Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

Egyeseknek feltűnhetett, hogy tíz percig kint szerepelt ennek a  bejegyzésnek az elődje a múlt héten. Aztán megvitatva a kollégákkal, kicsit érthetőbbé tettem.

A kérdés a következőképp merült fel. 2007-ben a KÉSZ megrendelésére írt anyaggal kezdődött úgymond a pályafutásunk, ezt az anyagot belső használatra szántam, nem nyilvánosság elé. Mivel mindig követünk el elírást, esetleg ismerethiányból fakadó téves következtetést, meg kell vizsgálni két kulcsszempontból az elmúlt 4 év kijelentéseit, és a részünkről elhangzott következtetések helyességét. 3 területet mutatok most meg: az olajcsúcs jellegét, időpontjának becslését (1), az olaj árát (2), az atomenergia jövőjét (3).

Olajcsúcs

Az olajkitermelés csúcsa az elméleti Hubbert-görbe alapján határozható meg. Ebből természetesen egy elméleti időpont határozható meg.

Elméleti modell a Föld olajtermelésére - Hubbert-görbe 2010-es csúcssal.

A Föld olajtermelése azonban nem pontosan követi ezt, hiszen agazdaság folyamatai és egyéb történések is befolyásolják. A kitermelés 2005 óta nem növekedett, ebből következtettek a korai tetőzést valló szakértők arra, hogy a csúcs küszöbön áll. Azt, hogy pontosan mikor lesz, nem egyszerű kikövetkeztetni, ha előtte áll még a kitermelés. A hátralévő készletek ismerete fontos, ezek után lehet görbét illeszteni. A hátralévő készletek, és azok kitermelés rátája azonban viták övezte, és nem mindenki által elfogadott tényekről beszélünk, hanem 10-20%-os különbségek is lehetnek az egyes előrejelzések között a hátralévő (URR, Ultimately Recoverable Resources) készletek nagyságáról.

Olajtermelés 2002 és 2010 jaunár között. A kitermelés 2004 vége óta átlagosan 85 millió hordó/nap körül mozog, attól néhány %-nál jobban egyszer tért el: 2008 nyarán. (Oilwatch Monthly, The Oil Drum)

Miután 2006-ban elvégeztünk egy illesztést a Campbell által adott URR készletek naygságát használva, 2008-10 közötti időszak jött ki a csúcs lehetséges időpontjára, az említett KÉSZ-jelentés ezt is állította. Akkor azonban - valószínűleg tévesen - úgy ítéltük meg, hogy a 2006-ban 10%-ot eső szaúdi kitermelés geofizikai okok miatt csökken, ebből azonnal jött a következtetés: lehet, hogy a csúcs akkkor történt meg (2006-7); ezt az állítást is tartalmazta az említett KÉSZ-anyag.

Természetesen ekkor még nem lehetett eldönteni, hogy ez igaz-e vagy sem. Mindenesetre azóta kiderült, és ismereteink is bővültek az irányban, hogy a szaúdiak játszanak a világgal és saját kitermelésükkel. Így aztán a csúcs nem 2006 végén volt... A történet tanulsága, hogy néhány hónapot általában várni kell, mielőtt a becslést közzétesszük.

A jelenlegi modellek szerint a kitermelési csúcs 2008-2011 között lehetséges. A múltbeli dátum szerepeltetése azért nem ellentmondás, mert egy lokális csúcs jelent meg az olajkitermelésben 2008 nyarán, amit azóta nem sikerült felülmúlni. Elméletileg – kis mennyiséggel – túlléphető ez az érték, de nem minden modell ad ilyen előrejelzést. Tehát lehetséges, véleményem szerint nagyon valószínű, hogy a csúcs 2008 nyarán volt. Az amerikai Chris Skrebowski előrejelzése szerint 18 millió hordó /nap – főképp iraki – új mező munkába állása várható 2012-ig, ami képes az öreg mezők ürülését eddig a dátumig ellensúlyozni.[1] Skrebowski új projekt-adatbázisa[2] optimistább, mint a hivatalos adatbázis a Wikipedián.[3]

Az ütemezett olaj-megaprojektek (MP) millió hordó / nap egységben Chris Skrebowski és a hivatalos forrás szerint.

