Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport - gazdaság

Olajdollárok, Irán, India, Kína stb.

Hetesi Zsolt — Wed, 25 Jan 2012 12:40:51 +0000

A tegnapi nap híre volt, hogy az EU olajvásárlási embargót hirdet Iránnal szemben (ezzel nem mellesleg kellemetlen helyzetbe hozza Görögországot, amely csak Irántól tudott "hozom"-ra vásárolni, hiszen nem tud fizetni.

A dolog érdekessége (és az egész eurozóna elleni irtóhadjárat) mögött az húzódik meg, nehogy véletlenül valamely olajtermelő ország dollár helyett másban szándékozzon kereskedni. Tavalyelőtt és tavaly voltak olyan hangok, hogy a BRIC országok, aztán meg hogy Irán euróban számolna inkább el, erre válaszul a gazdaság urai legyengítették az eurót.

Azonban tegnap megjött a pofon is: India aranyban fizetne az olajért, és ezt fontolgatja Kína is. Bár sokáig nem tarthat ki ezen országok aranya, mégis jelzés értékű események ezek.

Gazdaságról, válságról, szabadságharcról

Hetesi Zsolt — Fri, 18 Nov 2011 00:18:55 +0000

Olvasva a mai hírt, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium az IMF-el tárgyal, először nem értettem meg, hogy miről van szó, ugyanis alig akadt olyan cikk, amelyik a lényeget emelte volna ki. A lényeg pedig nem az, hogy ismét lehet rúgni egyet a kormányon, mert szembefordul tegnapi önmagával, hanem az, hogy nem a 2008-as hitelfelvétel megismétléséről van szó, azaz nem arról, hogy bizonyos megállapodásban rögzített pénzösszegeket adott időnként lehív a kormány, hanem arról, hogy biztosíték képződik az IMF oldalán, amely a piacok megnyugtatására szolgál, és "végszükség esetén" hozzáférhető. (Forrás: origo, Magyar Nemzet)

Ha sikerülne ezt a kérdést értelmesen, jelentősebb elfogultság nélkül tárgyalni, akár még örülhetnénk is ennek hírnek, mert miközben egyetlen euró újabb adósság felvétele nélkül sikerült javítani a forint árfolyamán és Magyarország csődkockázati mutatáján, azt is észrevehetnénk, hogy a kormányzat nem cibálja fölöslegesen az oroszlán bajszát. Tehát tanul a hibáiból. De valóban ennyire jóban kell lenni az IMF-el, ahogy egyes médiaelemzések azt sugallják, sőt szinte már erőltetik?

Hírháttér

Az egyeditől érdemes egyre általánosabb kérdések felé haladnunk. A kapcsolatok felújítása lehetséges, hogy nem teljesen önként történt. Erőteljes mozgatórugó lehet a félelem a leminősítéstől. Hiszen akkor eladhatatlanok a magyar államkötvények, ez egyenértékű a csőddel, amint elfogy az MNB tartaléka, amely ilyen helyzetekben áthidal.

Nade, ahogy arról Bogár László tegnap írt a Magyar Hírlapban, elég, ha elkezdik ezek a hitelminősítő intézetek terjeszteni a hírt, az máris önbeteljesítő jóslattá változik. Indokolt-e hazánk leminősítése? Tulajdonképpen nem jelentett be csödközeli helyzetet a kormány, igyekezett törleszteni, igyekezett tartani a hiánycélt, nem mindig a legjobb eszközökkel persze. Ám az a nemzetközi pénzvilág, amely ennél nagyobb botlást, vagy kozmetikázását is elnézett korábban, most, amikor sok helyen úgymond szorul a hurok, nem engedhet. És meg tudja mutatni, hogy

nem vesz senki magyar államkötvényt
az euró 310 forint fölé mászik
a csődkockázati mutató rekordokat dönt

Ez pontosan az az önbeteljesítő riogatás, amelyről Bogár László ír. Csakhogy mindeközben itthon meg milliók húzzák a rövidebbet. Akik riogattak, azok meg a hosszabat. És a magyarokmég nem is a jó helyen, nem a megfelelő körre haragszanak. Mert kétségtelen, vannak kormányzati hibák, de van egy kintről érkező, most már a szemtelenségen régen túllépett magatartás is, amely beleavatkozik a magyar belügyekbe.

