Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Björn Lomborg, aki az egyik legerősebb ellenzője volt még nem is olya rég a klímaváltozás elméletének teljes fordulatot vett legújabb könyvében. Pedig nemrég még egész mást írt, Magyarországon is megjelent a Typotex kiadó gondozásában korábban írt Cool It! - Hidegvér! c. könyve, melyben sokféleképpen érvel amellett, hogy a klímaváltozást nem kell véresen komolyan venni, és érdemes kétkedőnek lenni.

Jövő hónapban a boltokba kerülő könyvében pedig az emberiség előtt tornyosuló legfontosabb kihívásként értékeli a klímaváltozást, és az ellene folytatott küzdelmet a legeleső helyre teszi; évi 100 milliárd dollárt fordítana arra, hogy az üvegházgázok (ÜHG-k) kibocsátását csökkentse a világ. Ezt főképp az ún. tiszta energiaforrások (szél, nap stb.) felhasználásával látja megvalósíthatónak.

Az Ohio Egyetem kutatói évek óta gyűjtik a mintákat az Északi-sarkot körülvevő tengerekből, amelyek segítségével megállapítható, hogy a jelenleg is tartó geológiai korszakban milyen körülmények uralkodtak a sark körül, például mekkora volt a jégborítottság. Erre azokból az úgynevezett biomarkerekből kvöetkeztetnek, melyek az üledékben találhatóak.

A kutatást vezető Leonyid Poljak szerint "a 20. század eleje óta tartó, az elmúlt 30 évben egyre gyorsabb jégfelület-vesztés példa nélkülinek tűnik az elmúlt néhány ezer évben.

A cikk  a Quarternary Science Reviews-ben jelenik meg.

Ezzel megint megdőlt legalább egy mítosz, nevezetesen az, hogy volt már ilyen jégfelület-vesztés a történelmi időkben is, amikor Grönland a nevét kapta...

Összefoglaló: Physorg.com

A társas játékokban legyen szó bár valódi játékról, sakkról, kártyáról vagy egy bűnügy tárgyalásáról, van egy pillanat, amikor minden eldől, s a végkifejlet visszafordíthatatlanul bekövetkezik. Erle Stanley Gardner igen kifejezően ír erről a pillanatról a Morcos lány esete c. művében, s miután esetünkben is valami ilyesmiről van szó, idézzük most fel e leírás minden apró részletét…

„A per nyilvánvalóan eldőlt…

A nézők szeme lesiklott a tanukról és a vádlottakra tapadt…

Egyszer olvastam egy cikket, amelyben önjelölt kutatók taglalják, hogyan lehetne wattos nagyságrendű villamos teljesítményeket kinyerni faültetvényekből. Ez azért kicsit távol áll a valóságtól, teljesen életszerűtlennek tűnik, – és az is. Szóval elég sok szócséplés zajlik, amelynek végülis semmi értelme, csupán egyesek hasonló megállapításokkal próbálják felhívni magukra a figyelmet. A klímagyilkos tehenekről szóló cikkek is hasonlóképpen felkeltették a figyelmemet, ám mielőtt a kardomba dőltem volna –én, mint lelkes környezetvédő- , a HP Labs megoldotta a problémát. Mindez még időben történt, így a teheneknek esélyük sincs klímakatasztrófát okozni. A tehenek pedig nagyon hasznos állatok, ezt a South Park óta tudjuk.  Ők konvertálják a füvet tejjé és "bioüzemanyaggá".

A Greenpeace szeret hallatni magáról. Szeret a "nép nevében" felszólalni. Egyszerűen nem fér a fejembe, milyen érdek húzódhat a nukleáris energia-ellenes felszólalásaik mögött, mert ez már nem lehet egyszerűen csak dilettantizmus.  Lássuk, milyen kijelentések verik ki a biztosítékot nálam (is):

„Hazánkban konkurensek az atom- és megújuló energiák, s a verseny Paks fölényéből adódóan már eleve eldőlt” /Greenpeace szóvivő/

Mindenekelőtt az a szó, hogy "fölényéből", nem illik ebbe a mondatba. A helyes szó: versenyképességéből.

