Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

„Számítottam rá, hogy több tucat természetidegen anyag van a véremben. Mégis váratlanul ért, hogy az európai átlagot jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy mit okoznak ezek az anyagok nem tudom. Pedig minden mesterséges anyagról tudni kellene, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük őket”

Vajon törvényszerű-e, hogy mérgezzük magunkat a vegyszerekkel, melyekkel a növényeket védjük a kártevőktől (vagyis megöljük a kártevőt)? Vagy el lehetne kerülni, hogy a kártevő megbetegítse a növényt? Vajon célszerű-e műtrágyázással és mesterséges adalékokkal óriási termésátlagot elérni, miközben az egyik legfontosabb természetes jószágunk, a termőföld halottá válik? Vagy van olyan gazdálkodás, melyben nem kell a kártevőktől tartani, és a műtrágya is kiváltható? Úgy tűnik, a válasz: igen.

A világ népességnövekedése és a fejlődő országok lakosainak növekvő életszínvonala egyre nagyobb élelmiszerfogyasztással jár, ezt a növekvő igényt pedig lehetetlen kielégíteni műtrágyák nélkül. Az ősmaradványi erőforrások fogyása így érzékenyen érinti majd a mezőgazdaságot, mivel az erőforrás-igényes műtrágyagyártás nehézséget okoz majd. Gondoljunk bele, hogy a mezőgazdaság jelenleg 10 kcal energia befektetésével állít elő 1 kcal táplálékot; a befektetett plusz energia kizárólag ősmaradványi forrásokból származik, nélküle a mai mezőgazdaság nem tartható fenn.

Nemrég tízre emelkedett az öngyilkosságok száma az egyik nagy multinacionális vállalatnál. „Riporterek arra a következtetésre jutottak, hogy az összeszerelés monotóniájának, a nagy nyomásnak, a stressznek, az életkörülményeknek és az emberekkel való bánásmódnak meghatározó szerepe van a tragédiákban” (HVG). Mintha eddig nem lett volna egyértelmű...

A csoport 2007-es megalakítása óta minden rendszeres támogatás/jövedelem nélkül az alábbi tudományos kutatói tevékenységet fejtette ki.

Konferencia-részvétel és előadás:

Miből lettek az óriáscégek? A modern ember önmegvalósítási törekvéseiből. Manapság mindent eladnak és mindenre kell vevőt találni. Minél többet és minél olcsóbban kell termelni. Magyarországon sajnos ez kifejezetten jellemző. Csak sajnos a multicégnél dolgozó magyar nincs alkupozícióban. Bármit elvállal. Nagyon olcsó. Az olcsó, semmire sem elég béréből pedig majd elmegy a nagyáruházba és szemétből gyártott élelmiszerekkel tér majd haza. Ezt a szemetet fogja otthon feltálalni vacsorára. Igen, a multinacionális vállalatok gyártósori munkásairól beszélek, akik szegénységük miatt csak multinacionális nagyáruházban vásárolhatnak.  Nekik lett kitalálva. Megteremtették a kínálatot, majd ehhez a keresleti oldalt. Szegénységbe taszították a magyar népet.

A közép-amerikai szigetország számára komoly csapást jelentett a Szovjetunió összeomlása. 1990-ben Kubában volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam, a világon a második legmagasabb a gabonahozam nagysága és a kalória-bevitel. Egyetlen kubai sem éhezett. Azonban ezeket az eredményeket egy borzasztó függés révén érték el. A trópusi termékekért, főleg cukorért cserébe a Szovjetunió olajat, traktorokat, műtrágyát, növényvédő-szereket, állateledelt és a lakosság élelmiszerének mintegy felét szállította. A kubai gazdaságok állami tulajdonban voltak, és sok vegyszert igénylő monokultúrás gazdálkodást folytattak. A vetési terület hatvan százaléka cukornád volt, s ez adta a kiviteli bevételek háromnegyedét.