Csak egyetlen példát hadd írok erről. A Goldman Sachs bankcsoport elemzői szerint a leminsőítés "még kivédhető, ha a magyar kormány tényleges lépéseket tesz a devizaalapú hitel-végtörlesztés kiterjesztésének elkerülésére" és voltak még egyéb ötleteik is. (Forrás: VG) Erre mit lehet mondani? Én egy szót ismerek: zsarolás. Senki nem magyarázta el korábban a polgároknak, hogy később egy gazdasági válságkörnyezetben rossz következménye lesz egy esetleges frankhitelnek. A mostani kormány legalább valamit próbál tenni azért, hogy a legrosszabb elkerülhető legyen. Lehet, hogy vitatható módon, lehet, hogy nem eléggé körültekintően. Mégis - ekkor jön valaki külföldről, akinek elég drót van a kezében, amit rángatni tud és akkor azt mondja, ezt azért már mégse, ne mentsék meg ezeket a szerencsétleneket? És hogy rátromfoljon még meg is szellőzteti, hogy ettől függ a leminősítés? Ezek után az euró árfolyam az egekbe megy, még több devizahiteles kerül csődközelbe, és a kormány tegyen meg mindent, mert a lakosság ezt várja.

Miután megteszi a kellemetlen, neki is nehéz lépést, és az IMF felé fordul, hogy tárgyaljunk, s közben a devizahitelesek kicsit fellélegeznek, akkor meg kapja a szitkot az arcába: lám-lám, eddig nem ezt mondtátok.... Nem hiszem, hogy ettől a hozzáállástól előrébb leszünk. És nem hiszem, hogy engem meg lehet győzni a külföldi pénzügyi guruk jóindulatától, IMF-estül, Goldman Sach-ostul, Fitchestül, Standard & Poors-ostul együtt.

Adósságcsapda

A közgazdaság felkent gurujai olyan dolgokkal dobálóznak, amelyek mögött alig látok értékes tartalmat. Végh László mondta mosolyogva egy konferencián, hallgatói kérdésre válaszul: hát mit akar a hagyományos közgazdaság, amikor saját alapjai hibásak? Amikor nem tudomány?

Pedig - teszem hozzá - lehetne az. De akkor az alapokat nagyon meg kéne nézni. Vegyünk csak egyetlen példát, az országunkat érintő hiányok kérdését. Klasszikus úton úgy magyarázzák, hogy az egyensúlyt úgy lehet megtalálni és beállítani, ha kevesebbet költünk és több lesz a bevétel. Ezt a mantrát abba kéne hagyni. Ez az ország az elmúlt 20 évben nagyon rosszul járt (legalább a görögökenk volt mondjuk 10 jó éve), semmi nyoma, hogy többet költene, mint amennyi jogos. Mert a probléma gyökere nem is itt van, hanem a súlyos, most már a GDP 82%-át kitevő államadósságban, ez egyébként több, mint 21 000 milliárd forint. Ha a cégek és a lakosság eladósodása is be lenne számolva ide, még nagyobb számot kapnánk.

Az adósságszolgálatunk alapvetően kamatfizetésre szorítkozik, a cél az adósság csökkentése lett volna, egészséges gazdasági körülmények között - most ilyenek nincsenek. Látható is, hogy a nyáron tett adósságcsökkentő lépések, melyekben a magányugdíjpénzek egy része is részt vett, nagyrészt elolvadtak, amikor megnőtt az euró ára. A kamatfizetést az adóbevételek egy részéből fedezi a kormány. Sőt, az új adósság túlnyomó része is arra megy el, hogy a korábban felvett hitelek kamatát fizessük. Idézem Drábik Jánost:

