Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Nincs még itt az olajhozam csúcs? A Hubbert-modell korlátai

Az itt olvasható cikk eredetije a The Oil Drum című oldalon jelent meg. Fordította: Till Bálint.

Ugo Bardi a The Oil Drum állandó szerzője, az ASPO Italia tagja, vegyész, a Firenzei Egyetem fizikai kémia tanára.

 



Ha → akkor…

Számtalan olyan apró jel, mozzanat vesz körül bennünket, ami jelzi, mi fog velünk történni a közel jövőben. Korábbi elemzésemben azt állítottam, a legrosszabbra kell felkészülni, és pedig azért, mert képtelenek vagyunk változtatni, alkalmazkodni a helyzethez, mereven ragaszkodunk egy hibás gondolkodásmód által létrehozott szerkezethez, annak valamennyi hibájával egyetemben. Tehát nem azért lesz gyors és teljes összeomlás, mert nincs más lehetőség, hanem azért, mert mi magunk ragaszkodunk azokhoz a körülményekhez, amelyek nem hagynak más utat a számunkra.



Mire kell felkészülnünk?

Mondhatni, a legrosszabbra. Bár azt el kell ismerni, sem az összeomlás időpontja, sem tényleges körülményei nem jelezhetők előre, annyit azért tudni lehet: gyors lesz. Éppen a rendszer rugalmatlansága, tehetetlensége, és tartalékai miatt. Minderre elsősorban a 2008-as válság tanulságai figyelmeztetnek. 2008 előtt talán még elképzelhető lett volna valami békés, kisebb zökkenőkkel tarkított átmenet a „poszttechnikai” társadalomba. A válság azonban egyértelműen megmutatta: erre nincs lehetőség.



Háborús fogyasztáscsökkentés kell az euróövezet túléléséhez

A fogyasztási kiadások háborús időszakokra jellemző csökkentésére lenne szükség az euróövezet leggyengébb pénzügyi helyzetű tagállamaiban ahhoz, hogy a valutaunió jelenlegi formájában fennmaradhasson, ám erre kevés az esély - vélekedtek hétfőn londoni gazdasági elemzők.



Az USA hadserege gazdasági összeomlásra készül

A „The New American” magazin online cikke

(munkatásunktól)

A kételkedők, akik hajtogatják, hogy az USA gazdasági bajait eltúlozzák, jobb, ha a Pentagonra tekintenek, hogy belássák, mennyire tévedtek.  A CNBC  megtudta, hogy a Pentagon mostanában egy amerikai gazdasági összeomlással kapcsolatos hadijátékokat játszik le.

A CNBC szerint “A Pentagon Amerika számára valós gazdasági fenyegetésekre készül.”

A CNBC Gazdasági Hírek elemzője, Eamon Javers kifejti:



Globális rendszerválság – 2011 első negyedév: A globális geopolitikai széthullás kritikus fázisába lépése

A LEAP/E2020 független európai politikai elemzőcsoport legújabb előrejelzése szerint a mai geopolitikai világrend durva “átalakulásának” egy újabb szakaszhatára átlépése várható a következő negyedévben. A G20-ak szöuli csúcstalálkozója jelezte, hogy többé nem az USA dominálja a világpolitikát és hogy minden ország magára van utalva. Mint a komplex rendszerek ilyen küszöb-átlépéseinél megszokott, a gazdasági, pénzügyi, monetáris szociális és politikai változások nem lineárisak, nem maradnak a szokott szabályok keretén belül.

Egyrészt gyorsulnak és erősödnek a világ több évtizedes gazdasági, pénzügyi és geopolitikai válságtrendjei, másrészt rohamosan erősödik e változások kollektív tudatosodása.



Kell-e Nekünk Vízlépcső?

