Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Mit tartogat a jövő? Mikor omlik össze a technikai társadalom? Van egyöntetű válasz?

A társadalmi rendszer összetett volta közhely. Az ezen az oldalon többször vizsgált alrendszerek (gazdaság, energiaellátás, stb.) maguk is annyira bonyolultak, hogy lineáris modellezésük lehetetlen.

A lineáris, azaz arányos rendszer lineáris egyenletekkel írható le, azaz könnyen készülhet róla modell, amelynek előjelző képessége nem romlik az idővel. A nemarányos rendszerek is közelíthetőek lineáris modellel, de csak korlátozottan, mint ahogy a körvonal is közelíthető egyenessel egy kis szakaszon, de egészében nem.

Társadalmunk nagyon messze van attól, hogy arányos rendszer legyen. Viselkedése nem jósolható egykönnyen. Túl sok a változó, melyek nagy része nem lineárisan, nem arányosan változik külső hatásra, vagy egymásra gyakorolt hatás után, így modellezése nem reménykeltő. Ráadásul a társadalomra az is jellemző, hogy benne erőteljesen jelen vannak kaotikus folyamatok.

Vigyázat, ez szakkifejezés és nem a teljes rendetlenséget jelenti, hanem azt, hogy egy determinisztikus rendszer nemarányos volta miatt nagyon érzékeny a kezdeti feltételekre, és viselkedés ezért (dacára az azt leíró determinisztikus egyenleteknek) nem jelezhető előre akrámekkora időtávra. Népszerű képe a pillangó-hatás. Elképzlehető, hogy egy pillangó szárnycsapása olyan folyamatot indít el a légkörben, aminek egy hurrikán a vége valahol máshol. De ez a folyamat csak egy kaotikus rendszerben képzelhető el, ilyen alégkör. Nem ilyen egy befőtttes üveg, amiben a folyamatokat jól lehet közelíteni az ideális gáztörvénnyel, ami lineáris rendszert ír le. Itt verdeshet a pillangó, sosen lesz belőle vihar - még akkor sem, ha a befőttes üveg toronyház méretű.

Ezért többé-kevésbé értelmetlen megkérdezni: mi várható a világban? Több forgatókönyv képzelhető el, de vannak még ezen túl olyan nem látható, vagy hatásaiban fel nem becsülhető folyamatok, amelyek miatt még ezek a forgatókönyvek sem biztosak, mint lehetséges végkifejletek.

Soka azt képzelik, hogy az olaj és általában az energiahordozók ára majd felmegy, erre a piac megteremti a megfelelő helyettesítőt, ami újra beárazza az energiapiacot, és az új helyettes ára mentén egy új egyensúly alakul ki. Ez a forgatóköynv lehetséges, ha létezik gyorsan, még értelmes áron skálázható helyettesítő. Az energiaforrások területén hozzáértők egy részének ez a véleménye. Mindazonáltal eddig nem sikerült olyan megnyugtató helyettesítőt találni, amelyről látszik, hogy könnyen skálázható, a jelenlegi rendszert képes helyettesíteni és tömegesen elterjedhet.

Mások arra gondolnak, hogy a helyettesítés nem sikerül, ezért az olaj hiánya egyre magasabbra viszi az árat, 200, 300 dollár is lesz egy hordó ára. Mivel 2 éve még e sorok írója sem látta elég világosan a gazdaság és az energia szövedékes összefonódását és kapcsolatát, így szintén erre gondolt. Tévedés ne essék - a dolog egy darabig működik. Amíg a gazdaság bírja, az ár nő. De aztán egyszer csak túl nagy lesz a teher, amit a magas ár jelent és kezdődik a gazdaság visszaesése.

Amíg a gazdaság szabályoz, addig valószínű tehát a felfutás az árban, majd a visszaesés a gazdaság válsága miatt. Ez többször is elképzelehető, de egyszer valószínű vége lesz. Akár azért, mert annyira fogy az olaj, hogy kilengések túl nagyok lesznek, akár azért mert az államok szabályozni kezdik a folyamatot, hiszen némi stabilitás nem árt az olaj árában. Amikor a 70-es években az USA lényegében egyik napról a másikra szembesült azzal, hogy 7-8% hiány alakult ki az olajpiacon (egyrészt saját kitermelése esni kezdett, másrészt az importot világpolitikai folyamatok törték le), már tervezték a benzinjegyet - de aztán a világpolitikai válság megoldódott, vele az olajhiány is.

Ezúttal azonban nem rosszindulatú sejkek fognak játszani az olaj csapjával, hanem a természet. És nincs az a politika, amely feül tudja írni a temrészet törvényeit.

Keresés


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.
Tartalom átvétel
Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.