Mindeddig egy fordított gondolkodás érvényesült a gépjárműtervezésben. Energiatakarékos autót a fogyasztói igények csökkentésével, vagy új hajtásrendszerrel és új üzemanyaggal lehet létrehozni. Bár már az is nagy eredmény lenne, ha számuk nem növekedne tovább, ugyanis a mai járművekben effektív meghajtásra csupán az üzemanyag harmada fordítódik. Az energiaátalakítás során a következő veszteségi tényezőkkel kell számolni a teljesség igénye nélkül:

Öt érv a paksi blokkok mellett:

1. A nukleáris erőművi kapacitásunk földgáz alapú erőművekkel pótolható? -ezzel a szén-dioxid kibocsájtás 30 %-al növelszik, a Kyotói-egyezményben vállaltak nem tarthatóak és az ország energiaimport függősége teljesen kiszolgáltatja az országot.

2. Ebben az erőműben egységnyi áramot fele annyiba kerül előállítani, mint a többi erőműben. Ha leállítanánk a paksi blokkokat, az energia összköltsége 25 %-al nőne. Ha megújuló alapú termelőkkel pótolnánk a kieső kapacitást, abban az esetben pedig 38 %-al.

3. Ha a többi erőművek kapacitásának növelésével próbálnánk meg helyettesíteni, a kén-dioxid, szén-monoxid, szén dioxid kibocsájtás 68 %-al nőne.

4. A paksi atomerőmű jelenleg évi 5.6 millió tonna szén-dioxid emissziót takarít meg.

Érvek sora az egyik táborban, és érvek sora a másikban is. Nem mindig van időm arra, hogy végigolvassam azt a sok - legtöbbször zugoldalakról származó hírt amelyek mindenáron le akarnak dönteni minden korábbi tudományos vélekedést. Néha elég egy egyszerű szorzás-osztás, hogy kiderüljön, igazak-e az újabb "megdöbbentő" hírek, vagy csak lusták lettünk gondolkodni is, már csak linkeket vagdalunk egymás fejéhez egy-egy vitában.

A szupravezető-alapú fejlesztések jelenleg a veszteségmentes vezetőhuzalok, transzformátorok és villamos motorok területére, tehát az ipari méretű elektromos felhasználásokra fókuszálnak Ezekben a vezetőkben a veszteség kevesebb mint 1 %, ugyanis az ellenállás csak közelíti, de nem érheti el a zérus értéket. Végtelen vezetőképesség már az anyag inhomogenitása miatt sem létezhet. A jelenlegi hálózatokban a szállítási (csak a szállítási) veszteségek 10-20 % körüliek. A 2G szupravezetők nem fémek, hanem törékeny kerámiák. Japánban a Sumitomo Electric Industries már elkészített mintegy 900 méternyi szupravezető kerámiakábelt, amelynek vastagságát sikerült egy ceruza vastagságánál kisebbre redukálniuk.

A napelemek piaca az elmúlt néhány évben mintegy 30%-os állandó növekedést mutatott és a jelentkező gyártási kapacitáshiányon kívül jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a növekedés megtorpanna. Ma Magyarországon jellemzően azok ruháznak be a napelemes rendszerbe, akik függetlenedni akarnak vagy ahol nincs más lehetőség, így például a tanyák, nyaralóházak tulajdonosai. A félvezetős napelemek élettartama gyártótól és minőségtől függően minimum 25 év, ahol 20-25 év teljesítménygarancia van rá. Egy példa:  vegyünk alapul egy 2 kW teljesítményű napelem rendszert (2kW-2,9kW-ig 4800 Euró/kW). A rendszer bruttó ára: 2.640.000 Ft ,  ahol az állami támogatás (30-35% pályázattól függően): 924.000 Ft, a beruházási költség: 1.716.000.  A várható éves termelés: 3200 kWh*.  Az áram átlagosan 42,91 Ft / kWh az ELMŰ tarifája szerint. A várható éves áramár növekedés pedig 7 %.