"1990-ben, a rendszerváltás idején, 22 milliárd dollár volt a magyar nemzet adóssága, miután az 1973 óta felvett egymilliárd dollár tényleges forrásbevonásért 1989-ig kifizettünk 11 milliárd dollár kamatot. Több, mint 20 év óta adósságszolgálatra fordítottunk 30 ezer milliárd forintot, vagyis 162 milliárd dollárt. Mégis a magyar társadalmat sújtó adósság napjainkban 135 milliárd dollárra növekedett." S mindeközben eltűnt a privatizált magyar állami vagyon jó része, és még ki tudja mi nem.... Ebben áll a lényeg: az adósságspirált fenntartóknak nem érdeke a törlesztés, inkább a további eladósítás. Ezze együtt pedig olyan ajánlások (zsarolás), amely a további sarcokat teszi lehetővé (adóemelés, megszorítás). Ha nem megy szép szóval, fenyegetnek államcsőddel, leminősítéssel, stb. (Bogár László után szabadon: a 3 V: valutaalap, verőlegények, védelmi pénz.)

Még egy réteggel lejjebb

A hitel a jelen fogyasztás fedezése a jövőben. Szükséges hozzá, hogy a hitelt, és a kamatait vissza lehessen fizetni. Mindehhez növekvő gazdaság szükséges, hiszen a hitel kamatozik. Általában azért vesz fel valaki hitelt, hogy azt értékteremtésre fordítva a jövőbeli teljesítménye növekedjen és azzal fizesse vissza a kamatokkal növelt öszeget. De nem mindig van ez így, a magyar államadósság esetén már a kamatok fizetése is újabb hitelfelvételt igényel.

Az eladósodott állam vezetői, politikusai, a lakosság, a cégek érdekeltek lesznek abban, hogy a gazdasági növekedés rendszerét fenntartsák, épp a hitelek miatt. Ebben a környezetben soha nem lesz fenntartható fejlődés. Ráadásul a valós (reál) gazdaság növekedését mindig is az energiahasználat növekedése hajtotta. A pénzből pénzt előállító pénz- vagy képzetes gazdaság azonban képtelen fedezetet rakni a képzetes pénzei mögé. És amikor túl sok gyűlik fel ebből a fajta pénzből, vagy meg tudják csapolni a valós gazdaságot, vagy a képzetes pénzlufik kipukkadnak. Most az utóbbi történik, mert nincs már komly növekedési lehetőség a valós gazdaságban.

1. ábra. Egy dollár adósság pénzteremtő hatása az USA gazdaságában 1966-tól 2010-ig. Látható, hogy míg kezdetben megérte hitelpénzzel "pénzgyárat" játszani, addig a 2000-es évekre ez a folyamat hatásában lecsökkent, majd egy bizonyos adósságszint elérésekor átváltott káros folyamtba: a túlzott adósságállomány nem növeli, hanem rombolja a GDP-t.

Az ábra is mutatja, a játék nem megy tovább: a pénzgazdaság már nem képes kivonni pénzt a reálgazdaságból, így egyre korlátozottabban képes hitelpénzből pénzt gyártani. A valós terület növekedési korlátja pedig a valóságban keresendő: elértük a növekedés határait. Nincs elegendő energia ahhoz, hogy a reálgazdaság érdemben nőhessen.

A Moody's "társadalmi nyugatalanságra" figyelmeztet

Hetesi Zsolt — Mon, 21 Dec 2009 11:14:42 +0000

A Daily Bell beszámol a Moody's jelentéséről, melyben társadalmi nyugtalanságot jelez előre. A cikk szerint a nyugati világban valós veszélyt jelent - egy legrosszabb gazdasági forgatókönyv esetén - egy alapvető javak hiányával járó krízishelyzet. A cikk bevezetője utal a brit Telegraph cikkére, melyben azt írják, hogy elég egy gazdasági lejtmenet és a társadalmi nyugtalanság nő; ha a jövőben továbbra is marad a gazdasági válság, akkor ez fokozódik.

A főszöveg elemzése a jelenlegi helyzetet a középkor végéhez hasonlítja, amikor megjelent és tömegessé vált a könyvnyomtatás. Most ezt a szerepet az internet tölti be. Az emberek (főképp az értelmiség egy része) többé nem hisznek a kormányzatnak, vagy a tömeg"tájékoztató" eszközöknek, inkább a nyers információkat próbálják meg összevadászni.

