Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Kitekintő — Áram nélkül nem tudunk élni? — T. Pandur Judit írása.

A kitekintő c. sorozatban eddig külföldi írásokat válogattunk, holott az interneten böngészve jobbnál jobb, magyar szerzőktől származó írásara is bukkanhatunk. Az alábbi kis esszé T. Pandur Judit munkája, mely a Napvilág íróklub honlapján jelent meg két részletben 2011. december 01, és 03. napján. (http://iroklub.napvilag.net/iras/39521; http://iroklub.napvilag.net/iras/39551) Itt most egységes szerkezetbe foglalva, változatlan formában tesszük közzé. 

 

T. Pandur Judit: Áram nélkül nem tudunk élni? 

Az elektronikus postaládámba mindennapra jut egy, néha több e-mail, amelyik a közelgő világvégét, vagy a Föld pólusváltását, esetleg egy óriási napvihart jósol az egészen közeli jövőre.

 A világvégével - olyan értelemben, hogy a földbolygó, vagy a teljes emberiség elpusztul - nem tudok mit kezdeni. Csak szerényen megemlítem, hogy azóta a néhány évtized óta, amióta én élek, már legalább nyolc teljesen biztosra mondott világvégét éltünk túl.

 A Föld mágneses pólusváltása a geológiai bizonyítékok szerint bolygónkon utoljára 780 ezer évvel ezelőtt történt. Ennek a folyamatnak az időtartamáról, és arról, hogyan valósul meg, rengeteg elmélet van forgalomban, de biztosat nem tudhat senki.

 A nagy napviharok következményéről már többet tudunk. A legelső feljegyzett nagy napvihar, illetve napkitörés következménye 1859. augusztus 28.-án ért minket. A nyomában keletkező elektromágneses vihar, az éppen csak kiépülőfélben lévő távíróhálózat nagy részét tönkretette. A távközlés csodáját épp csak megismerő társadalom csaknem teljes egészében elveszítette egy időre a kommunikáció lehetőségét. Hirtelen elnémultak Európa és az USA távíróvonalai, és a távíróvezetékeken keletkező kisülések kiterjedt erőtüzeket okoztak. Úgynevezett északi fények, aurora boreálisok - melyek általában csak a poláris sapkáknál fordulnak elő - jelentek meg Hawaii, Róma, és más városok felett, ahol addig sohasem láttak ilyet. Akkoriban a villamos energiahálózat összeomlására nem kellett számítani, mert világításra még mécseseket, gyertyákat, petróleumlámpákat használtak.

A napviharok az élőlényekre veszélytelenek, de a bennünket körülvevő rengeteg elektromos eszközt tönkreteszik. A NASA 2009-es jelentése szerint egy hosszantartó, és erős napkitörés-sorozat túlterhelheti és tönkreteheti az elektromos hálózatokat, hatalmas anyagi kárt okozva, és a teljes helyreállítás akár több évig is eltarthat.

A műholdakat, a légi közlekedést, és a villamos távvezetékeket működtető társaságok arra számítanak, hogy a Nap okozta elektromos zavarok bekövetkezése előtt néhány órájuk lesz felkészülni a várható problémákra. Figyelmeztetéseket adhat ki a NASA, a Napot figyelő SOHO űrobszervatórium, és más megfigyelő állomások, az INTERMAGNET nevű nemzetközi szervezet, aminek munkájában hazánk is részt vesz.

Ha erős napkitörést követően nagy napvihar közeledik, az irányítók alvó üzemmódba helyezhetik a műholdakat. A repülőgépek elkerülik a kitörés által érintett területeket, ahol a sugárzás legmélyebbre hatol az atmoszférába. Az elektromos hálózatokat, pedig a nagy kisülések és tüzek bekövetkezte előtt, majd idejében kikapcsolják, mert az ionoszférában fellépő sugárzásokat, antennákhoz hasonlóan "átveszik" a földfelszíni elektromos kábelek, és áram generálódik bennük. A fő veszély a nagyfeszültségű átalakító transzformátoroknál jelentkezik. Az ionoszférikus áramok intenzitása és iránya a geomágneses viharok idején erősen váltakozik, ami változó áramokat kelt a távvezetékben. A kívülről jövő nagy feszültség tönkreteszi az erőművekben az áramfejlesztő generátorokat, a hálózati transzformátorokat, és a fogyasztóknál az elektromos készülékeket. A túlterheléstől zárlatosak lesznek, megrongálódnak, ami komoly anyagi kárral jár, és ugyanakkor egyes területek kiesnek a szolgáltatásból.

