Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Június 17-én figyelemreméltó, és talán éppen ezért itthon egyáltalán nem említett hír látott napvilágot a norvég Aftenposten újságban. A cikk a norvég gázkitermelés közeli jövőjét tárgyalta, és arról számolt be, hogy az Uppsala Egyetemen működő, szénhidrogén-kimerülést kutató csoport elemzése hatására a Norwegian Petroleum Directorate (Norvég Petróleum Igazgatóság) lefelé módosította saját előrejelzéseit az ország földgázkitermeléséről.

A társadalmi rendszer összetett volta közhely. Az ezen az oldalon többször vizsgált alrendszerek (gazdaság, energiaellátás, stb.) maguk is annyira bonyolultak, hogy lineáris modellezésük lehetetlen.

A lineáris, azaz arányos rendszer lineáris egyenletekkel írható le, azaz könnyen készülhet róla modell, amelynek előjelző képessége nem romlik az idővel. A nemarányos rendszerek is közelíthetőek lineáris modellel, de csak korlátozottan, mint ahogy a körvonal is közelíthető egyenessel egy kis szakaszon, de egészében nem.

Társadalmunk nagyon messze van attól, hogy arányos rendszer legyen. Viselkedése nem jósolható egykönnyen. Túl sok a változó, melyek nagy része nem lineárisan, nem arányosan változik külső hatásra, vagy egymásra gyakorolt hatás után, így modellezése nem reménykeltő. Ráadásul a társadalomra az is jellemző, hogy benne erőteljesen jelen vannak kaotikus folyamatok.

           Sokat emlegetett és jól ismert tény, hogy a Földre és Magyarországra eső napenergia éves mennyisége több nagyságrenddel nagyobb, mint az elfogyasztott összes primer és villamos energia. Ezt a hatalmas potenciált több módon tudjuk kihasználni gazdaságosan, főként hő formájában és kisebb hatékonysággal villamos energiaként. Hazánk gyerekcipőben jár a napenergia hasznosítás terén, azonban lassan, de változik a szemlélet. Ma már nem megy ritkaságszámba a háztetőn a napkollektor, bár a napelem még a mai napig is különleges tetőt foglaló alkalmatosságnak számít…

            Rövid ismertető a napelemes villamos energia termelésről, és a hozzá kapcsolódó technikáról. Napelemek fajtái változatos képet mutatnak, több féle anyagból és gyártástechnológiával készülnek, lenti ábra a napelemek típusait mutatja:

Egyeseknek feltűnhetett, hogy tíz percig kint szerepelt ennek a  bejegyzésnek az elődje a múlt héten. Aztán megvitatva a kollégákkal, kicsit érthetőbbé tettem.

A kérdés a következőképp merült fel. 2007-ben a KÉSZ megrendelésére írt anyaggal kezdődött úgymond a pályafutásunk, ezt az anyagot belső használatra szántam, nem nyilvánosság elé. Mivel mindig követünk el elírást, esetleg ismerethiányból fakadó téves következtetést, meg kell vizsgálni két kulcsszempontból az elmúlt 4 év kijelentéseit, és a részünkről elhangzott következtetések helyességét. 3 területet mutatok most meg: az olajcsúcs jellegét, időpontjának becslését (1), az olaj árát (2), az atomenergia jövőjét (3).

Olajcsúcs

Az olajkitermelés csúcsa az elméleti Hubbert-görbe alapján határozható meg. Ebből természetesen egy elméleti időpont határozható meg.

Nagyjából 2008-ra datálható, amikor is a New York Times cikke arról írt, hogy az USA áttörést ért el a gázkitermelésben. Mindezt úgy, hogy sikerült elhárítani az akadályokat a nem hagyományos gázkészletek gazdaságos kitermelésének útjából. Azóta számos ehhez hasonló hír látott napvilágot, a legutóbbi például arról, hogy Lengyelországban létezik egy gázpala-mező, amelynek készletei 47%-al növelnék meg az EU készleteit.

Mielőtt belemerülünk a részletekbe néhány szót ejtsünk a nem hagyományos gázkészletek kitermeléséről. A gázpala és a gázhomok készletek mások, mint a hagyományos földgázkészletek. A hagyományos földgázkészletek legtöbbször egy záróközet alatt gyűlnek össze egy-egy gyűrődésben, amely alatt sokszor egyébként kőolaj volt, vagy kőolaj van.

Áramot előállítani fontos. Nélküle lenne igazán halott társadalmunk. Ehhez - egyelőre - elegendő forrásunk van, de gondolni kell azokra a szűkebb időkre, amelyek során majd kevesebb földgázzal és kőszénnel is üzemeltetni kell erőműveinket, esetleg uránból sem lesz elegendő. De nem kell ilyen erős megfogalmazás sem, elég arra gondolni, hogy miféle érdekes helyzet állhat elő egy olyan országtól való függés esetén, amellyel nem vagyunk határosak. A nehézségeket folyton látjuk: gázvita, olajvita, stb.

