Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Ennyit változott a közbeszéd 10 év alatt

Talán sokan emlékeznek még rá azok közül, akik az oldal rendszeres látogatói, hogy 2005-2006 környékén már voltak néhányan - Gyulai Iván. Láng István, Molnár Géza, Végh László, Hetesi Zsolt -, akik különféle égető kérdésekről mertek beszélni. Ekkoriban a társadalom részéről még nem érkezett számottevő visszhang, a tudományos és döntéshozói világ pedig olykor megvetéssel, olykor lenéző mosolygással, vagy hallgatással felelt.

Az elmúlt évtizedben a világ roppant zűrös hellyé vált. Egy újabb hidegháború küszöbén állunk Oroszország és az USA között, Európa lakossága kezd rádöbbenni, hogy a harmadik világból érkezők jó része nem táplál baráti érzelmeket befogadói iránt. A könnyűolaj kitermelése 2005 óta nem nő. Az üvegházgáz-kibocsátás a kínai termékek mögött álló szén alapú energia miatt sosem látott mértékben nő. Az Északi-sark jégmentes nyarai karnyújtásnyira vannak. A fajkihalás mértéke olyan ijesztő, hogy egyes előrejelzések szerint dédunokáink már nem fognak mézet enni.



Kitekintő — Antonio Turiel Elemzései a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) éves előrejelzéseiről (WEO) I. rész WEO2012

Turiel elemzései elé

 

Az alábbiakban egy rövid, ám remélhetően izgalmas időutazásra invitáljuk érdeklődő olvasóinkat. A Kitekintő legutóbbi posztjaiban egy spanyol bloger, Antonio Turiel írásaiból, elemzéseiből idéztünk. Most az IEA legfrissebb jelentése kapcsán mintegy 3-5 évet visszalépve Turiel segítségével felidézzük és értelmezzük a Nemzetközi Energia Ügynökség korábbi előrejelzéseit. A WEO 2012 apropóján a 2010-es és 12-es előrejelzések összehasonlításával kezdünk, és a későbbiekben sort kerítünk a 13-as és 14-es jelentések elemzésére is. A cikkek egymást követő megjelentetésével lehetőséget szeretnénk biztosítani az egyes jelentések, illetve azok elemzésének összehasonlítására, így a folyamat jobb áttekintésére, megértésére is.

http://ugobardi.blogspot.hu/2012/12/weo-2012-la-iea-riconosce-il-declino.html



Kitekintő- Antonio Turiel: A kutatási, beruházási költségek csúcsértéke a kőolaj kitermelés igen közeli összeomlását jelzi.

ford. megjegyzése, ezen cikk után úgy vélem kidobhatjuk a korábbi csúcs, ill. hanyatlási grafikonokat, (melyek jellemzően eleve optimisták voltak) és egy rosszabb forgatókönyvre kell felkészülnünk. 

http://ugobardi.blogspot.hu/2014/03/il-picco-degli-investimenti-segnala.html

http://crashoil.blogspot.it/2014/03/el-colapso-de-la-produccion.html

A kutatási, beruházási költségek csúcsértéke a kőolaj kitermelés igen közeli összeomlását jelzi.

Írta Antonio Turiel, olaszból kivonatosan fordította Olajos Tibor. Szerkesztette: Molnár Géza.



Olajdollárok, Irán, India, Kína stb.

A tegnapi nap híre volt, hogy az EU olajvásárlási embargót hirdet Iránnal szemben (ezzel nem mellesleg kellemetlen helyzetbe hozza Görögországot, amely csak Irántól tudott "hozom"-ra vásárolni, hiszen nem tud fizetni.

A dolog érdekessége (és az egész eurozóna elleni irtóhadjárat) mögött az húzódik meg, nehogy véletlenül valamely olajtermelő ország dollár helyett másban szándékozzon kereskedni. Tavalyelőtt és tavaly voltak olyan hangok, hogy a BRIC országok, aztán meg hogy Irán euróban számolna inkább el, erre válaszul a gazdaság urai legyengítették az eurót.

Azonban tegnap megjött a pofon is: India aranyban fizetne az olajért, és ezt fontolgatja Kína is. Bár sokáig nem tarthat ki ezen országok aranya, mégis jelzés értékű események ezek.



Gazdaságról, válságról, szabadságharcról

Olvasva a mai hírt, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium az IMF-el tárgyal, először nem értettem meg, hogy miről van szó, ugyanis alig akadt olyan cikk, amelyik a lényeget emelte volna ki. A lényeg pedig nem az, hogy ismét lehet rúgni egyet a kormányon, mert szembefordul tegnapi önmagával, hanem az, hogy nem a 2008-as hitelfelvétel megismétléséről van szó, azaz nem arról, hogy bizonyos megállapodásban rögzített pénzösszegeket adott időnként lehív a kormány, hanem arról, hogy biztosíték képződik az IMF oldalán, amely a piacok megnyugtatására szolgál, és "végszükség esetén" hozzáférhető. (Forrás: origo, Magyar Nemzet)



Nincs még itt az olajhozam csúcs? A Hubbert-modell korlátai

Az itt olvasható cikk eredetije a The Oil Drum című oldalon jelent meg. Fordította: Till Bálint.

