Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport - politika

Kampányról röviden. Segíteni szeretnénk

Hetesi Zsolt — Tue, 23 Mar 2010 22:05:23 +0000

Nem, nem arról lesz szó. Nem célunk beavatkozni a kampányba. De egy politográf segíthet abban, hogy elhelyezzük magunkat egy palettán. Választás előtt ez jól jöhet...

A gazdasági válsággal kapcsolatban egy-ként kérdés azért belekerült ebbe a politográfba is, amit ajánlunk. Egy kampány része természetesen ennek a bizonyos politográfnak a létrejötte is, de ez egy "játék-kampány". Netminiszterelnöki játék, ahol egy minket segítő hallgató, Szám Dorottya is indul, egyfajta zöld net programmal. Kicsit talán segítünk ezzel neki is. Végül is a zöld net jó (lenne).

A politográf lelőhelye: http://szamdorottya.eu/2010/03/23/jatssz-velunk

Globális kitekintő - 2010-ig dönteni kell az EU-nak: merre tovább

Hetesi Zsolt — Tue, 27 Oct 2009 21:01:19 +0000

A GEAB összefoglalója a jelenlegi folyamatokról

A GEAB (Global Europe Anticipation Bulletin) olyan stratégiai előrejelzések kibocsátásával foglalkozik, melyek a fontos nemzetközi folyamatok irányát eleddig helyesen jelezték előre. A kutatócsoport legfrisebb (38. számú) elemzése arról szól, hogy Európa előtt 4 lehetőség is adott, hogy lépjen és hogy kikerülje a 2010-ig biztosan összeérlelődő nemzetközi rendszerszintű válságot, melynek elemei:

menthetetlen pénzügyi rendszer
kezelhetetlen költségvetési hiányok
az egyre súlyosabb USA/Irán/Izrael konfliktus
átveszik a vezetést a BRIC országok a világ GDP-előállításában (Brazília, Oroszország, India, Kína)

Az elemzés a dollárt 2010-re már menthetetlenként jellemzi. Idézet: "Amerika csődje nem várat magára, már csak a felszámolóbiztos megnevezése és a csőd bejelentése van hátra." "Nem az USA, vagy az EU válaszotta ezt az időpontot ... hanem a történelem." A tanulmány 2010-re gyökeres fordulatot jelez a világgazdaságban. Európa "vagy Washingtonnal süllyed el, vagy nélküle úszik tovább." Az elemzés is úgy képzeli a dollár végét, hogy az Arab-öböl országai, Brazília, India, Kína és az oroszok többé nem ebben mérik majd olajkereskedelmüket. (Korábbi hírünk erről)

2009 júniusig 100 milliárd $ hagyta el a USA kincstárát. Hova? A saját polgárai fele nem, Kína, Oroszország stb. nemzeti bankja fele szintén nem, hanem Angliába! Így a feszültséget is importálták ezzel együtt. Ezt nem szabad folytatni. Ha az EU nem szakad el az USA-barát vonaltól és a másodhegedűs szereptől, az euró, és vele a gazdaság is megfüllad az EU-ban. Jólétileg ugyanis az EU a legerősebb a világon:

Tehát

ha a dollárhoz kötődik továbbra is az EU, akár elszámolását, akár kölcsöneit tekintve, vele fog süllyedni
ha hagyják nőni az államadósságot, azzal olyan terhet raknak az euróra, hogy az Észak és Dél (Európa gazdag és szegény fele) harcának áldozata lesz
ha továbbra is az USA és Izrael nyomán politizálnak Irán és Afganisztán kérdésében, áldozátul esnek a növekvő elégedetlenségnek
ha nem veszik figyelembe a BRIC országok növekvő szerepét, szintén gazdaságuk látja kárát.

India és Kína súlya gyorsan nő:

Ezen a négy téren kell lépni, és nincs rá több idő, mint 1 év. A folyamatokat megint, mint sokszor, külső erő, a dollár összezuhanása (1 EUR = 2 USD is elképzelhető, látva az árfolyamokat, nincs is messze) indíthatja el.

Izrael-Irán helyzet:

Az amerikai hadsereg olyan bombákat fejlesztett ki, melyek bunkerek ellen vethetőek be. A nemrég kifejlesztett eszköz iránt nagy az érdeklődés Izrael részéről.

Egy régebbi, ún. GBU-39 bomba pedig olyan létesítmények ellen való, mint pl. az iráni atomprogram épületei, bunkerei. A Kongresszus 1000 ilyen bomba eladásáról döntött Izrael részére. (Global Research)

Jobb lenne egy mentőcsónakba szállni inkább....

Hetesi Zsolt — Thu, 01 Oct 2009 12:10:36 +0000

GONDOLATOK A „ZÖLD NEW DEAL”-RŐL

Érdeklődve figyelem a készülődést, és főleg azokat a nyilatkozatokat olvasom figyelemmel, melyek kutatócsoportunk fő irányvonalát képezik: hagyományos energiák kifogyása, a növekedés határai, az emberiség előtt álló szűk keresztmetszet.