Mit tegyünk? Építsünk megújuló erőműveket.... mondhatjuk. Az ár azonban fontos kérdés - meg az elérhető megújuló potenciál/lehetőség is. Most először - remélem egy sorozat részeként - az árra fordítsunk több figyelmet, majd később elemzzük hazánk megújuló potenciálját is.

Közel két és fél éve készült ez a kis írás, de szinte semmit sem vesztett időszerűségéből. Sőt!
(Az írás a szerencsi - tervezett - biomassza-erőműről szól - a szerk., hzs)
Végiggondolva mindazt, ami a korábbi időszakokban a biomassza erőműről elhangzott, a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, a legalapvetőbb tévedés, hogy ez a kérdés csupán a világörökségről, a tokaji borról szól.
Sokkal többről van szó.

A pikírt stílusú J. H. Kunstlertől megtudhatjuk, hogyan látja Európa helyzetét a tengerentúlról. Tanulságos olvasmány.

Az Indexen jelent meg, hogy négy vállalat érdeklődik a paksi bővítés iránt. Körüljárjuk ezeket, előtte néhány szó az erőművek generációiról.

Az első generációt a hőskorszak erőművei jelentették, melyek feltt eljárt az idő. Első generációs blokk volt a csernobili erőmű 4 blokkja, vagy a legtöbb Nyugaton működő 1960-70 körül átadott kisebb teljesítményű blokk. Míg a csernobilihoz hasonló RBMK-blokkok villamos teljesítménye 1000 MW volt, addig a nyugatiak általában néhány 100 MW-osak voltak. Jelentős biztonsági rések voltak a tervezésekben, de pl. a csernobili erőmű esetén nem ez, hanem főképp emberi mulasztás volt a robbanás oka.

Jellemző, hogy az RBMK-reaktorok esetén a hatásfok sokszor nem érte el a 20%-ot sem (az első ilyen erőmű, Obnyinszkban 17%-os hatásfokú volt).

BEVEZETŐ
Stephen King végítélet című könyvében az emberiség 99,6%-át kipusztító vírus egyik szellemi atyja, midőn találmánya elszabadul, a következőket írja hullaházzá vált laboratóriuma falára: „Most már tudod, hogyan működik. Van még kérdésed?” — Nagyon hasonló helyzetben vagyunk valamennyien, akik a jelenlegi társadalmi gazdasági rendszert, mint önálló, a természeti rendszerek sorából kiemelkedő alrendszert vizsgáltuk. Igaz, mi nem okozó, csupán felismerői, majd elszenvedői leszünk a folyamatoknak. Ezzel együtt olyan jelenségek előtt állunk, melyek pontosan visszaigazolják, avagy cáfolják felismeréseinket, kutatási eredményeinket. Hamarosan mi is eljuthatunk egy-egy halott városba, felírhatjuk a falra: „Most már tudod, hogyan működik. Egyéb kérdés?”

A héten több ellentmondó hír látott napvilágot arról, hogy lesz-e végül bármilyen erőműépítés Szerencsen. Elsőként azt olvastam, hogy - még a múlt héten - a BAZ megyei bíróság elutasította a jövő nemzedékek biztosának beadványát, így az építésnek semmi nem áll útjában. A mai Index-cikk viszont arról ír, hogy az MVM mégsem szállna be a beruházásba, pedig korábban erről volt szó, ezért nem biztos, hogy lehet belőle valami.

Az eredeti tervek szerint egy 50 MW villamos teljesítményű erőműről lett volna szó 2 darab 25 MW-os blokkal. (Összehasonlításul Paks 2000 MW.) Az erőmű üzemanyaga szalma és energiafű lett volna, illetve lenne. Az erőművi beruházás a kampányérvelés részévé vált.

Egy konferencián vettem részt, ahova - a párbeszéd és a szabad vélemények jegyében - meghívtak egy, a saját bevallása szerint a zérusponti energiát kutató mérnököt is. Nem az a célom, hogy általánosan lerántsam az ezen a területen tevékenykedőkről a leplet, ha van ilyen, csak annyi, hogy egypár korábbi és mostani friss tapasztalataimról írjak.

Amikor meghívtak, meglepődtem, hogy Egely György neve is szerepel az előadók listáján, rögtön elgondolkodtam, melyikünkre is kíváncsiak igazán, mert amiket én mondogatok, nem épp konform Egely úr mondandójával, hiszen szerinte számtalan szerkentyű van, aminek 100% feletti a hatásfoka, azaz több energiát termel, mint amit befektettünk. Szerintem meg egyáltalán nincs elegendő, a társadalom számára kényelmesen hasznosítható és tárolható energiaforrás, meg aztán 100% feletti hatásfok se igen létezik - mi lesz ebből, gondoltam.

Annak kapcsán, hogy ellátható-e a magyar uránnal Paks, vagy az esetleges Paks II, egy-két számítást kellett végeznem (a magyar uránról később írok majd) és érdekes összefüggést fedeztem fel. Sok helyen olvasni, hogy "óriási" uránkészletek vannak mág felfedezetlen, ezeket becsülik is és IR-készleteknek (Inferred Resources, feltételezett készlet) nevezik.