Az elemzés végkövetkeztetése, hogy a hatalmat birtoklóknak nem szabad abba a hibába esni, hogy bekeményítenek, mert "több ember alkotja a társadalmat, mint a hatalmi elitet" és egy ilyen helyzet erőszakkal nem tartható fenn sokáig - a hatalomnak hátra kell lépni.

Nos, majd meglátjuk.

Globális kitekintő - 2010-ig dönteni kell az EU-nak: merre tovább

Hetesi Zsolt — Tue, 27 Oct 2009 21:01:19 +0000

A GEAB összefoglalója a jelenlegi folyamatokról

A GEAB (Global Europe Anticipation Bulletin) olyan stratégiai előrejelzések kibocsátásával foglalkozik, melyek a fontos nemzetközi folyamatok irányát eleddig helyesen jelezték előre. A kutatócsoport legfrisebb (38. számú) elemzése arról szól, hogy Európa előtt 4 lehetőség is adott, hogy lépjen és hogy kikerülje a 2010-ig biztosan összeérlelődő nemzetközi rendszerszintű válságot, melynek elemei:

menthetetlen pénzügyi rendszer
kezelhetetlen költségvetési hiányok
az egyre súlyosabb USA/Irán/Izrael konfliktus
átveszik a vezetést a BRIC országok a világ GDP-előállításában (Brazília, Oroszország, India, Kína)

Az elemzés a dollárt 2010-re már menthetetlenként jellemzi. Idézet: "Amerika csődje nem várat magára, már csak a felszámolóbiztos megnevezése és a csőd bejelentése van hátra." "Nem az USA, vagy az EU válaszotta ezt az időpontot ... hanem a történelem." A tanulmány 2010-re gyökeres fordulatot jelez a világgazdaságban. Európa "vagy Washingtonnal süllyed el, vagy nélküle úszik tovább." Az elemzés is úgy képzeli a dollár végét, hogy az Arab-öböl országai, Brazília, India, Kína és az oroszok többé nem ebben mérik majd olajkereskedelmüket. (Korábbi hírünk erről)

2009 júniusig 100 milliárd $ hagyta el a USA kincstárát. Hova? A saját polgárai fele nem, Kína, Oroszország stb. nemzeti bankja fele szintén nem, hanem Angliába! Így a feszültséget is importálták ezzel együtt. Ezt nem szabad folytatni. Ha az EU nem szakad el az USA-barát vonaltól és a másodhegedűs szereptől, az euró, és vele a gazdaság is megfüllad az EU-ban. Jólétileg ugyanis az EU a legerősebb a világon:

Tehát

ha a dollárhoz kötődik továbbra is az EU, akár elszámolását, akár kölcsöneit tekintve, vele fog süllyedni
ha hagyják nőni az államadósságot, azzal olyan terhet raknak az euróra, hogy az Észak és Dél (Európa gazdag és szegény fele) harcának áldozata lesz
ha továbbra is az USA és Izrael nyomán politizálnak Irán és Afganisztán kérdésében, áldozátul esnek a növekvő elégedetlenségnek
ha nem veszik figyelembe a BRIC országok növekvő szerepét, szintén gazdaságuk látja kárát.

India és Kína súlya gyorsan nő:

Ezen a négy téren kell lépni, és nincs rá több idő, mint 1 év. A folyamatokat megint, mint sokszor, külső erő, a dollár összezuhanása (1 EUR = 2 USD is elképzelhető, látva az árfolyamokat, nincs is messze) indíthatja el.

Izrael-Irán helyzet:

Az amerikai hadsereg olyan bombákat fejlesztett ki, melyek bunkerek ellen vethetőek be. A nemrég kifejlesztett eszköz iránt nagy az érdeklődés Izrael részéről.

Egy régebbi, ún. GBU-39 bomba pedig olyan létesítmények ellen való, mint pl. az iráni atomprogram épületei, bunkerei. A Kongresszus 1000 ilyen bomba eladásáról döntött Izrael részére. (Global Research)

Beszélik: az USA nagy bankjai a hitelezés felfüggesztésére készülnek?