Úgy látszik, hogy az a lehűlési trend, amely 2008-at jellemezte, és amely "jégkorszak lesz itt nemsokára" típusú érveket szült, megszűnt, sajnos a melegedés tovább folytatódik. A 2008-as év rövid ideig tartó lehűlését a szokottnál erőteljesebb La Nina jelenség okozta, írja a PhysOrg. A 2009-es év volt az elmúlt évtized legmelegebb éve, továbbá 1880-hoz képest 0.8 C-al nőtt a hőmérséklet. (valójában - aki szemfüles látja is, csak a 2. legmelegebb év volt, a legmelegebb 2005-ben volt - köszönjük olvasónknak a helyreigazítást.)

(Forrás: NASA)

Elsődleges cél: olcsóvá kell tenni a megújuló energiát!

Jelen trendek szerint a villamosenergia-ellátás minden szintjén egyre növekszik az integrálódási fok, egyre több rendszer kapcsolódik össze, viszont a fejlesztések intenzitása, és ezzel az üzembiztonság is csökken. A rendszer elavul. A pillanatnyi kereskedelmi igények a kiegyensúlyozott üzemet jelentősen megnehezítik, ugyanis időben túl gyorsan változnak. Ennek (is) egyenes következménye, hogy a megújuló erőforrás-alapú kiserőművek integrálása hátrányban van a hagyományos eszközökkel szemben. A mozgósítható szabályozási tartalékok emellett nem elegendőek.  Az például, hogy ma Magyarországon üzemel elvétve néhány szélerőmű, csupán a rendszer bizonyos mértékű –napszaktól, lakossági fogyasztástól függő- toleranciájának köszönhető. Ahhoz, hogy hazánkban ipari méretekben lehessen megújuló-alapú kiserőműveket üzemeltetni óriási beruházások szükségesek. Egyik alternatíva, hogy az ország

Két cikk jelent meg, egyike ellenem is támadást intéz, mert szerinte nem teljesen értem az éghajlatváltozás folyamatait (itt és itt). Nem szokásom válaszolni a bírálatokra, amelyek a világhálón jelennek meg, most mégis kivételt teszek egyrészt az idézett oldal olvasottsága másrészt a téma fontossága miatt. Nagyon fontos az a tény, amit munkatársaim körében is megállapítottunk, hogy egyre több ember az internetet használja tájékozódásra, ami népszerű tudományos szintnek elegendő is, de sajnos éppen a légkörfizika jelenségei nem azon a szinten mozognak, hogy egy-egy szélsőséges esemény példáját előszedve az akár pro akár kontra tudományos érvként működhessen. Ezeknek a jelenségnek olyan hatásmechanizmusa van, és a mögöttük álló adattömeg feldolgozása olyan mély ismereteket kívánnak meg, amely több év munkájával és tanulásával építhető csak fel.

Most komolyan, Önök másra számítottak? Az Obama-kormányzat persze próbálja védeni a mundért: "egyik ország sem elégedett minden elemével" - nyilatkozták, "de ez egy komoly és történelmi lépés olyan alap felé, mely további haladást tesz lehetővé."

A kudarc elemezgetése helyett beszédes ábrák következnek (forrás: NYT)

77-ek csoportja (fejlődő országok, 1964 óta létező szervezet):

42% emisszió 19% GDP 76% népesség a világból

Kína:

21% emisszió 6% GDP 20% népesség a világból

Az emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbre. Ezek a gázok nem engedik meg a hosszúhullámú (hő) sugárzás kijutását a világűrbe, azaz a hő egy részét megköti a Föld. A fő üvegházgázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a nitrogén-oxidok és a vízgőz (H2O). A különböző üvegházgázok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek. Közülük a vízgőz szerepe a természetes üvegházhatásban jelentős, mennyisége nem nő a légkörben, ellentétben a szén-dioxiddal és a metánnal.