November 15-én rövid hír jelent meg a Napi Gazdaság honlapján, melyből megtudhattuk: a Magyar Tudományos Akadémia stratégiai dokumentuma szerint a jövő energia éhségét a vízi energia hasznosításával enyhíthetjük. A síkvidékre álmodott vízlépcsők az energiatermelés mellett a hajózást és az árvízvédelmet is segítenék.
Minderről első nekifutásra Terry Pratchett: Őrség! Őrség! C. regénynek egyik hőse jutott eszünkbe, aki nem volt tisztában az „irónia” szó jelentésével, szemben a HALÁLLAL, akinek viszont a „szarkazmus” szó megértése sem jelentett gondot. Mindehhez hozzá tehetnénk, immár Terry Pratchett-től függetlenül a „malícia” szót, hogy teljessé tegyük az árnyalatokat, aztán hozzáfűzhetjük az egykor volt reklám szlogenjét, ami második nekifutásra ötlött eszünkbe a vízlépcsőkről: „és az orrodat is tisztíccsa”.



Átrajzolódhat a globalizált világ térképe?

Beszélgetés Bogár László közgazdásszal Kínáról és a mikroglobalizációról.

Sokan sokféleképpen értelmezik a globalizációt, míg a fősodorbeli közgazdászok változatlanul kitartanak véleményük mellett, miszerint a globalizáció természeti jelenség. Ebből pedig egyenesen arra következtetnek, hogy a természet evolúciós folyamatainak szerves része, és egy kikerülhetetlen, a fejlődéssel és haladással rokon értelmű fogalom. Olyan technikai fejlődés, amely az emberi akarat által befolyásolhatatlan - állítják. Ezzel a fajta értelmezéssel a politikai viták értéksemleges tárgyává tették a globalizációt, megkérdőjelezve mindenfajta kritikát. Pedig kritikusok is akadnak bőven, a gazdasági válság mélyülésével egyre szélesebb körben válnak elfogadottá érveik, amelyekkel a válságjelenségek könnyebben leírhatóak és kezelhetőek. A globalizáció egyik hazai szakértőjét, Bogár László közgazdászt a globalizáció természetéről kérdeztem, különös tekintettel a felemelkedő Kínára.



"A tél végén brutális mértékben drágulhat a kenyér"

Korábban írtam volt egy rövidebb írást a jövő éleleme címmel. Most szeretném kiegészíteni. Ma arról írt a Hírszerző, vélhetően eladták a magyar gabonát, emiat liszthiány és "brutális" kenyéráremelés várható. Korábban szóltam már róla, a XIX. századi ír burgonyavész idején nem azért halltak éhen az emberek, mert nem volt annyi burgonya, amennyivel kihúzhatták volna a következő termésig, hanem azért, mert a készleteket a fiezetőképes brit-szigeteki és kontinentális kereslet kiszívta az országból.



Tájhasználat és az árvizek, avagy 300 évnyi ámokfutás ára...

2007-ben a Bodrogközben az egykor volt vízi világ emlékét őrző, időszakossá torzult, mocsaras holtmedrekké zsugorodott, néhai tavak iszapját is górcső alá vették. Kenézlő és Zalkod között egy buckaközi mélyedés aljára lerakódott üledéket faggatva megállapították, az egykori tó fenekén felhalmozódott 0,8-1,2 m-nyi iszap 4-5 000 év terméke. Ebből mintegy 0,8-1 m az utóbbi háromszáz évben rakódott le, míg a maradék 0,2 m a tó évezredes múltjának terméke. A XVII-XVIII. század fordulója tehát gyökeres változásokat hozott e táj életében; amíg korábban évezredeken át alig észrevehető változások jellemezték e vidéket, ezt követően fenekestül fordult fel itt a világ.

Minderre más jelek is utalnak. A XIX. század közepére nem csak a Bodrogközt, de a teljes Tisza-árteret torz, mocsaras vízi világ uralja. Az elmocsarasodás a kezdeti 5-10%-ról előbb-20-25%-ra, majd viharos gyorsasággal 50, helyenként 60% körülire nő.



Tévedések végjátéka. III. rész: Tévhitek és tévedések

A végjáték hossza és tényleges lefolyása több pont is bizonytalan. E bizonytalanságok okozzák azokat a tévedéseket, melyek mentén az elemzések létjogosultságát és a helyzet drámaiságát megkérdőjelezhetjük. Tévedéseink azonban nem a folyamatok irányára, és ütemére vonatkoznak, sokkal inkább annak adott időponthoz kötött eredményeire. Azaz nem abban tévedünk, hogy a szálak egyre gyorsuló ütemben bomlanak fel körülöttünk, hanem abban, hová is vezet ez a bomlás, mondjuk 2012. január 24-én. Megoldást jelenthetne, ha az ilyesfajta jövendölésekről lemondanánk, mint ahogy ezt sokan meg is teszik, óhatatlan azonban, hogy egy-egy jól érzékelhető következményt előre jelezzünk. Példának okáért a vidéki Magyarország összeomlását.