Hetesi Zsolt — Mon, 26 Oct 2009 19:37:59 +0000

Meg nem erősített az angol nyelvű pénzügyi szakmai oldalakon terjedő (lehet, hogy rém)hírek szerint

a bankok a lefoglalt értékeket (ingatlan, stb.) melyekhez finanszírozási igény (tehát további befektetések) kapcsolódik, túl alacsony áron, azaz áron alul értékesítik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak potenciálisan, hanem ténylegesen rossznak ítélik, hogy ilyenben álljon a pénzük.
A JP Morgan kifogyóban van a készpénzből.
a Citibank jelentősen emeli hitelkártyái kamatát, 30%-ra. Ez azt jelenti, hogy onnan mindenki elmegy, csak az nem, aki kötve van, azaz nem tud váltani. Belső információk szerint ez a hitelkártyapiac (valószínű szándékos) leépítésre irányul.

Mindezen hírek mögött állhat az is (ha igazak e hírek), hogy nemsokára minden lehetőség eltűnik a hitelpiacról, és a bankok erre tudatosan készülnek. A hitelpiac befagyasztása a készpénzt erősíti, a nyersanyagokat (pl. arany) gyengíti. Értelmes és okszerű válasz lehet a dollár gyengülésére.

Ma, hétfőn éppen ez történt:

Az EUR/USD árfolyam látványosa esett, azaz a dollár erősödött ma. (Yahoo Finance)

Aranyár (látványos esést látni ma, forrás Spot Gold)

Az arany ára esett euróban is:

Dacára mindezeknek kéretik a bejegyzés eredetijét fenntartásokkal kezelni.

Beszédes ábra

Hetesi Zsolt — Thu, 15 Oct 2009 22:21:35 +0000

Nem hisszük el még mindig ami az USA-ban történik? Ugyan volt miből veszíteni az életszínvonalnak, mégis ez az ábra megdöbbentő. A munkanélküliség növekedése felülmúlja az összes válságét a háború óta.

A dollár helyzete - friss hírek

Hetesi Zsolt — Tue, 13 Oct 2009 22:43:59 +0000

Gerald Celente 2012-ig tartó előrejelzéseit közli a World Net Daily.

Szerinte az a gazdasági "erősödés", ami a tavaly őszi bankcsődöket, biztosítótársasági csődöket és a kocsigyárakat érintő válság után történik, mesterséges jelenség, melyet "fantompénzekkel csináltak, amit a levegőből rántottak elő fedezet nélkül".

Celente a TrendsResearch.com című oldalán tette közzé legújabb előrejelzését, amely szerint a "nagyobb gazdasági válsággal" most fog szembesülni a világ, és ez "az amerikai birodalom" vége. Az élelemhiány csak egy lesz a sok tünet közül, és nem a legsúlyosabb.

S máris 2012-nél vagyunk, írja. Éhséglázadások, agrárfelkelések, diáklázadások, adók ellen tiltakozók, hajléktalan megmozdulások, kísértetvárosok és kísértet nagyáruházak, sztrájkok, ipari szabotázs, bandaháborúk, farkastörvény, terror - írja negyedéves jelentésében, ami honlapjukon megrendelhető.

A jelenlegi fellendülés, ami 10 ezer pontra felvitte a tőzsdeindexet (ami 14 ezer körül volt előtte), olyan reményeket kelthet, amik látszatremények csak. Nincs visszatérés valójában - mondja - csak látszat, és a piac márciusban már összeomlott. Ez a fedezetlen papírpénz hatása, ami most látszik. Ennek az arany emelkedő ára és a dollár iránti bizalomvesztés a mérője. (Az arany ára 750 dollár/unciáról 1064/unciára emelkedett egy év alatt, és töretlenül emelkedik 10 éve.)

Azt mondom olvasóinknak - írja - tegyenek meg minden lépést, amit ilyenkor kell, hiszen soha ennyi fedezet nélküli pénz még nem került ki a forgalomba, és ez nem mehet tovább következmény nélkül. A mostani karácsony már mutatni fogja a rideg valóságot.

Gerald Celente intézete 1980 óta 40 nagyobb világszintű és USA-beli történést jósolt meg előre, többek között a tavalyi bankcsődöket, az ázsiai pénzpiaci válságot, vagy a Szovjetunió bukását.

