórészt semmivé lesz, lakóival együtt.

Alaptétel: A növekvő népesség és/vagy fogyasztás növekvő erőforrás-felhasználást kíván, mely gerjeszti a népességnövekedést. Ebben a visszacsatolásban áll a lényeg. A felhasználás és a népesség is nő, ugyanakkor a bolygó véges, ráadásul két súlyos nehézség (ebből következően) most egyszerre lép fel.



Éghajlati csúcsértekezlet New Yorkban

NYT: A tegnapi éghajlati csúcsértekezlet eleddig példa nélküli, egy napos hosszúságú volt New Yorkban. A tanácskozás előkészítés a koppenhágai klímacsúcsra, mely tudományos fontosságán túl a CO2-szint csökkentésében tett vállalások helyszíne lehet. A Kínai Népköztársaságnak egyensúlyozni kell a jólét növelése, a gazdasági növekedés és a kibocsátás-csökkentés között, mondta Hu-Csintao, az ország miniszterelnöke. A kínai emberek szegénysége miatt még jó adag fejlesztés szükséges, ami miatt még nem lehet olyan erőteljes célokat felállítani, mint nyugaton. Hu Csintao ezt nemcsak saját országa, hanem a fejlődő országok nevében mondta (India problémái pl. nagyon hasonlóak). A kínai vezető semmilyen konkrét vállalást nem tett, egyedül azt ígérte meg, hogy nő az erdők aránya, és 15%-al csökkenni fog 2020-ra a fosszilis arány az áram-előállításban.



A GAZPROM gázellátási megállapodást kötött Azerbajdzsánnal

NYT: Kalifornia a csőd szélén áll, olyan feltételekkel kezdi az új pénzügyi évet, ami 1929-hez hasonlítható csak. Biz Journal: Kalifornia 1 millió munkahelyet veszíthet még el a válságban. CNN Money: A Weiss Research pénzügyi előrejelző intézet vezetője a kaliforniai részvények eladására buzdít. Az Obama-kormányzat elutasította a segélycsomag lehetőségét (Kalifornai csődje elkerülhetetlen? ffek).
Seeking Alpha: A kormányzat adatai nem a valóságot tükrözik, a szakértől elvárásai nem teljesültek eddig, az USAban havi átlag 2 millió új munkanélküli van.

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

X