 Az olajtermelés modellezése egyszerűen a következő két elem vizsgálatát jelenti: mennyi a régi mezők éves hozamcsökkenése (ürülési ráta, depletion rate %, D), és mennyi új mező áll az adott évben munkába (MP), hogy ellensúlyozza azt a csökkenést, és még esetleg növekedést is biztosítson? Az ürülési ráta %-ban van megadva, és az előző év hozamának csökkenését mér a következő évben. Ez a ráta hivatalosan 4.3%, de a szakértők 6.5%-ot tartanak valószínűnek következtetett adatok alapján (Höök et al. 2009).

Amennyiben a szakértők által elfogadott 6.5%-os éves ürülési rátát fogadjuk el a régi mezőkre, és a hivatalos új mező ütemtervet használjuk, akkor 2011 végére 5% esést tapasztalhatunk a kitermelésben, 2015-re 18% lehet a hiány (Worst Case Scenario, WSC); ebben a modellben a csúcs 2008 nyara.

Ha pedig elfogadjuk az IEA hivatalos és kisebb, 4.3%-os adatát az ürülési rátára (amit egyébként a szakértők jó része elutasít) és az optimistább, Skrebowski-féle új mező- ütemezést használjuk, akkor 2015-re még éppen nem várható hiány, de utána meredekebb esés következik a kitermelésben, mint az előző modellben (Best Case Scenario, BSC). A csúcs itt 2011-re esik.

Olajár

Az olaj árát 250-300 dollárig találtuk elviselhetőnek a gazdaság számára, korábbi lehetésges olajválságok hatásából kiindulva. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az általunk várt gazdasági visszaesés már 147 dollárnál bekövetkezik, ezért nem nőtt előrejelzésünk szerint az olaj ára 2011-12-ig, hanem esett helyette 2008 őszétől, hiszen kitört a válság. Azóta olajárat nem becslünk, hiszen számunkra is világossá vált, hogy a gazdasági folyamatok modellezése messze nagyobb feladat, és sokkal többféle forgatókönyvet kellene elemezni.

Atomenergia, Paks bővítése

A KÉSZ-jelentés írásakor még valószínűnek tűnt egy atomerőmű-építési hullám. Az uránkészletek szűkössége látható volt már ekkor, a német EWG jelentése ezt nyilvánvalóvá tette. Éppen ezért, a nukleáris reneszénsz felfutását várva értelmetlennek tűnt úgy erőművet bővíteni Magyarországon, hogy az épp az urántermelés csúcsának idejére, 2025-30 körülre legyen kész. Ne felejdük el, 2007-ben még nem volt biztos, hogy lesz-e egyáltalán bővítés, s ha igen, mikor indul. Ezért a bővítést nem támogattuk.

Aztán a kirobbant válság kicsit elodázta az atomerőmű-építési lázat. Így, továbbra is fenntartásokkal, de nélkülözhetetlenségére gondolva - fontos Paks bővítése, hiszen a 4 régi blokk 2037-ig bezár. Alaperőművünk pedig csak ez lehet. Érdemes arra is figyelni, hogy a kazah uránkészletek azok, melyek valószínűleg elláthatnak egy magyar erőművet a jövőben is, orosz - dúsítási - közreműködéssel. A kazah uránra azonban egy igazi nagy játékos is pályázik, írtuk már, hogy Kína 100 AP-Westinghouse blokkot tervez a középtávú jövőben.

Tehát következtetésünk annyiban változott, hogy átgondolt uránellátási forgatókönyvvel, esetleges készletezéssel a paksi bővítés fontos és időszerű kérdés, ezen említett problémák megválaszolása nélkül azonban nem megfontolt is lehet.

Összefoglaló

Az első, KÉSZ számára írott anyag tartalmazott néhány olyan következtetést, mely azóta tévesnek bizonyult, az olajcsúcs lehetséges időpontjában azonban valószínűleg nem tévedett, és a Paks bővítését célzó aggodalmak egy része ma is helytálló.

[1] Az összes régi mező átlagos kiürülési rátája 4.3% hivatalosan (IEA report, 2009), de az olajszakma köreiben 6.5%-ot tartanak valószínűnek (Höök et al. 2009): Höök, M. & Hirsch R.: Energy Policy, 2009 June.

[2] http://peakoiltaskforce.net/wp-content/uploads/2010/02/final-report-uk-i...

[3] http://en.wikipedia.org/wiki/Oil_megaprojects