Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Napelemes villamos energia termelés magyar lehetőségei. I. rész

           Sokat emlegetett és jól ismert tény, hogy a Földre és Magyarországra eső napenergia éves mennyisége több nagyságrenddel nagyobb, mint az elfogyasztott összes primer és villamos energia. Ezt a hatalmas potenciált több módon tudjuk kihasználni gazdaságosan, főként hő formájában és kisebb hatékonysággal villamos energiaként. Hazánk gyerekcipőben jár a napenergia hasznosítás terén, azonban lassan, de változik a szemlélet. Ma már nem megy ritkaságszámba a háztetőn a napkollektor, bár a napelem még a mai napig is különleges tetőt foglaló alkalmatosságnak számít…

            Rövid ismertető a napelemes villamos energia termelésről, és a hozzá kapcsolódó technikáról. Napelemek fajtái változatos képet mutatnak, több féle anyagból és gyártástechnológiával készülnek, lenti ábra a napelemek típusait mutatja:

            Napelem típusok közt van egy feltörekvő napelem típus, a CdTe napelem. Rendkívül olcsón gyártható, jelenleg legnagyobb volumenben a First Solar napelem gyár készíti. Kereslet erre a napelem típusra óriási, azonban egy kardinális problémával küzd ez a fajta napelem: nem túl gyakori Tellurid az egyik összetevője. Felvetődik a gondolat, még is miért ilyen olcsó, annak ellenére hogy ritka anyagokból állítják elő. Erre azt az egyszerű választ adhatjuk, hogy a CdTe napelemek gyártása úgynevezett vékonyréteg eljárással készül, ami azt jelenti, hogy egy 75W-os napelem táblához mindössze 1-2 gramm az aktív alapanyag kell. Azonban hiába a minimális alapanyag igény és az olcsó gyártás, az egyre növekvő szolár ipart a Föld véges tellurid készlete nem tudja/tudná kiszolgálni. Napelemes piacot nem fogja megváltani ez a típus, ezért a jelenlegi felfokozott érdeklődés jövőben csillapodni fog véleményünk szerint.

            Vékonyréteg napelem típusok másik generációja az Indium alapú napelemek, azonban jelenleg és a jövőben is csak marginális szerepük marad a rendkívül drága In miatt. Jelenleg az LCD monitor gyártás igényel nagy mennyiségű In-ot, több félvezető fontos alapanyaga is, ezért tömeges elterjedésükre nincs sok esély. Vékonyréteg napelem egyik kevésbé kutatott területe az ötvözött ón-cink-kén-réz-szelén alapú napelem, amelyek bőségesen állnak rendelkezésre a Földön, jövőben sok hírt hallhatunk még felőlük:

IBM újgenerációs napelem alapanyagai

            Természetesen a napelem gyártás leginkább ismert alapanyaga a szilícium. Első Si alapú napelemek 1950-es évek végén jelentek meg, azóta óriásit fejlődtek, és a jelenlegi napelem piac nagy részét még mindig ez a típus uralja. Jelenlegi trendek azt vetítik előre, hogy a monokristályos napelem típus visszaszorulóban lesz és előretör a poli, vagy más néven multikristályos napelem típus. Utóbbi 1-2 évben nagy számú távol-keleti multikristály gyártó lépett a ringbe, leszorítva az árakat, előállítás energia igényét, és nagyban megnövelte a p-Si gyártás kapacitást. Szerencsére a Si elég gyakori elem a Földön, így nem kell tartanunk az elfogyásától. Jövőbeni solar ipar egyik kulcseleme marad a Si alap napelem.

            Érdemes még néhány szót ejteni a napelemek hatékonyságáról. Lenti ábra a jelenlegi fejlődési irányt mutatja, ami bíztató a fogyasztókra a jövőre is nézve:

            Trendekből jól látszik, hogy a napelemek hatékonysága évről-évre nő, mondhatjuk, hogy a határ a csillagos ég. Jelenlegi kutatások egyik iránya a többrétegű, napfényre szelektíven reagáló napelemek, ezáltal a napsugárzás szélesebb spektrumát tudják átalakítani villamos energiává. Kutató laborokban üzemelnek már 40% fölötti napelemek, ami bíztató, de több évet kell még várnunk mire megjelennek kereskedelmi forgalomban. Sajnos elmondható hogy a rendkívül hatékony napelemek nem a polgári felhasználásban fognak elsőnek megjelenni, eddig gyakorlat szerint az űripar és a hadsereg fogja alkalmazni. Polgári felhasználásba  nehezen fog átszivárogni. Jövőbeni irányok azt mutatják, hogy elérhető közelségben vannak az olcsó Si alapú napelemek, de ettől függetlenül gőzerővel dolgoznak a high-tech vonalon és az új alapanyagból építkező napelemeken is.  

             Következő részben a napelemes villamosenergia termelés, és hazánk napenergia potenciájáról olvashatnak.

 

Keresés


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.
Tartalom átvétel
Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.