A Yahoo News arról ír, hogy kinek érdeke az orvtámadás a dollár ellen. Dacára annak- írja a cikk - hogy a dollár hosszú távú térvesztése az amerikai vezetés legrosszabb rémálmai közé tartozik, és igazán senki nem hinné, hogy épp most kezdődik; mégis úgy tűnik valóság. A cikk ugyan kitér arra, hogy a korábbi hír (miszerint arabok, kínaiak, oroszok állnak a háttérben) egy nem teljesen megbízható szakértőtől származik, ugyanakkor kétségtelen, hogy orosz és kínai hivatalos személyek is tettek olyan kijelentéseket nemrég, hogy keresik a dollárt kiváltó kereskedelmi pénzt.

A Time arról ír, hogy a világ egyre több nemzeti bankja úgymond ódzkodik a dollártól. A friss befektetések 63%-a euró és jen a 2009 júniusig tartó második negyedévben. Márpedig a gyengülő érdeklődés rossz hír Amerikának. Ugyanerről számol be a Bloomberg is.

A dollár ideje leáldozóban

Hetesi Zsolt — Fri, 09 Oct 2009 20:25:06 +0000

A Telegraph internetes változata egyenesen arról beszél már, hogy a nemrég hírül adott "támadás a dollár ellen" - nos, történelmi jelentőségű. Kína úgy döntött, hogy véget vet a dollár túlértékelt szerepének, mert sajét pénzét, a jüant kívánja megméretni a piacon.

Michael Power az Investec Asset Management munkatársa szerint még fel sem fogtuk a dolog történelmi nagyságát és jelentőségét. A dolgok azért alakultak így, mert Kína, a latin-amerikai országok, Japán, Oroszország és Franciaország többé nem fizet dollárral az olajért. Maga a gond forrása persze nem ez, mert fizethetnének épp forintban is, vagy velencei dukátban, bármiben, a kiegyenlítés megtörténne. A gond ott van, hogy ezek az országok innentől fogva mást választottak plusz bevételeik befektetésének forrásul, nem az amerikai kincstárat, nem amerikai kötvényeket, értékpapírokat.

A dollár egyébként sem áll valami fényesen. Euróban mérve az egy főre jutó GDP az USA-ban 25%-al csökkent 2000 óta (Wall Street Journal); ráadásul az USA költségvetési hiánya elérte az 1400 milliárd dollárt, ami a teljes gazdaság 9,9 %-a és 300%-a a 2008-as hiánynak. (Bloomberg)

A New York Times azonban arról ír, hogy Kuvait és az Egyesült Arab Emirátusok is arról tájékoztatott hivatalosan, hogy nem tervezik a dollár lecserélését. A cikk tartalmazza utalást az IMF jelentésére is, mely szerint 1995 ót a dollár részesülése a világgazdaságból idén a a legkisebb.

B terv 4.0. Mozgósítás a Föld megmetésére - egy amerikai könyv apropóján

Hetesi Zsolt — Fri, 09 Oct 2009 10:08:33 +0000

Lester R. Brown immár negyedi átiratával jelentkezik a Plan B. (B terv) című könyvnek. Az idő mindig sürgetőbb, a könyv által várt mozgósítás egyre késik.

Brown egyébként a WorldWatch Institute alapítója és az Earth Policy Institute elnöke, tehát neves kezdeményezésekkel kapcsolható össze. Könyve mégis, a helyes felismerések, a betegség tüneteinek helyes megállapítása ellenére is úgy tűnik, nem a megfelelő megoldást írja le - nem csoda, szerintem a tüneteket helyesen írja le, de a betegséget mégsem.

Az első 3 fejezet a helyzet ismertetése éghajlati, szennyezési, energiakimerülési szempontok alapján. A sok összegyűjtött tünet azonban nem vezeti el a szerzőt oda, ahova mások már eljutottak: mindez nem azért történik, mert nem voltunk elég hatékonyak, hanem azért, mert túl sokan túl sokat akartunk elvenni a bolygótól. A természetet leigáztuk, ahelyett, hogy együttműködtünk volna vele.