Hiedelmek a piacon

Olvasva a sok önjelölt szakértő és politikus írásait, nem hagy nyugodni egy gondolat. Két éve, amikor először írtunk közleményeket az olajtermelés tetőzéséről, mely óriási baj egy növekedésre épült gazdaságban – hisz annak végét jelenti – finom kifejezéssel élve is őrültnek néztek bennünket. Aztán 2008 őszén elkezdődött a most is tartó gazdasági válság, ami csak azokat lepte meg, akik homlokegyenest másképp gondolták, mint mi. Most már kevesebb a fejcsóváló, de még mindig nem tartunk ott, hogy komolyan vennék a figyelmeztetéseket. Ott tartunk, hogy zöld gazdaság létrehozásától remélik a szakértők az orvosságot. Tehát még mindig gazdasági növekedésről beszélnek. Pedig jó lenne ha tudnák: a további káros növekedés halálos ítélet. Ez nyugtalanít, mert látom, hogy nem tudják.

A növekedés határai

1973 óta forognak tudományos körökben a Növekedés határai című kutatás eredményei és az azonos című könyv. Dacára minden ellenkező híresztelésnek, az akkori előrejelzések tökéletesen pontosak voltak. A 21. század első harmada összeomlást hoz az emberiségnek. Elfogy a könnyen elérhető energia, elpiszkolódik a Föld, visszafordíthatatlanná válik az éghajlat változása, elfogynak a nyersanyagok, elfogy az élelem, gyorsan csökken a népesség. A több mint 30 éve megalkotott modellek közül a legfelelőtlenebbet követjük az adatok alapján, azt, amelyben nem teszünk semmit a várható veszélyek ellen.1

1988-ban jelent meg az Olaj után című könyv Amerikában. Abban a szerzők közzétették számításikat, miszerint a cselekvés 20 évvel kell, hogy megelőzze az olajkitermelés tetőzését. Ez nem meglepő. Amíg nő az olajkitermelés, az olajra épült gazdaság képes ugyanezt tenni. Amikor azonban elkezd csökkenni, vagy csak stagnálni a termelés, máris baj van. Nőnek az árak (2005 és 2008 között az olaj ára megötszöröződött), az élet egyes területein egyre nehezebb a megélhetés. Így történt ez az Egyesült Államok kertvárosaiban az egyre magasabb gáz és benzinárak miatt – egyre kevesebb jutott a hiteltörlesztésre, és egyre kevesebben költöztek ide. Elkezdtek csökkenni a lakásárak, kitört a hitelválság. Az olajár rosszul érintette a repülő- és autógyártó ipart is. A vége egy jól összeérett banki válság lett. Következmény: csökkent az igény az olajra, de a hitelek csődjei miatt a befektetések is csökkentek az olajpiac minden területén. Újra alacsony az olajár, de ez komoly veszéllyel jár: elaltat. Az olajár lassacskán ismét kúszik fölfele, jelezve, hogy az igények Kína és India részéről tovább nőnek, meg aztán az OECD-országok is csak kimásznak a válságból egyszer. Azaz rövid időre még fellendülhet kicsit a gazdaság. De menjünk csak tovább. Az alacsony ár miatt sok nem hagyományos területen elmaradtak a befektetések (mélytengeri olajmezők, olajpala, stb.), a hagyományos mezők többsége meg már túl van termelési csúcsán. Valószínű, hogy e két hatás (ismét indul a fogyasztás növekedése, elmaradó olajtermelési befektetések) együtt egy második olajárrobbanást hoz. Az pedig megint gazdasági válságot, mely véget vethet az alig éledő fellendülésnek.

100 dolláros olajár alatt nem éri meg az új olajmezőket kitermelni; 100 dollár fölötti ár pedig válsághoz vezet. Matt. Világos, hogy egy újabb növekvő gazdasági környezet csak sietteti ezt. Még akkor is, ha zöld beruházásokra épül.

Hiszen az Olaj után szerzői szerint 20 évvel máris elkéstek a zöld beruházások, másrészt egyszerűen lehetetlen 4 évente kb. 10 millió hordó/nap olaj kiesését zöld energiával pótolni. Az új energiaforrások gyártása, megfelelő számra növelése ugyanis éppúgy hagyományos energiával megy, mint bármi más. A zöld energiák részaránya évtizedek óta 4-5% és nem tud nőni.

Atomenergia jövője

Az atomenergia iránti vágyakozás pedig ábránd. A Föld atomerőművei évente 67 ezer tonna uránt használnak, a bányászat jelenleg 45 ezer tonnát ad, a többi régebbi tartalékokból és leszerelt bombákból való. Egy német fizikus friss elemzése2 valamint a Bloomberg gazdasági weboldal cikke is rámutat: pár éven belül uránhiány várható, nem pedig erőműépítési hullám.

Magyarország valós adottságai

Magyarország adottságaihoz is érdemes hozzátenni néhány adatot. Az energetikai megtérülés miatt nem vagyunk igazi földhő-nagyhatalom. Elemzések szerint hazánk mintegy 50-100 MW villamos kapacitást képes középtávon kinyerni a földhőből, míg Paks közel 2000 MW teljesítményű. A másik sokat emlegetett terület a biomassza hasznosítása: állítólag itt óriási tartalékok vannak. Nos, ha úgy akarjuk ezeket a forrásokat (erdészeti nyesedék, mezőgazdasági hulladék), hogy a jövő nemzedéknek is jusson élelem, erdő, és még biomassza is, akkor az ország igényeinek összesen 20-25%-át lehet innen venni.

A hiedelmekkel ellentétben, nem a technológia hanem a növekedés vége kényszerít váltásra, teljes megoldások nem állnak rendelkezésre. A süllyedő hajón nincs elég mentőcsónak, és a tengeren már nem lehet többet rászerelni.

1 A Comparison of The Limits to Growth with Thirty Years of Reality (Turner, 2008)

2http://europe.theoildrum.com/node/5631