Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Paks bővítése, lehetséges építők, lehetséges modulok

Az Indexen jelent meg, hogy négy vállalat érdeklődik a paksi bővítés iránt. Körüljárjuk ezeket, előtte néhány szó az erőművek generációiról.

Az első generációt a hőskorszak erőművei jelentették, melyek feltt eljárt az idő. Első generációs blokk volt a csernobili erőmű 4 blokkja, vagy a legtöbb Nyugaton működő 1960-70 körül átadott kisebb teljesítményű blokk. Míg a csernobilihoz hasonló RBMK-blokkok villamos teljesítménye 1000 MW volt, addig a nyugatiak általában néhány 100 MW-osak voltak. Jelentős biztonsági rések voltak a tervezésekben, de pl. a csernobili erőmű esetén nem ez, hanem főképp emberi mulasztás volt a robbanás oka.

Jellemző, hogy az RBMK-reaktorok esetén a hatásfok sokszor nem érte el a 20%-ot sem (az első ilyen erőmű, Obnyinszkban 17%-os hatásfokú volt).

A második generációs erőművek már több biztonsági rendszerrel, általában nyomás alatt lévő vízkörrel épültek (van néhány nehézvizes erőmű is, mely nem H2O-t, hanem D2O-t, nehézvizet használ), ennek köszönhetően nőtt a hatásfokuk 31-33% körülre. Ilyen pl. a Pakson üzemelő 4 db VVER-440-es blokk is, melyek teljesítményövelésen estek át, így most 500 MW-ot adnak reaktoronként.

A harmadik generáció esetén  tovább növelték a biztonsági tényezőket, főképp passzív elemekkel, mely a következőt jelenti. Az aktív biztonsági elemek valamilyen paraméter veszélyes tartományba lépése esetén valahogy közbeavatkoznak, vezérléssel, stb. A passzív elemek olyanok, hogy fizikai törvények hatása és nem valamilyen közbeavatkozás szünteti meg a veszélyt. Például Csernobilban miután elforrt a víz, nem volt mi hűtse a reaktort. De a hasítást végző neutronok lassítását nem ez a víz végezte, hanem grafit, ami a helyén maradt, azaz a reakció nem állt le. Ez elősegítette a robbanást. Ezt pozitív üregtényezőnek hívják a reaktorfizikusok. Ha ugyanígy gőz-üregek képződnek a vízben mondjuk Pakson, más helyzet áll elő. Ugyanis itt a neutronok lassítását (tehát a reakció fenntartását közvetve) is a hűtővíz végzi. Ha elforr, nem lassulnak neutornok, a láncreakció leáll.

A harmadik generáció esetén törekedtek a modulos megoldásokra (azaz modulárisan építhető fel egy reaktor), szemben az eddigi, ahány gyár annyi szokás, sőt ahány gyártmány annyi szokás gyakorlattal.

Megnövelt teljesítmény, stabil működés és biztonságosabb üzem jellemzi ezeket a blokkokat. Sok esetben törekedtek arra, hogy kevesebb nukleáris hulladék keletkezzen (pl. ATMEA 1). Vegyük akkor sorra a tervezett bővítés lehetséges szereplőit!

1. AREVA & Mitsubishi vállalat: ATMEA 1.

Ebből a típusból még nincs kész példány. Az AREVA cég, mely az EPR (European Pressurized Reactor) kidolgozója, az ATMEA gyártására összefogott a japán Mitsubishi céggel. Az AREVA-nak megállapodása van Líbiával és Kínával is. Líbia esetén először arról volt szó, hogy egy tengervizet sótlanító rekator épülne, később már csak egy EPR erőműről beszéltek. (Le Parisien) Az AREVA 31 erőművet üzemletet Franciaországban, 11-et Európa többi részén, 80-at az amerikai kontinensen, 7-et Ázsiában és 3-at Afrikában és a Közel-Keleten, de ezek természetesen nem ATMEA-blokkok. A cég a Mitsubishivel közösen több reaktorfajtát tervezett. Az ATMEA-1 egy nyomottvizes reaktor, 1100+ MW villamos kapacitással. (A + jel némi többletet jelenthet).

A nyomott vizes (PWR = PRessurized Water Reactor) technológia azt jelenti, hogy a reaktort hűtő (és egyúttal a hasadáshoz kellő sebességű neutronok lassítását végző) vízközeg nyomás alatt áll, azaz nem forr fel, hanem vízként jön ki a reaktorból is. Nem ez a víz jut a turbinákra, hanem hőcserélőn adódik át a hő a turbinát meghajtó víz/gőz körnek. Nyomott vizes technológiájú a 4 VVER-440-es blokk is Pakson.

Az AREVA-Mitsubishi egyesülés fejleszt egy másik, nagyobb teljesítményű reaktort is, melynek KEREVA a neve 12050+ MW villamos teljesítménnyel. Ez a reaktor forralja a vizet a reaktormagban (BWR = Boiling Water Reactor).