Egyszer olvastam egy cikket, amelyben önjelölt kutatók taglalják, hogyan lehetne wattos nagyságrendű villamos teljesítményeket kinyerni faültetvényekből. Ez azért kicsit távol áll a valóságtól, teljesen életszerűtlennek tűnik, – és az is. Szóval elég sok szócséplés zajlik, amelynek végülis semmi értelme, csupán egyesek hasonló megállapításokkal próbálják felhívni magukra a figyelmet. A klímagyilkos tehenekről szóló cikkek is hasonlóképpen felkeltették a figyelmemet, ám mielőtt a kardomba dőltem volna –én, mint lelkes környezetvédő- , a HP Labs megoldotta a problémát. Mindez még időben történt, így a teheneknek esélyük sincs klímakatasztrófát okozni. A tehenek pedig nagyon hasznos állatok, ezt a South Park óta tudjuk.  Ők konvertálják a füvet tejjé és "bioüzemanyaggá".

A Greenpeace szeret hallatni magáról. Szeret a "nép nevében" felszólalni. Egyszerűen nem fér a fejembe, milyen érdek húzódhat a nukleáris energia-ellenes felszólalásaik mögött, mert ez már nem lehet egyszerűen csak dilettantizmus.  Lássuk, milyen kijelentések verik ki a biztosítékot nálam (is):

„Hazánkban konkurensek az atom- és megújuló energiák, s a verseny Paks fölényéből adódóan már eleve eldőlt” /Greenpeace szóvivő/

Mindenekelőtt az a szó, hogy "fölényéből", nem illik ebbe a mondatba. A helyes szó: versenyképességéből.

Mindeddig egy fordított gondolkodás érvényesült a gépjárműtervezésben. Energiatakarékos autót a fogyasztói igények csökkentésével, vagy új hajtásrendszerrel és új üzemanyaggal lehet létrehozni. Bár már az is nagy eredmény lenne, ha számuk nem növekedne tovább, ugyanis a mai járművekben effektív meghajtásra csupán az üzemanyag harmada fordítódik. Az energiaátalakítás során a következő veszteségi tényezőkkel kell számolni a teljesség igénye nélkül:

Öt érv a paksi blokkok mellett:

1. A nukleáris erőművi kapacitásunk földgáz alapú erőművekkel pótolható? -ezzel a szén-dioxid kibocsájtás 30 %-al növelszik, a Kyotói-egyezményben vállaltak nem tarthatóak és az ország energiaimport függősége teljesen kiszolgáltatja az országot.

2. Ebben az erőműben egységnyi áramot fele annyiba kerül előállítani, mint a többi erőműben. Ha leállítanánk a paksi blokkokat, az energia összköltsége 25 %-al nőne. Ha megújuló alapú termelőkkel pótolnánk a kieső kapacitást, abban az esetben pedig 38 %-al.

3. Ha a többi erőművek kapacitásának növelésével próbálnánk meg helyettesíteni, a kén-dioxid, szén-monoxid, szén dioxid kibocsájtás 68 %-al nőne.

4. A paksi atomerőmű jelenleg évi 5.6 millió tonna szén-dioxid emissziót takarít meg.

Érvek sora az egyik táborban, és érvek sora a másikban is. Nem mindig van időm arra, hogy végigolvassam azt a sok - legtöbbször zugoldalakról származó hírt amelyek mindenáron le akarnak dönteni minden korábbi tudományos vélekedést. Néha elég egy egyszerű szorzás-osztás, hogy kiderüljön, igazak-e az újabb "megdöbbentő" hírek, vagy csak lusták lettünk gondolkodni is, már csak linkeket vagdalunk egymás fejéhez egy-egy vitában.

(A PTE Mandulavirágzási Tudományos Napok keretében tartott előadás írott változata)

A hét végén tartották a Mandualvirágzási Tudományos Napokat Pécsen, a kulturális főváros programjanak keretében. Meghívott előadóként mindkét napon figyelemmel követtem az eseményeket, és nem vagyok mindennel elégedett, előbb azonban jöjjenek a pozitívumok.

A szupravezető-alapú fejlesztések jelenleg a veszteségmentes vezetőhuzalok, transzformátorok és villamos motorok területére, tehát az ipari méretű elektromos felhasználásokra fókuszálnak Ezekben a vezetőkben a veszteség kevesebb mint 1 %, ugyanis az ellenállás csak közelíti, de nem érheti el a zérus értéket. Végtelen vezetőképesség már az anyag inhomogenitása miatt sem létezhet. A jelenlegi hálózatokban a szállítási (csak a szállítási) veszteségek 10-20 % körüliek. A 2G szupravezetők nem fémek, hanem törékeny kerámiák. Japánban a Sumitomo Electric Industries már elkészített mintegy 900 méternyi szupravezető kerámiakábelt, amelynek vastagságát sikerült egy ceruza vastagságánál kisebbre redukálniuk.