The following article uses some of the text, the structure and some references of a TOD article written by Shane Mulligan. / A következő cikk egy a TOD-on megjelent cikk szövegének egy részét, szerkezetét és néhány hivatkozását használja, az eredetit Shane Mulligan írta.

Mostanában egyre több levelet kapunk azzal a kérdéssel, hogy miért nem tesznek a politikusok semmit? Nem érdekli őket ez a kérdés, vagy túl megvásároltak, vagy ennyire csak a hatalmon maradás mozgatja őket? Nos, mivel döntéshozókkal nem teázunk naponta, így kénytelen vagyok összefoglalni, hogy mit gondolok, mi áll emögött a hallgatás mögött. Ne gondoljanak mindjárt összeesküvésekre.

Két cikk jelent meg, egyike ellenem is támadást intéz, mert szerinte nem teljesen értem az éghajlatváltozás folyamatait (itt és itt). Nem szokásom válaszolni a bírálatokra, amelyek a világhálón jelennek meg, most mégis kivételt teszek egyrészt az idézett oldal olvasottsága másrészt a téma fontossága miatt. Nagyon fontos az a tény, amit munkatársaim körében is megállapítottunk, hogy egyre több ember az internetet használja tájékozódásra, ami népszerű tudományos szintnek elegendő is, de sajnos éppen a légkörfizika jelenségei nem azon a szinten mozognak, hogy egy-egy szélsőséges esemény példáját előszedve az akár pro akár kontra tudományos érvként működhessen. Ezeknek a jelenségnek olyan hatásmechanizmusa van, és a mögöttük álló adattömeg feldolgozása olyan mély ismereteket kívánnak meg, amely több év munkájával és tanulásával építhető csak fel.

1 Felvezetés

Az alábbi elemzéssel egyfelől általános és közérthető, de legalábbis megvitatható keretek közé szeretnénk illeszteni a válságról alkotott képünket. Ahogy Hetesi Zsolt szokott fogalmazni előadásain: ha arra kényszerülünk, hogy kiugorjunk a zuhanó repülőgépből, nem árt tudnunk, milyen körülmények közé is érkezünk. Ugyanakkor a korábbi elemzések során a megoldás lehetetlenségére összpontosítottunk, ami Pásztor Attila barátom szavaival élve: nem erősíti a morált. Itt tehát az elemzést egy olyan megfontolásra érdemes megoldási javaslattal egészítettük ki, mely szerkezeten kívüli megoldást jelent ugyan, de a szerkezeten belülről is értékelhető, mindenképpen közösségi jellegű, s leginkább a különféle mezsgyékhez, gyepükhöz, szegélyekhez hasonlítható. Azt persze nem állítjuk, hogy megtaláltuk a válság biztos ellenszerét. Vékony szalmaszálról van szó, mely keveseket bír csak meg, de a semminél ez is több. Csak tenni kellene érte…

2.2 Helyzetértékelés

Ha a fentiek tükrében keresnénk valami általános, a jelenségek mélyén rejtőzködő okot, mely napjaink válságjelenségeinek oka, vagy magyarázata lehetne, két okot is megjelölhetnénk. Egyfelől a rendszerek közötti kapcsolatrendszer zavarai mind a társadalmi, mind a természeti vagy természetes rendszerekben szerkezetváltozásokkal jártak. Csakhogy amíg a társadalmi-gazdasági szerkezet növekedett, addig a természeti rendszerek leépültek. A rendszer leépülés súlyos következményekkel járt együtt. Ettől kezdve ugyanis már nem egyszerűen a félreértelmezett visszajelzések kezelése jelent megoldandó feladatot a társadalmi-gazdasági szerkezet számára. A természeti rendszerek szerkezete sajátos működést is jelent, mely lényegében a természeti adottságok kialakításában és fenntartásában öltött testet. A természetben — a rendszer egésze felől vizsgálódva — nem az alkalmazkodás jellemző. Még akkor sem, ha egy adott tájba, természeti rendszerbe idegen elem érkezik.

3 Megoldási javaslatok

Az emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbre. Ezek a gázok nem engedik meg a hosszúhullámú (hő) sugárzás kijutását a világűrbe, azaz a hő egy részét megköti a Föld. A fő üvegházgázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a nitrogén-oxidok és a vízgőz (H2O). A különböző üvegházgázok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek. Közülük a vízgőz szerepe a természetes üvegházhatásban jelentős, mennyisége nem nő a légkörben, ellentétben a szén-dioxiddal és a metánnal.

A kutatók hevesen vitáznak arról, hogy a felmelegedést mennyiben természeti hatások (a napsugárzás erősödése, a vulkáni tevékenység, a Föld pályaelemeinek változása) és mennyiben emberi tevékenységek idézik elő. A legelfogadottabb vélemények szerint a világméretű felmelegedés főképp emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a naptevékenység és a vulkánosság alakulása a számítások szerint jelenleg a felmelegedés ellen hat.

Pár napon belül vázlatos elemzést is mellékelek a képhez. Egyelőre annyi, hogy a jelen folyamatok alapján valami hasonlóra számíthatunk a hazai folyóvölgyekben is.