Az AREVA építi egyébként a finn Olkiluoto erőművet, mely csúszik az eredeti határidőhöz és összeghez képest is, körülbelül 3 évet és költségben 50%-ot. Ez azonban nem ATMEA, hanem EPR típus, lásd lejjebb.

Az ATMEA műszaki összefoglalója:

- villamos hatásfok: 35-37% (eddigi II. generációs erőművek általában 31-33%) -- ezt a nagyobb nyomással érik el a turbina körében

- emiatt kisebb fűtőanyagfogyasztás/KWh

- 12-24 hónapos kampány (azaz egy töltéssel üzemelő reaktor)

- 60 évre tervezett üzem

- menet közbeni feltöltés (max. leállás 16 nap/kampány)

- 3 körös biztonsági rendszer

- fűtőanyaga lehet dúsított U235, de lehet bele keverni MOX fűtőanyagot is. (MOX: Mixed Oxides, kevert oxidok. Ez a keverés azt jelenti, hogy a dúsított urán-oxid mellé a fűtőelemkazettákba plutónium-oxid, és ún kimerített/szegényített uránium (depleted uranium), mely a dúsításután visszamaradó, nagymértékben U238-at tartalmazó urán-oxid. A természetes uránban a hasadóképes 235-ös aránya 0.7%, a kimerített uránban ez csak harmada.) A MOX fűtőanyag-használat lehet 100%-os is

- zónasérülés valószínűség: 10^-6/év

2. AES-2006

Az orosz AtomenergoProjekt két reaktortípust ajánl a III. generációs erőművek sorában: a VVER-1200/491-et, és a VVER-1000/491-et. Az első villamos kapacitása 1200, a másodiké 1000 MW. A Pakson jelenleg működő VVER-440-es blokkok (már a típusjelzés is elárulja), ugyanitt készültek egykoron.

Az orosz cég a VVER-1000 típus korábbi változatait építette meg pl. Bulgáriában (Kozloduj), vagy Csehországban (Temelín) és tervezték Tetov-ban, ahol végül nem épült meg, illetve Ukrajnában. A továbbfejlesztett VVER-1000 épült Kínában (Tianwan).

Tianwan, 2 db VVER-1000; Kína. Még épül/tervezett 6 db.

Ettől két lépcsővel további fejlesztést jelent a VVER-1000/491.

A VVER-1000 legújabb változata a cég által tartott prezentáció alapján az európai igényekhez van továbbfejlesztve.

- teljesítmény: 1000, vagy 1160 MW

- 33.7% hatásfok

- 50 év élettartam

- 15 nap leállás/év

- 4 körös vízrendszer

- zónasérülés valószínűség: 10^-6/év

- a technológia már működik Magyarországon.

3. Westinghousea AP

A Westinghouse blokkja 1000 MW-os, az AP-600 (600 MW) továbbfejlesztése, területfoglalása lényegében akkora, mint az AP-600-é.

A MAVIR egy prezentációban egyik lehetőségként AP-1000-es bővítéssel számolt Paks esetén, a másik lehetőség 2 db AP-600 volt.

A gyártó egyelőre még nem rendelkezik működő példánnyal, de Kína Zhejiang és Shandong mellett 6-6 blokkot kíván építeni, Kína a Westinghouse blokkjait fogadta el az országban építendő reaktorstandardnak, és 2020-ig 100(!) blokk terveit és építését kívánja elkezdeni.

Az USA is tervez 2 AP-1000 Westinghouse blokkot, Georgiában, a Vogtle erőműben. A szerződést aláírták.

Műszaki adatok:

- 1117 MW villamos teljesítmény

- 18 hónapos kampány(üzem)

- moduláris szerkezet, ebből adódóan 36 hónap alatt épül fel

- 60 év üzemidő

- passzív reaktorvédő megoldások

- zónasérülés valószínűség: 5 x10^-7/év!

- a moduláris szerkezet miatt 80%-al kevesebb cső, 85%-al kevesebb vezeték és 35%-al kevesebb biztonsági pumpa szükséges.

4. EPR

Az EPR közös francia-német tervezés (Framatome - Siemens). Ilyen lesz az Olkiuloto-3 is, melynek 2009-ben kellett volna a hálózatra lépni, de egyelőre 3 éves csúszás és 50% költségtúllépés van. Ha sikerült volna, ez lett volna az első 3. generációs atomerőmű a világon. Flamanville-ben (FR) szintén elkezdtek 20007-ben egy ilyen blokkot építeni, várhatóan 54 hónapig tart.

Műszaki adatok

- 1600 MW villamos teljesítmény

- nyomottvizes (PWR reaktor)

- 36% hatásfok

- zónasérülés valószínűség: 10^-6/év, más források szerint 6 x 10^-7/év!

- 4 körös hűtés

- 50%-ban MOX-al feltöltve is működik

- 16 nap az újratöltésre/kampány

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X