Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Az USA hadserege gazdasági összeomlásra készül

A „The New American” magazin online cikke

(munkatásunktól)

A kételkedők, akik hajtogatják, hogy az USA gazdasági bajait eltúlozzák, jobb, ha a Pentagonra tekintenek, hogy belássák, mennyire tévedtek.  A CNBC  megtudta, hogy a Pentagon mostanában egy amerikai gazdasági összeomlással kapcsolatos hadijátékokat játszik le.

A CNBC szerint “A Pentagon Amerika számára valós gazdasági fenyegetésekre készül.”

A CNBC Gazdasági Hírek elemzője, Eamon Javers kifejti:

A 2008-as megroppanás óta a védelmi hírszerzés vezetése nagy figyelmet szentel a globális piacoknak és annak, milyen fenyegetést jelenthetnek az USA nemzetbiztonsági érdekeire. Egy közeljövőbeli szemináriumon egy sor ilyen ügyet fognak megtárgyalni,  többek között: a privát befektetési alapok felhasználása a piacok, valuták manipulálására, nemzetállamok gazdasági összeomlása, államcsőd, nemzetállami instabilitás, az USA szövetségeseinek költségvetései, deficit, nemzetbiztonsági infrastruktúrák.

A hadsereg elindított egy “Egyesített Kutatás 2011” című műveletet, melynek keretében tanulmányozzák “egy széleskörű gazdasági összeomlás következményeit az Egyesült Államokban, amely a Hadsereget zavargások miatti rendfenntartásra kényszeríti”. A Kutatás arra is felkészíti a Hadsereget, hogyan működjön “töredékére csökkent globális hatóerő és drastikusan csökkentett költségvetés” keretei között.

Októberben a Tengerészgyalogság meglátogatta a J.P. Morgan céget, hogy  “tanulmányozza a piacokat és a gazdaságot.”

Javers következtetése:

A Pentagon és a Védelmi Hírszerzés különféle egységei a piacokat vizsgálják és azokat az újfajta fenyegetéseket, melyeket ezek jelentenek az Egyesült Államok számára.

A  Wired.com szerint “a hadsereg minden évben szervez egy Egyesített Kutatást, melynek során tapasztalt közép- és felsővezetők értékelik a szervezet tevékenységének hiányosságait és megoldásokat.”

A 2011-es Egyesített Kutatás igazolja azokat a feltételezéseket, hogy az USA gazdaságában nem zajlik semmilyen kilábalás, ahogy a kormány számos tagja nyilatkozott bizakodva.  A katonákat zavargások miatti evakuációkra és internálásokra képezik ki, ami jelzi, hogy fennáll a lehetősége a rendfenntartás érdekében katonai szükségállapot bevezetésének.

A 2011-es Egyesített Kutatás felkészíti a katonákat arra is, hogy diplomatákként viselkedjenek, olyan eseményekre számítva, amikor harctereken nincsenek diplomaták, vagy amikor az utcákon éhes és dühös amerikaiakkal találják szembe magukat. A  Wired.com írja: “Egyhangú a vélemény, hogy a hadseregnek fel kell készülnie a tárgyalások profi lefolytatására, amiket jónéhány katonai iskola tanfolyamain oktatnak .”

A Blacklisted News szerint A Pentagon hadijátékai csak egy a sok példa közül, melyek mutatják, merre tart a világ . Egy másik, hogy a FEMA (Rendkívüli Helyzetek Szövetségi Hivatala) egyetlen Washingtoni elosztóközpontját 15 regionális intézménnyé decentralizálták az ország területén.  A Blacklisted News azt is állítja, hogy: “nem hivatalos információk szerint az elmúlt években az USA kormányzata volt a liofilizált tartósélelmiszer-készletek legnagyobb felvásárlója, a magánbunkerek építésével foglalkozó cégek szerint pedig a piacon hiány van a felszerelésből és építőkapacitásból”.

Láthatóan más globális hatalmak is “Világvége” forgatókönyvekre készülnek. Oroszország a hírek szerint 5.000 új földalatti óvóhelyet készül kiépíteni Moszkva lakossága számára, az Európai Unió pedig 2006-ben határozott egy “Világvége Vetőmagbank” építéséről a hegyekben mélyen a tengerszint alatt.

A FEMA weboldala javasolja az amerikai családoknak, hogy tartsanak állandóan készenlétben legalább néhány hétre elegendő vésztartalékokat többek között élelmiszerből és vízből.

(A szerkeztő megjegyzése: ez a valóság! Az utolsó bekezdés, főleg annak egyértelmű üzenete nekünk magyaroknak is fontos lennne, mert az utóbbi néhány évben, évtizedben valahogy a mindennapjaink része lett a bevásárlóközpont és a kamra nélkül épült lakások térhódítása. Ráadásul élelmiszer-önrendelkezésünk is egyre rosszabbodott az utóbbi időkig. Érdemes tudni, hogy a Via Campesina, mely a lokális élelem termelését és a helyi élelem-önrendelkezést tűzte ki célul, tulajdonképpen egy nemzetközi szervezet a világkereskedelm liberális politikájának ellensúlyozására. Varga Géza, a Szövetség az Élelmiszer-önrendelkezésért Szervezet elnöke Simonyi Borbálával írt tanulmányában kifejti:

„Az élelmiszer-önrendelkezés nem a nemzetközi kereskedelmet utasítja el, hanem rámutat a totális gazdasági kereskedelem káros társadalmi-gazdasági hatásaira, és támogatja a lakosság helyi élelmiszerrel való ellátását, értékeli a termelők munkáját, valamint a helyi közösségek kezébe adja a hatalmat. Azt próbálják megakadályozni, hogy a nagyvállalatok –a fogyasztók érdekeire hivatkozva – ne vezettessenek be olyan minőségi követelményeket, amelyeket valójában csak azt szolgálják, hogy tartósítani lehessen a termékeket a nagy távolságokra való szállításhoz. Ezeknek a technológiáknak ugyanis csak drága technológiák megvásárlásával lehet megfelelni, és erre a családi vállalkozások nem képesek, csak a nagyfeldogozók és nagykereskedők. A kistermelők így kiesnek a helyi piacokról is, ahol különben versenyképesek lehetnének.”)

Keresés


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.
Tartalom átvétel
Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.