Ugo Bardi a The Oil Drum állandó szerzője, az ASPO Italia tagja, vegyész, a Firenzei Egyetem fizikai kémia tanára.

 



Hogy látják a jövőt az USA Energiaminisztériumában?

Az Egyesült Államok Energiaminisztréiuma minden évben kiadja az éves kitekintőjét. Az ez évi jelentés 2035-ig tartalmaz érdekes kitekintőket. Az első, ami szembeszökő lehet számunkra, hogy a jövőben nem számolnak jelentős növekedéssel a megújulók terén, a növekedést a fosszilis források felhasználás-növekedése fogja fedezni:



Megújulók és árak

Áramot előállítani fontos. Nélküle lenne igazán halott társadalmunk. Ehhez - egyelőre - elegendő forrásunk van, de gondolni kell azokra a szűkebb időkre, amelyek során majd kevesebb földgázzal és kőszénnel is üzemeltetni kell erőműveinket, esetleg uránból sem lesz elegendő. De nem kell ilyen erős megfogalmazás sem, elég arra gondolni, hogy miféle érdekes helyzet állhat elő egy olyan országtól való függés esetén, amellyel nem vagyunk határosak. A nehézségeket folyton látjuk: gázvita, olajvita, stb.

Mit tegyünk? Építsünk megújuló erőműveket.... mondhatjuk. Az ár azonban fontos kérdés - meg az elérhető megújuló potenciál/lehetőség is. Most először - remélem egy sorozat részeként - az árra fordítsunk több figyelmet, majd később elemzzük hazánk megújuló potenciálját is.



Uránkészletek és kitermelés - egy észrevétel

Annak kapcsán, hogy ellátható-e a magyar uránnal Paks, vagy az esetleges Paks II, egy-két számítást kellett végeznem (a magyar uránról később írok majd) és érdekes összefüggést fedeztem fel. Sok helyen olvasni, hogy "óriási" uránkészletek vannak mág felfedezetlen, ezeket becsülik is és IR-készleteknek (Inferred Resources, feltételezett készlet) nevezik.



Szaúd-Arábia szakított a WTI-vel, drámai mozgások az olaj piacán; EU és a gáz. Gáz?

Szaúd-Arábia felmondta a West Texas Intermediate-vel a közel-keleti ország külföldre eladott olajának árát eleddig megszabó szerződést. A szaúd-arábiai döntés hátterében valószínűleg az áll, hogy válaszolni kívántak az USA részéről fellépő növekvő elégedetlenségre, továbbá válaszlépés arra, hogy az olaj ára, melyet eddig a WTI "fémjelzett" (meg a Brent, de a WTI ismertebb és nagyobb vonatkoztatási pont) ebben az évben nem tükrözte a globális olajpiac helyzetét, elszakadt attól.

A szaúdiak januártól az Argus Sour Crude Indexet használják majd. Szaúd-Arábia a Föld legnagyobb olajexportáló országa holtversenyben Oroszországgal.(Financial Times)



Válság van, vagy nincs? Olajfogyasztási adatok

Az EU-27 és az USA fogyasztása csökkent, de a kínai fogyasztás megdöbbentő módon emelkedik....

EU-27, USA és Kína fogyasztása 2004-től mostanáig.

A kínai fogyasztás látszólagos megállása az olimpia után csak időszakos volt. Azóta kb. 3-szor gyorsabban nő a fogyasztásuk, mint előtte. Ez valószínűleg csak időszakos, de az emelkedés, mint trend meg fog maradni.

A kitermelési adatok még mindig azt mutatják, hogy tartós emelkedés egyelőre nem lehetséges.

C&C (könnyűolaj) kitermelés októberig

All liquids (minden olajféleség) kitermelése



Jobb lenne egy mentőcsónakba szállni inkább....

GONDOLATOK A „ZÖLD NEW DEAL”-RŐL

Érdeklődve figyelem a készülődést, és főleg azokat a nyilatkozatokat olvasom figyelemmel, melyek kutatócsoportunk fő irányvonalát képezik: hagyományos energiák kifogyása, a növekedés határai, az emberiség előtt álló szűk keresztmetszet.

Hiedelmek a piacon



Hírelemzés, szeptember végén...

A New York Post cikke arról számol be, hogy 52,2% a munkanélküliek aránya a 16 és 24 év közötti korosztályban az USA-ban. Nem csoda, hogy a cikk címe: a holtvágány kölykök....

A kormány szakértője a legnagyobb bajnak azt látja, hogy nem segítik a kisvállalkozásokat, amelyek a munkahelyek 70%-át adják. Obama arca nem véletlenül gondterhelt.

Amint korábban már jeleztük: Európa sem állt messze a leolvadástól 2008 őszén. A Seeking Alfa cikke épp erről ír. Az angol bankok órákra álltak csak a csődtől.

Keresés


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.
Tartalom átvétel
Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.