Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Az olaj közeli jövőjéről

A The Oil Drum-on jelent meg Tony Eriksen legújabb  2012-ig futó elemzése az olajkitermelés alakulásáról. Ez a modell a következő módon számolja ki az adott hónap olajtermelését: összeadja a meglévő mezők hozamát (melyet mindig lefele korrigál azok ürülési rátjával - depletion rate) és hozzáadja az adott időszakban belépő új mezőkből származó hozamot is. Ez a C&C (könnyű; crude & concdensate) olajra vonatkozik.

 

1. ábra. A C&C kitermelés 2002-től 2012 végéig. A piros vonal jelzi jelenlegi helyzetünket. Látható, hogy a C&C készletek hozama már sosem fog nőni, a mindenkori csúcs 2005-ben és 2008-ban volt. Vegyük észre, hogy az ábrán folytonos vonallal jelölt 2008-as IEA-WEO és 2009-es IEA-WEO előrejelzés mennyire más: a 2008-as még növekedést jelzett, a 2009-es pedig lassú csökkenést.

Azonban újabban nemcsak C&C olajtól függ a világ, beleszámolják már a folyékony földgáz (LNG), bioüzemanyag, olajpala és minden egyéb olajféleség adatait is, így lesz "all liquids" (mindeféle olaj/folyadék) belőle. Ezen adatok is számíthatók, és előre jelezehtőek; ez jelenik a meg a következő ábrán.

2. ábra. A Föld C&C és  LNG kitermelése 2012-ig. Ez nagyjából megegyezik az all liquids kitermeléssel, és látható, hogy évi 2.4 millió hordó esés várható 2010 és 2012 között.

A  folyékony földgáz (LNG) területén nem történt meg az áttörés, amit vártak: 2007-ben 7.96 millió hordó/nap (mbpd) készült belőle, 2008-ban 7.91 mbpd, 2009-ben várhatóan 7.99 mbpd készül; nem sikerült átlépni a kívánt 8 mbpd határt, pedig a tervek szerint már át kellett volna. A bioüzemanyagok két legfontosabb gyártója, a piac 2/3-át lefedő USA és Brazília összesen 1.1 mbpd-t állított elő 2008-ban. Ezeket az adatokat is belevéve a csúcs 2008-ban marad minden olajféleségre.

A jövőben beálló új mezők már nem tudják a csúcsot eltolni, vagy egy fellendülés után egy második csúcsot előidézni, csak lassítani az esést.

3. ábra. A világ teljes C&C olajkitermelése (piros), és az OPEC olajkitermelése (kék). Amennyiben beáll a feltételezett legjobb eset, aza a hátralevő tartalékok még 1100-1300 milliárd hordósak, akkor fogunk a leglassabban lecsúszni termelési lejtőn (zöld görbe).

A 3. ábra egyébként arra is magyarázatot ad, hogy miképp keletkezik az IEA közép- és hosszútávú előrejelzése. Látjuk, hogy 2015-ig az IEA is eséssel számol, utána azonban nem, mi ennek az oka?

Az IEA előrejelzési modellje kétféle. 2015-ig úgy jelez előre, mint a TOD cikke (és mi is), azaz megnézi mennyi a régi mezők hozama az i-ik évben: P(i) és az új megamezők hozama menniy lesz az adott évben: M(i) és ebből lesz a teljes évi hozam: P(i) + M(i)  A régi mezők hozamát pedig csökkenti a kiürülési rátával.2015 után azonban más modell szerint kezd számolni. Felteszi, hogy elég olaj van az igények kielégítésére, és úgy számol, hogy ha van elég pénz, akkor lesz elég kitermelés is.

"A central tenet of the OPEC long-term supply perspective assessment is that resources are sufficient to meet future demand. The resource base, as defined by estimates from the US Geological Survey (USGS) of ultimately recoverable reserves (URR), does not constitute a constraint to supplying the rising levels of oil demanded in the reference case."

Azaz:

"Egy központi elem az OPEC hosszú távú ellátási perspektívájában, hogy a készletek elegendőek a jövőbeli igény ellátására. A jövőben összeségében elérhető (URR) készletbázis, amint azt az USA Geológiai Szolgálatánál neveziknem tartalmaz kényszert a növekvő olajigények kielégítése felé a referencia forgatókönyvben."

Szóval elhiteti, hogy az OPEC-országok és az USGS becslései jók a világ olajkincsére, van elég olaj fedezni az igényt. (Egyébként már most sincs...) Egyébként mindkét hivatalos hely adatai konfúzak, becslései nem megbízhatóak; az OPEC készletbecslése pedig csalásgyanús.

Összevetésül itt a saját modellünk is, 2008 októberéből:

ffek modell, 2008

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X