Ember és természet

Hetesi Zsolt — Wed, 07 Oct 2009 21:30:03 +0000

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

A neolitikus "forradalom" a földművelést hozta magával, amikor a egykor nagy kiterjedésű erdőségek az Agrosz-hegységtől Spanyolországig eltűntek, és helyüket kopár, kietlen táj vette át. A nehézségek megoldása egy újabb szintre tevődött át, még nagyobb erőszakot tett az ember a természeten, bár látszólag megoldotta a bajt. Például Mezopotámiában a kimerült földet öntözni kezdte. De alig telt el ezer év, és a föld elszikesedett.

Sorolhatnánk a szerző példáit, melyek csak kiélesítik a kérdést: tudunk mi egyáltalán a természettel összhangban élni? A válsz igen. A Kárpát-medence lakói az ártéri gazdálkodással egy virágzó művelést folytattak, peidg ugyanekkor Nyugat-Európa már a tengeren halászott, mert a folyókból hiányzott a hal. Utazók a XIV. század Magyarországát a halak országaként jellemzik.

Egyszóval létezik jó példa, de a leckét meg kell tanulni. Utólszor is eláruljuk a Teremtőt és művét, vagy végre észhez térünk? Alapművet vehet kezébe az olvasó, mely a kiadónál 20% kedvezménnyel vásárolható meg.

Ember és természet - Molnár Géza, Kairosz, 2009. Megrendelés

Jobb lenne egy mentőcsónakba szállni inkább....

Hetesi Zsolt — Thu, 01 Oct 2009 12:10:36 +0000

GONDOLATOK A „ZÖLD NEW DEAL”-RŐL

Érdeklődve figyelem a készülődést, és főleg azokat a nyilatkozatokat olvasom figyelemmel, melyek kutatócsoportunk fő irányvonalát képezik: hagyományos energiák kifogyása, a növekedés határai, az emberiség előtt álló szűk keresztmetszet.

Hiedelmek a piacon

Olvasva a sok önjelölt szakértő és politikus írásait, nem hagy nyugodni egy gondolat. Két éve, amikor először írtunk közleményeket az olajtermelés tetőzéséről, mely óriási baj egy növekedésre épült gazdaságban – hisz annak végét jelenti – finom kifejezéssel élve is őrültnek néztek bennünket. Aztán 2008 őszén elkezdődött a most is tartó gazdasági válság, ami csak azokat lepte meg, akik homlokegyenest másképp gondolták, mint mi. Most már kevesebb a fejcsóváló, de még mindig nem tartunk ott, hogy komolyan vennék a figyelmeztetéseket. Ott tartunk, hogy zöld gazdaság létrehozásától remélik a szakértők az orvosságot. Tehát még mindig gazdasági növekedésről beszélnek. Pedig jó lenne ha tudnák: a további káros növekedés halálos ítélet. Ez nyugtalanít, mert látom, hogy nem tudják.

A növekedés határai

1973 óta forognak tudományos körökben a Növekedés határai című kutatás eredményei és az azonos című könyv. Dacára minden ellenkező híresztelésnek, az akkori előrejelzések tökéletesen pontosak voltak. A 21. század első harmada összeomlást hoz az emberiségnek. Elfogy a könnyen elérhető energia, elpiszkolódik a Föld, visszafordíthatatlanná válik az éghajlat változása, elfogynak a nyersanyagok, elfogy az élelem, gyorsan csökken a népesség. A több mint 30 éve megalkotott modellek közül a legfelelőtlenebbet követjük az adatok alapján, azt, amelyben nem teszünk semmit a várható veszélyek ellen.1

