Éghajlatváltozás és logika

Hetesi Zsolt — Tue, 06 Apr 2010 21:07:08 +0000

Érvek sora az egyik táborban, és érvek sora a másikban is. Nem mindig van időm arra, hogy végigolvassam azt a sok - legtöbbször zugoldalakról származó hírt amelyek mindenáron le akarnak dönteni minden korábbi tudományos vélekedést. Néha elég egy egyszerű szorzás-osztás, hogy kiderüljön, igazak-e az újabb "megdöbbentő" hírek, vagy csak lusták lettünk gondolkodni is, már csak linkeket vagdalunk egymás fejéhez egy-egy vitában.

Én most gondolkodásra hívom fel az olvasót. Egy pillanatra álljunk meg, és nézzünk a fizika egyik legegyszerűbb, laboratóriumban kimérhető eredményét: a CO2 molekula infravörös spektrumát. A legtöbb molekula infravörösben nyel el sugárzást, itt gerjeszthetőek ugyanis a molekulák. Képzeljük el úgy őket, mint mini súlyzókat, ahol középen a szénatom van, kétfele kiáll két oxigénatom, és a súlyzó szára egy-egy rugó. A rugó akkor kezd el jócskán rezegni, ha egy megfelelő energiájú infravörös foton (hőfoton) találja el. Ekkor a foton energiája elnyelődik a molekula rezgésében. Persze egyszer majd ez a rezgés leáll, a fotont újra kisugározza a molekula, de nem mindig kifelé, az űrbe, így a hő egy része itt csapdába kerül. Jó, ez nagyon egyszerű kép, mégis nagyjából elfogadható.

Több CO2-->nagyobb hatás. Az alsólégkör már elég jól telített CO2-vel, de a felső még nem. A hatást tehát növelni tudjuk, több CO2 kibocsátásával.

Mégis némelyek azt állítják, hogy ennek semmi köze az éghajlat változásához.

Legyen. Játsszunk el a gondolattal, hogy nem tudjuk mi az oka annak, ami körülvesz minket. Mert azt azért nehéz lenne tagadni, hogy elég masszív éghajlatváltozás zajlik; és ennek leglátványosabb jelei az Északi-sark környékén lelhetők fel. Az ábrán is az látható, hogy 2000 és 2009 közötti évek átlaga mennyivel tér el a Föld egyes tájain az 1951 és 1980 közötti évek átlagától (NASA).

Szóval ez legalább tény. Tegyük fel egy pillanatra, nem tudjuk mi okozza. Mégis, a fenti fizikatudás fényében kicsit buta álláspont azt hirdetni, hogy az emberi hatás elhanyagolható ebben, pöfékeljünk csak bátran.

DE! De végképp hülyének tűnik az érvelő, akkor ha elfogadom, hogy igaza van, és azt teszem fel, hogy az éghajlat tőlünk függetlenül változik. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a légkör most éppen egy nagyon erősen instabil állapotban van. Értelmes dolog akkor még nyakonönteni egy csomó üvegházgázzal is, ami ezt az instabilitást valószínűleg tovább növeli?

Na erre tessék gombot varrni.

Önkéntes kertek

Hetesi Zsolt — Tue, 02 Mar 2010 23:21:52 +0000

Hát ezt is megérhettem... ugye milyen furcsán hangzott korábban, amikor még egyedül mondogattam ilyesmiket, hogy kertek, meg vidék... Aztán tessék. Nemcsak nekem tűnt fel, hanem munkatársaimnak is, hogy bár mi nem mozdultunk szinte semerre (tán csak szakmaibbak igyekszünk lenni), és egyre több az olyan hír, mint az Indexé is:

"Termőföldet bérel az újpesti önkormányzat vállalkozókedvű kerületi családok számára, hogy maguknak termelhessék meg a betevő zöldséget, gyümölcsöt. Az ingyenes, de munkaigényes programban való részvételnek egyetlen fontos feltétele van, a megtermelt javak tizedét le kell adni az önkormányzatnak, hogy szétoszthassa a kispénzű nyugdíjasok, vagy más rászorulók között."

Nocsak. San Francisco is győzelem-kerteket indított, Los Angeles is. Ezek olyan kezdeményezések voltak a háború idején, amelyek Anglia behozatalát (és ezzel a halott tengerészek számát) csökkentették.

Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport - klímaválság

Éghajlatváltozás és logika

Önkéntes kertek