Abstract. The possible number of extra-terrestrial civilizations is estimated by the Drake-equation. Many articles pointed out that there are missing factors and over-estimations in the original equation. In this article we will point out that assuming some axioms there might be several limits for a technical civilization. The key role of the energy use and the problem of the centres and periphery strongly influence the value of the L lifetime of a civilization. Our development have several edifications on the investigations of growth of an alien civilization.

Full artilce is attached. This rapid communication is the summary of my talk was given on FIKUT Conference last year at Eötvös University. It will be published in the Journal of Physics: Conference Series.

A napelemek piaca az elmúlt néhány évben mintegy 30%-os állandó növekedést mutatott és a jelentkező gyártási kapacitáshiányon kívül jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a növekedés megtorpanna. Ma Magyarországon jellemzően azok ruháznak be a napelemes rendszerbe, akik függetlenedni akarnak vagy ahol nincs más lehetőség, így például a tanyák, nyaralóházak tulajdonosai. A félvezetős napelemek élettartama gyártótól és minőségtől függően minimum 25 év, ahol 20-25 év teljesítménygarancia van rá. Egy példa:  vegyünk alapul egy 2 kW teljesítményű napelem rendszert (2kW-2,9kW-ig 4800 Euró/kW). A rendszer bruttó ára: 2.640.000 Ft ,  ahol az állami támogatás (30-35% pályázattól függően): 924.000 Ft, a beruházási költség: 1.716.000.  A várható éves termelés: 3200 kWh*.  Az áram átlagosan 42,91 Ft / kWh az ELMŰ tarifája szerint. A várható éves áramár növekedés pedig 7 %.

Elsődleges cél: olcsóvá kell tenni a megújuló energiát!

Jelen trendek szerint a villamosenergia-ellátás minden szintjén egyre növekszik az integrálódási fok, egyre több rendszer kapcsolódik össze, viszont a fejlesztések intenzitása, és ezzel az üzembiztonság is csökken. A rendszer elavul. A pillanatnyi kereskedelmi igények a kiegyensúlyozott üzemet jelentősen megnehezítik, ugyanis időben túl gyorsan változnak. Ennek (is) egyenes következménye, hogy a megújuló erőforrás-alapú kiserőművek integrálása hátrányban van a hagyományos eszközökkel szemben. A mozgósítható szabályozási tartalékok emellett nem elegendőek.  Az például, hogy ma Magyarországon üzemel elvétve néhány szélerőmű, csupán a rendszer bizonyos mértékű –napszaktól, lakossági fogyasztástól függő- toleranciájának köszönhető. Ahhoz, hogy hazánkban ipari méretekben lehessen megújuló-alapú kiserőműveket üzemeltetni óriási beruházások szükségesek. Egyik alternatíva, hogy az ország

A Földön számtalan fém és más hasznos nyersanyag bányászata is a Hubbert-görbét követi, azaz egy dombra emlékeztet.

Tehát a kitermelésnek van egy maximuma, ez pedig becsülhető. A táblázatban egy hagyományos és egy nagyon derűlátó becslés szerepel. Ez utóbbi az USGS, az USA Geológiai Szolgálata készletein alapul.

Peak Global Extraction (Production) Level and Supply Level Estimates for Major Metals

A világ nagy -autóiparban érdekelt- multinacionális vállalatai most a környezetvédelem mellett tették le voksukat. Könnyű volt, hiszen óriási profitot hozó üzletágról van szó és reklámnak sem utolsó. Nagyon szép zöld színárnyalatokkal kifestett honlapokat találni az Interneten. A vevőkben bizalmat kelt, ha a vállalat -látszólag- sokat áldoz a környezetvédelemre. Az alternatív energiatermelés és -hasznosítás  a jövő üzlete. Egy átlagos polgártól megkérdezve, hogyan képzeli el a közlekedés jövőjét az olajkor után, valószínűleg azt a választ adja majd, hogy az elektromos- és/vagy a hidrogénhajtású autóké a jövő. Meg kell legalább elméletben vizsgálni ezen járművek fenntarthatóságát. Fontos megjegyezni, hogy ez nem szentírás, mert a jelenlegi helyzetet, trendeket és technológiai színvonalat vesszük irányadónak.

Plutónium