Végezzünk el itt egy gondolatkísérletet.



Tévedések végjátéka II. rész Emberek és rendszerek

A tévedések egyik oka tehát az értelmezésbeli különbség. A folyamatok és a következmények vázolásakor egy-egy részterületre összpontosítunk. Ugyan a vázolt kép pontosan jelzi az adott térség, társadalmi réteg vég közeli állapotát, ezt azonban más térség lakói egyszerűen nem hiszik el, vagy nem fogják fel. Jól példázza ezt a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése során felmerülő vidékfejlesztési problémák. Az állapotfelmérések világosan mutatták a Tisza mente leépülését, s tisztán láttatták a folyamatok végeredményét, ugyanakkor sem a megyei fejlesztési intézmények, sem a budapesti érintettek nem fogták fel, mi rejtőzik a számok, az adatok mögött: a vidéki Magyarország kettészakadt, és gyorsabban süllyed, mint anno a Titanic.



TÉVEDÉSEK VÉGJÁTÉKA I. rész "messzeringó gyermekkorom világa"

Az olaj-, vagy inkább az energiaválsággal kapcsolatos nézetek egyfajta „világvége-jövendölés” formáját kezdik ölteni. Elsősorban a különféle nyilvános megjelenési formák a „hang”-, a „betű”- és nem utolsósorban a „képmutató” (rossz magyarsággal: a rádió, az újságok és a tv) bevett közlési formái miatt. Ezek az eszközök ugyanis nem a dolgok lényegére mutatnak rá, hanem a figyelem felkeltésére és az emberek felzaklatására, hangulataik felkorbácsolására törekednek. Igaz ugyan, hogy erre ma már egy komoly, valósághű elemzés is alkalmas lehet. A jelentések tartalmát azonban el kell rejteni, arra pedig kitűnően alkalmas, ha rásütjük a „világvége” bélyeget.

De ha már itt tartunk, gondolkodjuk el azon, mit is jelent a szó: világ, és mit is jelent a világvége.

A nyelvünk e téren hihetetlen távlatokat enged meg nekünk. A világ ugyanis, éppúgy, mint pl.



A jövő éleleme?

A minap megjelent egy rövidke írás a Nők Lapjában a Jövő energiája címen? A tóriumról, az atomenergiáról és a fosszilis energiahordozókról szól. Az összegzés szerint nem kell aggódni a rendelkezésre álló energiaforrások kimerülése miatt. Ez igaz, aggódni egészen más miatt kell. S hogy mi az az egészen más? Ezt foglaltam össze az alábbi szösszenetben.

A jövő élelme?

Hamvas Béla kérdi valahol: van-e olyan ostoba, aki látja, hogy egész népek, mint lavinák zúdulnak le a hegyről, melyre évmilliók alatt kapaszkodtak fel, azt higgye, ha ő kiáltozni kezd, a lavina meg fog állni? Aztán rögtön hozzáfűz egy másik kérdést is: de akad-e oly érző lélek, aki látva, hogy emberek milliói zuhannak az állati lét alá, ezt szó nélkül megállja?

Mindezt előre kellett bocsátanom, részben azért, mert nem hogy abban nem hiszek, hogy a lavina megállna, de már abban sem bízom, hogy bárki meghallja a kiáltozásom.



A vörösiszapról

Mostanában erről a katasztrófáról mindenfélét össze lehet olvasni. Alapvetően nem vagyok károsanyag-kibocsátásban jártas, de bizonyos adatokhoz hozzáférek, és hátha van, aki tőlünk vár hiteles(ebb) tájékoztatást....

Mi ez?