Így felmerül a lehetősége annak, hogy rövidebb ideig - néhány napig, néhány hétig, vagy néhány hónapig - nem lesz elektromos áram. Amennyiben az előrejelzés nem következik be idejében, csak késve, akkor a helyreállítás több évig is eltarthat, még azokon a területeken is, amiket az elektromos kisülések nyomán támadt tüzek nem pusztítanak el. A felvetés, a gond egyáltalán nem elméleti, egy 1989-es napkitörés például Kanadában az egész Quebec tartomány áramellátását tönkretette, és hat millió ember maradt áram nélkül kilenc órán keresztül.

Az Egyesült Államok nagy területű elektromos hálózatában már több alkalommal is támadt probléma emiatt, a legsúlyosabb formában 1859-ben, 1921-ben, 1989-ben és 2003-ban jelentkezett.

Nagyobb mértékben, a közeljövőben ránk is ugyanez várhat. Igen elterjedt az a vélemény, hogy 2012, vagy 2013 egy hatalmas napkitörés éve lesz.

Ha szemlét tartunk a környezetünkben, és számba vesszük, hogy mi minden működik elektromossággal, kiderül, hogy mennyire a villamoshálózat rabjai vagyunk! Szinte elképzelhetetlen, hogy Budapestet csak 1893-ban villamosították, majd ezt követték a vidéki nagyvárosok, és a magyar falvak villamosítása csak 1963-ban fejeződött be!

Így léteznek még közöttünk olyanok - például én is - akik már éltek áram nélküli világban. Akármilyen hihetetlen, így is lehet létezni, bár nem olyan kényelmes, és kellemes, mint a mi kis villamosított világunkban élni.

A sci-finek álcázott rémfilmek szerint a jövőben, ha nincsen áram, akkor vége a civilizációnak, az emberek egymást gyilkolják a megmaradt anyagi javakért, élelemért, vízért, üzemanyagért. Szinte beleégetik az emberek tudatába, hogy az áram nélküli élet egyenlő a megsemmisüléssel. Lehet, hogy ezeknek a filmeknek az elkészítése jó üzlet, mert tódulnak a nézők, hogy a kényelmes székekben ülve jót borzongjanak a vérgőzös eseményeken, azonban ezeknek a filmeknek az üzenetét azért ne tegyük a magunkévá!

Az "állam szerető atyai gondoskodása" elfelejtendő álomból is legjobb, ha mi hamarabb felébredünk, mert ez még a hibátlan áramszolgáltatás esetén sem működik. Ahhoz, hogy ne süllyedjünk vissza a kőkorszakba, egy primitív világba, ahol a túlélés csak a fizikai erő kérdése, bátran szembe kell néznie mindenkinek ezzel a lehetőséggel. Tennie kell érte, hogy az együttműködés ma szokatlan, de lehetséges módját megtalálja. Itt nem csak arra gondolok, hogy a GPS helyett ismerje a térképet, tudja használni az iránytűt, és ne omoljon össze lelkileg, ha nem működik az okostelefonja.

Követeljük meg a lakosaiért felelős önkormányzatoktól, az egyes vállalkozásoktól - különös tekintettel az energiaszolgáltatókra, egyéb közszolgáltató vállatokra, és az atomerőművekre - a magán szektortól, és saját magunktól, hogy a napviharok fogadására mindannyian felkészüljünk. Legyen meg az akciótervünk ennek az időszaknak a kezelésére, ne törjön ki az általános fejetlenség. Különösen fontos az állami és a magáncégek együttműködése mind a vészhelyzeti tervezésben, mind a szükséges beavatkozások idején.

Áramellátás hiányában számos, a mindennapi élethez szükséges szolgáltatás a jelenlegi formában nem lesz elérhető.

Ma, amikor állandó információ áradatban élünk, nehéz elképzelni, hogy nincsen televízió, rádió, nem jelennek meg az újságok, mert nem működnek áram nélkül a nyomdagépek, a számítógépek - amiken a cikkeket írják és továbbítják -. Így aztán nem tudjuk, hogy mi történik a világban, mikorra várható az áramszünet vége.

Hosszabb áramszünet esetén esetleg előveszik majd a múzeumokból a régi nyomdagépeket, és újság helyett plakátokon, falragaszokon tájékoztatják a lakosságot a szükséges dolgokról. Amikor az 1980-as években a Fővárosi Tanács nyomdájánál dolgoztam, az egyik üzemben még el voltak raktározva a régi, mechanikus nyomdagépek ilyen célokra /például háborús áramszünet esetére, tájékoztató plakátokat és élelmiszerjegyeket nyomtatni/. Ma már a vállalat nincsen meg. Nem tudom, hogy mi lett az ilyen célra tartogatott régi nyomdagépekkel, de a katasztrófavédelem remélhetőleg tudja, hogyan kell áram nélkül tájékoztatni, vagy ha eddig nem tette, akkor sürgősen elkezd felkészülni rá. Mi majd ebben a helyzetben csak annyit tehetünk, hogy időnként elsétálunk a központi helyekre, az önkormányzatokhoz, ahová várhatóan kikerülnek a hirdetmények. Legyen otthon olyan rádiókészülékünk, amelyik elektromos áram nélkül is működik, elemmel, vagy kézi feltöltéssel, hogy képesek legyünk fogni, ha saját áramellátással rendelkező rádióadón kapunk tájékoztatást a jelenlegi, és a várható helyzetről.