Épp ezért az utolsó 5 fejezet megoldásai sem lehetnek valódiak. Itt ugyanis az áll, hogy több műtrágyázás, kétszeri vetés ahol az éghajlat megengedi majd segít, hogy ehessen még több ember. Az energiáról pedig azt olvashatjuk, hogy 2020-ra az USA áramának 44 százaléka szélfarmokról jön majd. Geotermikus erőművek adnak 11%-ot. Napelemek a háztetőkön: 5%. 7% vízeenrgiából, a maradék 25 pedig atomenergiából, biomasszából és gázból. Így, ennyiben marad a dolog. Nincs több arról, hogy miből, milyen infrastruktúraátalakítás kell ehhez, a máshol említett villamos kocsikat ez elbírja-e, miből lesz rá pénz, stb.

Összességében a könyv bízik a technológia sikerében. Mintegy 110 milliárd dollár ráfordítást gondol elegendőnek évente a Föld helyreállítására.

Még mindig a növekedést, a többet, a bonyolultabbat kívánják tehát megoldásnak. Lesz ehhez még elég energiánk, gazdaságunk? Kétlem.

Forrás: The Oil Drum

Támadás a dollár ellen

Hetesi Zsolt — Wed, 07 Oct 2009 22:06:36 +0000

Az Arab-öböl menti országok, Franciaország, Kína és Oroszország titkos lépéseket tesznek azért, hogy az olajkeresreskedelem ne dollár- hanem egy új valutakosár alapon működjön, melyben japán jen, kínai jüan, euro, arany és egy egyelőre meg nem nevezett új (esetleg tervezett) pénz van. (The Independent)

A hírre máris eséssel reagált a dollár (Bloomberg), 0,6%-ot esett az euróval és a jennel szemben is, míg a két valuta egymáshoz képest nem változott.

Ráadásul ezen felbátorodva az ENSZ kedden egy új nemzetközi pénz bevezetését tartotta kívánatosnak, hogy "megtörjön a dollár hegemóniája". A nyilatkozó Sha Zukang gazdasági főtitkár-helyettes szerint ez jót tenne mind a világgazdaság rugalmasságának, mind az egyensúly gyorsabb kialakulásának.

Hírelemzés, szeptember végén...

Hetesi Zsolt — Wed, 30 Sep 2009 19:12:42 +0000

A New York Post cikke arról számol be, hogy 52,2% a munkanélküliek aránya a 16 és 24 év közötti korosztályban az USA-ban. Nem csoda, hogy a cikk címe: a holtvágány kölykök....

A kormány szakértője a legnagyobb bajnak azt látja, hogy nem segítik a kisvállalkozásokat, amelyek a munkahelyek 70%-át adják. Obama arca nem véletlenül gondterhelt.

Amint korábban már jeleztük: Európa sem állt messze a leolvadástól 2008 őszén. A Seeking Alfa cikke épp erről ír. Az angol bankok órákra álltak csak a csődtől.

Találtunk egy érdekes ábrát, az Északi-tenger még kitermelhető olajtartalékairól, meg is osztjuk. Látszik a sokszor idézett törvény: a csúcs után, mág ha vannak is másodlagos felfedezések, második nagyobb csúcs szinte sosem.

Pénzbetegség

Végh László — Wed, 23 Sep 2009 16:59:24 +0000

Mindenünkké vált a gazdaság és annak növekedése. Nem tagadhatjuk a gazdasági növekedés eredményeit. Ma a fogyasztói társadalom átlagos polgára jobb körülmények között élhet mint pár száz éve a főnemesek. Lehet személykocsink és szinte mindent megvásárolhatunk, barangolhatunk a világhálón és ténylegesen is bejárhatjuk a világot, nagyon sok betegségből meg tudnak gyógyítani és még sorolhatnánk a fogyasztói létezés számos velejáróját. Ám bárhogyan is sugallják a fogyasztást gerjesztő hirdetések, mégsem érezzük magunkat annyira jól. Nő a magukat magányosnak, boldogtalannak érző emberek száma és nem szeretünk a távolabbi jövőre gondolni. Nem csoda, a gazdaság és a pénz a mostra, a pillanatra figyel, csak az éppen érvényes ár, árfolyam számít.

A teljes tanulmány csatolva.

Csatolmány	Méret
fugges.doc	32.5 KB