A timföldgyártás mellékterméke. Színe miatt hívják így. Az őrölt bauxitot nátriumhidroxiddal (marónátron) kezelik, és így nyernek belőle timföldet, azaz alumínium-oxidot. Ami visszamarad, abban sok a vas, így amit látunk végülis a rozsda színe. A vörösiszapból megpróbálják kimosni a nátrium-hidroxidot, de marad benne valamennyi, így az iszap fölött álló víz lúgos kémhatású, égéshez hasonló sebeket okozhat.

Miért veszélyes?



Robert Hirsch: nem engedtek beszélni az olajcsúcsról

Robert Hirsch 2005-ben publikálta híres jelentését, mely az USA Energiaminisztériumának (DoE) kérésére készült. Ez volt az első hivatalos jelentés, mely közeli olajkitermelési csúccsal számolt és a felkészülés idejét legkevesebb 10, jó esetben 20 évre tette. Meglepő, de a vele készült friss interjúban arról számol be, hogy utána hallgatásra ítélték.

Azok, akikkel együtt dolgozott, azt mondták neki, egy szót se ejtsen az olajcsúcsról többet. Ezek a kollégák vezető kutatók voltak, akik a DoE legfelsőbb vezetésével álltak kapcsolatban. A DoE minden kutatási forrást elvágott az olajcsúcs és mezők ürülési rátájának kutatásával kapcsolatban. 



Messze van-e a Mexikói-öböl?

Lehet-e válaszolni a címben feltett kérdésre egyszerűen? Hisz a Mexikói-öböl néhány ezer kilométerre lehet tőlünk... mondhatná bárki. Az írás végére lehet, hogy megváltozik e véleményük, véleményünk.

A BP olajkútjának tragédiájáról nem írtunk sokat. Katasztrófa, a maga nemében egyedülálló, és rádöbbentette az USA elnökét, hogy el kell szakadnia a kőolajtól, de egyelőre fogalma sincs, hogy mire kéne áttérni.

Az írás apropója azonban nem ez, még csak nem is az, hogy sikerült elzárni a szivárgást. Egészen más. A kiömlött olaj megváltoztatta a Mexikói-ööl tengeri áramlásait. Ezen az ábrán látható, hogy amíg a rendszer megfelelő módon működött, a Golf-áramlat egy része hurkot alkotva járta be a Mexikói-öböl belsejét.



Ébresztő! Ritkafémhiány...

"Egy teljesen új és szokatlan nyersanyagválság van kibontakozóban: a világ felhasználásának 97 százalékát biztosító Kína radikálisan csökkentette a ritkaföldfémek kivitelét."

Idézem a Magyar Nemzet cikkét. Mi ennek az oka?

"A csökkentés okaként Kína az alacsony árak mellett nemzetbiztonsági érdekeit, környezetvédelmi megfontolásokat és az illegális kitermelés elleni harcot hozta fel. A kínálat mesterséges csökkentése természetszerűleg az árak emelkedését vonja majd maga után, és a kitermelésben érdekelt bányavállalatok piaci tőkeértéke is az egekbe szökik majd."



Újabb megerősítés: olajhiány várható 15-30 éven belül, állítja a Bundeswehr

Ahogy telik az idő egyre több helyről és egyre komolyabb forrásokból értesülhetünk róla, hogy az olajellátás  jövőbeli fenntartása komoly nehézségekbe fog ütközni. Most éppen a Német Hadsereg kutatóközpontjából szivárgott ki egy ilyen.

Korábban már több hasonló hírről számolhattam be:



Napelemes villamos energia termelés magyar lehetőségei. III. rész

       Első két részben napelemes villamos energia termelésről volt szó, jelen írás a gyakorlatban működő magyarországi napelemes rendszereket mutatja be.

       Magyarország sajátságos helyzetben van, mert jobb napenergia potenciállal bír, mint északabbra lévő szomszédaink(fő napelem telepítő országok), még is kevesebb kapacitással rendelkezünk. Jó példaként felhozható Szlovákia, Bulgária, Csehország, felsorolt országok egyike se vezető gazdasági állam Európában, még is sikerült egy rendes támogatási rendszert bevezetniük. Mondhatni már bosszantó módon lemaradunk a megújulók terén, de azért akadt 1-2 beruházó aki a nehézségek ellenére még is belevágott nagyobb méretű rendszerek telepítésébe.

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

X