Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Kétségbeesett kísérlet a világgazdaság lélegeztető gépen tartásához? Avagy miért esett az olaj ára?

Olajos Tibor szörfözés közben igen érdekes véleményekre, elemzésekre bukkant az olajár alakulásával kapcsolatban. Miután mindez közvetlenül érint bennünket is, úgy vélem, érdemes elgondolkodnunk rajta. Az alább olvasható anyag Tibor szemelvénye, a kérésére teszem közzé:

 

Kétségbeesett kísérlet a világgazdaság lélegeztető gépen tartásához? Avagy miért esett az olaj ára? (és miért csökkent árat a Mol?)

http://oronero.wordpress.com/2011/06/24/spr-e-il-prezzo-del-petrolio/

Egyik kedvenc blogom írt egy elemzést, hogy miért is esett a napokban az olaj ára. Összegezve a lényeg:

A tények: június 23-án, az IEA, (nemzetközi energia ügynökség) hírül adta, hogy 60 millió hordó olajat piacra dobnak a stratégiai készletből, fokozatosan, 30 nap alatt.

http://www.iea.org/press/pressdetail.asp?PRESS_REL_ID=418

Már áprilisba meglebegtették, hogy kinyitják a csapokat. A Libiai helyzet miatt minden nap hiányzik 1,5 millió hordó a legjobb minőségből, az európai finomítók komoly stressz alatt vannak. A nemrég közölt (BP) adatok szerint 2010-ben sokkal több olaj fogyott mint amit kitermeltek, és a különbözet már a bioüzemanyag fedezte, mint az etanol kukoricából.

Tehát arra a pontra érkeztünk, ahol előállítunk egy olyan üzemanyagot, aminek az előállításához ugyannyi energiára van szükség, mint amennyit tartalmaz. Nyilván ennek az autókba tankolható üzemanyagnak az előállítási láncában felhasználnak gázt és szenet is, amit nem lehet a tankba tenni. A jövőben az üzemanyag tartályok egyre fontosabbak lesznek az éhezésnél.

A 60 millió hordó stratégiai készletből legalább 30 at az amerikaiak adnak.

http://www.zerohedge.com/article/doe-announces-details-strategic-petroleum-reserve-firesale

Hogy honnan jön a többi 30 egyelőre titok. Japán (308 milliós stratégiai készlet) nem valószínű (Tibor: magas a készlet de az atomerőművel leállása miatt mind kell neki) Németek (108) Franciák (30) vagy spanyolok (17) Vagy talán Dél Koreából? (73) Nem tudom kinek van hatalma eldönteni, hol nyissák ki a csapokat?

Az amerikai olaj végül egy tételben lesz felajánlva, nem fokozatosan ahogy korábban mondták, a legjobb ajánlatot tevőnek.  Az ára 112,78 uds (a magas ár a jó minőség miatt van)

A blogíró véleménye: elsőre mindenkinek az jutott eszébe Kína mennyire boldog e hír hallatán. Tudni kell, hogy Kína nyugathoz képest nagyon későn kezdte el a saját stratégia kőolaj készletét (SPR) beraktározni, és szándéka szerint 3 hónapra elég készletet szeretne.

Még egy éve arról szóltak a hírek hogy Kína 6 hónapra elegendő készlethez építi ki az infrasturktúrát, nem tudja hogy ezek pletykák voltak, vagy arra jutottak, hogy ez nem elérhető cél. 2010 végén nekik 39 napra elegendő készletük volt, miután négy éven keresztűl masszívan bevásároltak ahol tudtak. Aztán elviselhetetlenül magas lett az ár. Ha most csökken az jó nekik, mert bevásárolhatnak.

Ha így lesz, akkor a kőolajat kivesszük az első raktárhelyéről, azaz a sziklából, aztán egy amerikai raktárba kerül, persze végig  a föld alá, aztán kivesszük onnan, és hajókkal a félvilágon átszállítják, hogy végül egy kínai raktárba tegyék. Akár azt is lehetne mondani, hogy kétségbe vagyunk esve.

Fülöpszigetek is pár napja bejelentette hogy stratégiai készletet akar, ami 15 napra elég. De gondoljatok bele, hogy India még el se kezdte a saját raktározását.

A második dolog ami eszébe jut: Obamának mennyire szüksége van szavazókra, akik elégedettek a politikájával, hogy újra rászavazzanak. Ha csökken a benzin ára, több szavazat.

A harmadik: az a lehetőség, hogy az Usa egy újabb háborúra készül, vagy tudnak róla, hogy konfliktus lesz egy újabb kitermelő országban.

A negyedik: Szaúd Arábiának arra van szüksége, hogy Iránt kigolyózza a játékból mielőtt agusztusban a Bushehr-t ? beindítják.

Ötödik: Ez valójában egy speciális QE3 (quantitative easing, pénkibocsátással történő gazdaság ösztönzés) amennyiben az alacsonyabb olajár felfelé nyomja a tőzsdéket, vagy legalábbis szinten tartja, pont most, amikor a QE2 befejezik.

Ha a maradék 30 millió hordót Europa kapja, fokozatosan, és nem adják el Kínának, akkor ez adhat egy kis enyhülést. De ha csak napi 500.000 hordót is jön, az enyhülés nem tarthat tovább mint 2 hónap.

Már tudjuk azt is hogy Szaúd Arábia nem tudta helyettesíteni a kieső olajat, mivel nem tudják a szükséges minőséget, és mivel nincs tartalékuk.

Tehát egy struktúrális, szerkezti hiányhoz értünk Két, maximum három hónap múlva az árak újra elindulnak felfelé.

Emlékeztek, hogy 2008-ban amikor az ár visszazuhant, több száz feltáró, kutató fúrást hagytak félbe egyik napról a másikra? Ráerősítve a szerkezeti hiányra amit most élünk meg.

A posztíró álatal olvasott pénzügyi blogokon gyakorlatilag minden befektetési alap újra áremelkedést váró (long) pozíciót vett fel. (előbb megveszi a terméket és utána adja el)  

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X