1988-ban jelent meg az Olaj után című könyv Amerikában. Abban a szerzők közzétették számításikat, miszerint a cselekvés 20 évvel kell, hogy megelőzze az olajkitermelés tetőzését. Ez nem meglepő. Amíg nő az olajkitermelés, az olajra épült gazdaság képes ugyanezt tenni. Amikor azonban elkezd csökkenni, vagy csak stagnálni a termelés, máris baj van. Nőnek az árak (2005 és 2008 között az olaj ára megötszöröződött), az élet egyes területein egyre nehezebb a megélhetés. Így történt ez az Egyesült Államok kertvárosaiban az egyre magasabb gáz és benzinárak miatt – egyre kevesebb jutott a hiteltörlesztésre, és egyre kevesebben költöztek ide. Elkezdtek csökkenni a lakásárak, kitört a hitelválság. Az olajár rosszul érintette a repülő- és autógyártó ipart is. A vége egy jól összeérett banki válság lett. Következmény: csökkent az igény az olajra, de a hitelek csődjei miatt a befektetések is csökkentek az olajpiac minden területén. Újra alacsony az olajár, de ez komoly veszéllyel jár: elaltat. Az olajár lassacskán ismét kúszik fölfele, jelezve, hogy az igények Kína és India részéről tovább nőnek, meg aztán az OECD-országok is csak kimásznak a válságból egyszer. Azaz rövid időre még fellendülhet kicsit a gazdaság. De menjünk csak tovább. Az alacsony ár miatt sok nem hagyományos területen elmaradtak a befektetések (mélytengeri olajmezők, olajpala, stb.), a hagyományos mezők többsége meg már túl van termelési csúcsán. Valószínű, hogy e két hatás (ismét indul a fogyasztás növekedése, elmaradó olajtermelési befektetések) együtt egy második olajárrobbanást hoz. Az pedig megint gazdasági válságot, mely véget vethet az alig éledő fellendülésnek.

100 dolláros olajár alatt nem éri meg az új olajmezőket kitermelni; 100 dollár fölötti ár pedig válsághoz vezet. Matt. Világos, hogy egy újabb növekvő gazdasági környezet csak sietteti ezt. Még akkor is, ha zöld beruházásokra épül.

Hiszen az Olaj után szerzői szerint 20 évvel máris elkéstek a zöld beruházások, másrészt egyszerűen lehetetlen 4 évente kb. 10 millió hordó/nap olaj kiesését zöld energiával pótolni. Az új energiaforrások gyártása, megfelelő számra növelése ugyanis éppúgy hagyományos energiával megy, mint bármi más. A zöld energiák részaránya évtizedek óta 4-5% és nem tud nőni.

Atomenergia jövője

Az atomenergia iránti vágyakozás pedig ábránd. A Föld atomerőművei évente 67 ezer tonna uránt használnak, a bányászat jelenleg 45 ezer tonnát ad, a többi régebbi tartalékokból és leszerelt bombákból való. Egy német fizikus friss elemzése2 valamint a Bloomberg gazdasági weboldal cikke is rámutat: pár éven belül uránhiány várható, nem pedig erőműépítési hullám.

Magyarország valós adottságai

Magyarország adottságaihoz is érdemes hozzátenni néhány adatot. Az energetikai megtérülés miatt nem vagyunk igazi földhő-nagyhatalom. Elemzések szerint hazánk mintegy 50-100 MW villamos kapacitást képes középtávon kinyerni a földhőből, míg Paks közel 2000 MW teljesítményű. A másik sokat emlegetett terület a biomassza hasznosítása: állítólag itt óriási tartalékok vannak. Nos, ha úgy akarjuk ezeket a forrásokat (erdészeti nyesedék, mezőgazdasági hulladék), hogy a jövő nemzedéknek is jusson élelem, erdő, és még biomassza is, akkor az ország igényeinek összesen 20-25%-át lehet innen venni.

A hiedelmekkel ellentétben, nem a technológia hanem a növekedés vége kényszerít váltásra, teljes megoldások nem állnak rendelkezésre. A süllyedő hajón nincs elég mentőcsónak, és a tengeren már nem lehet többet rászerelni.

1 A Comparison of The Limits to Growth with Thirty Years of Reality (Turner, 2008)

2http://europe.theoildrum.com/node/5631

Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport - rendszerek

Ember és természet

Jobb lenne egy mentőcsónakba szállni inkább....