A kutatók hevesen vitáznak arról, hogy a felmelegedést mennyiben természeti hatások (a napsugárzás erősödése, a vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek változása) és mennyiben emberi tevékenységek idézik elő. A legelfogadottabb vélemények szerint a világméretű felmelegedés főképp emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a naptevékenység és a vulkánosság alakulása a számítások szerint jelenleg a felmelegedés ellen hat.

Tegnap jelent meg a hír, hogy valakik feltörték a Hadley központ adatbázisát. Az adatok elérhetőek ezen a linken. Szó esik a központ levelezésében némely trükkről az adatok tálalását tekintve, illetve tisztességtelen eljárásról. Az egyik adatsor szerint 47 modell a 91-ből évi 1%-os CO2-szint növekedésből indul ki, pedig az elmúlt 40 évben ez csak mintegy évi 0.46% volt. (320 milliomodrészből lett 380, 40 év alatt.) Feltehető, hogy ennek a fenyegetőbb, riasztóbb modell-eredmény volt a célja. Ez csak egy abból a sok adatcsúsztatásból, ami az adatok tanúsága szerint történt.

A világ nagy -autóiparban érdekelt- multinacionális vállalatai most a környezetvédelem mellett tették le voksukat. Könnyű volt, hiszen óriási profitot hozó üzletágról van szó és reklámnak sem utolsó. Nagyon szép zöld színárnyalatokkal kifestett honlapokat találni az Interneten. A vevőkben bizalmat kelt, ha a vállalat -látszólag- sokat áldoz a környezetvédelemre. Az alternatív energiatermelés és -hasznosítás  a jövő üzlete. Egy átlagos polgártól megkérdezve, hogyan képzeli el a közlekedés jövőjét az olajkor után, valószínűleg azt a választ adja majd, hogy az elektromos- és/vagy a hidrogénhajtású autóké a jövő. Meg kell legalább elméletben vizsgálni ezen járművek fenntarthatóságát. Fontos megjegyezni, hogy ez nem szentírás, mert a jelenlegi helyzetet, trendeket és technológiai színvonalat vesszük irányadónak.

Évente 10 százalékkal nő az internetezés által elfogyasztott villamosenergia mennyisége. Tudjuk, hogy az információs technológiák és már szinte minden programvezérelt elektronikus eszköz valamilyen szinten kapcsolódhat az internethez. A Google, a YouTube, a Facebook, a MySpace, az iwiw és más népszerű portálok energiaköltségei is folyamatosan nőnek. Az informatikai és távközlési technológiák 2007-ben összesen körülbelül 55 milliárd kilowattóra áramot fogyasztottak. Ez Németország éves áramfelhasználásának 10,5 százaléka. Amennyiben semmi sem változik, úgy 2020-ra ez a szám elérheti a 20 százalékot, ami éves szinten 67 milliárd kWh-nak felelne meg. Ennek oka elsősorban a növekvő adatforgalomban, az eladott készülékek számában és az ezzel párhuzamosan emelkedő teljesítményben keresendő.

Lester R. Brown immár negyedi átiratával jelentkezik a Plan B. (B terv) című könyvnek. Az idő mindig sürgetőbb, a könyv által várt mozgósítás egyre késik.

Brown egyébként a WorldWatch Institute alapítója és az Earth Policy Institute elnöke, tehát neves kezdeményezésekkel kapcsolható össze. Könyve mégis, a helyes felismerések, a betegség tüneteinek helyes megállapítása ellenére is úgy tűnik, nem a megfelelő megoldást írja le - nem csoda, szerintem a tüneteket helyesen írja le, de a betegséget mégsem.

GONDOLATOK A „ZÖLD NEW DEAL”-RŐL

Érdeklődve figyelem a készülődést, és főleg azokat a nyilatkozatokat olvasom figyelemmel, melyek kutatócsoportunk fő irányvonalát képezik: hagyományos energiák kifogyása, a növekedés határai, az emberiség előtt álló szűk keresztmetszet.

Hiedelmek a piacon