Szeretteinkkel, és munkatársainkkal is az elektromosság segítségével tartjuk a kapcsolatot. A mobiltelefon hálózat a villamos energia szolgáltatás megszűnése után - ha nem rongálódik meg a torony a természeti csapás, vagy annak következményei miatt - a tornyokhoz telepített akkumulátorok lemerüléséig működik, ami néhány óra. A vezetékes telefonhálózat telefonközpontjai áramszünet esetén is működnek /ha épségben vannak/, az oda telepített aggregátorok beindításával, egészen addig, amíg ezek működtetéséhez van még üzemanyag, és a hálózatfenntartás műszaki személyzete meg tudja közelíteni ezeket, valamint van üzemanyag a speciális szerviz autóikhoz, és ember, aki a fenntartási szolgáltatást el tudja látni. Ezek azonban nem biztosítják még a mi kicsi országunkban sem a teljes lefedettséget, elsősorban a nagyvárosokban, és a környékükön maradhat fenn áramszolgáltatás hiányában is a vezetékes telefonhálózat. Természetesen, ha a vezetékes telefonunk olyan típus, hogy a használatához is áramra van szükség, akkor néma lesz.

Nincsen villanyvilágítás. Mi van helyette? Ha beszereztük, akkor van a táskánkban egy kicsike elemlámpa, otthon pedig, legalább egy nagyobb /ennek már létezik elem nélküli változata is, amit néha meg kell rázni, és világít egy darabig, vagy- kézzel feltölthető - tekerős, és gyúrós változata, ami egy percnyi tekerés, vagy nyomkodás után öt percig világít/ gyertya, petróleumlámpa. Ne felejtsük el, hogy a két utóbbi, de főleg a gyertya használata állandó felügyeletet igényel, roppant tűzveszélyessége miatt! Mivel ezek kicsi fényt adnak, a legpraktikusabb, ha sötétedéskor lefekszünk aludni, és virradatkor felkelünk. Ma ezt egy kicsit másképpen csináljuk, a napot a villanyfénnyel meghosszabbítjuk, de ha nincsen áram, nincsen hosszabbítás.

Áramszünet esetén számítani kell az árammal működő tömegközlekedést biztosító eszközök leállására /villamos, troli, metró, villamos vonat/ hosszabb áramszünet esetén, az üzemanyaghiány miatt leálló tömegközlekedésre, és saját autónk megtankolása is nehézkes lesz, mivel a benzinkutaknak meg kell találniuk a szükséghelyzetre a megoldást. Ameddig van üzemanyag készlet az országban, addig töltőállomásokon az elektromosság használatának kiküszöbölésével megoldott tankolások után, még működő képesek lesznek a járművek. Mivel nem vagyok műszaki szakember, azt nem tudom, hogy kézi szivattyúval hozzák-e fel a földfelszínre a tartályokból az üzemanyagot, mint hajdanán az autózás kezdetén? Akkor a megméréséhez egy nagyobb üvegedénybe szivattyúzták, ahonnan gumicsövön töltötték be az autókba a benzint. Vagy bele sem töltik a tároló tartályokba, hanem üvegekben árulják majd az üzemanyagot a boltokban, mint most Thaiföldön, vagy Balin. Mindenesetre takarékoskodjunk az autónk tankjában éppen benne lévő benzinnel, és használjuk azt fel ésszerűen, mert áram hiányában az olajfinomítók sem működnek! Az üzemanyag forgalmazással foglalkozó cégeknek pedig, legyen kötelességük felkészülni erre az esetre!

Jelenleg áramszünet esetén ki sem nyitnak a boltok, mert nem működnek a pénztárgépek. Ha azonban az áramszünet hosszabbra nyúlik, a józanész szavát követve a romlandó árukat mielőbb értékesíteni kell. Az elektromos pénztárgépek ideje előtt, egyszerű számolócédulára írta össze a boltos a kasszánál a megvásárolt dolgok árát, összeadta, a vevő kifizette, a számolócédulát pedig, blokként megkapta. Remekül működött a dolog. A boltok nyitva tartásának megoldása elsőrendű feladat, mert az élelmiszerekből kifogyó emberek tömegei, ha másképpen nem, akkor a boltok kirablásával szerzik meg - legalább ideiglenesen - a betevő falatjukat, és az életben maradáshoz szükségesnek vélt dolgokat. Ettől elszabadul az erőszak, ha a boltokat ki lehet rabolni, akkor már egymást is. Ennek megakadályozása fontosabb, mint a különböző adók, és árukészlet fogyások elektronikus nyilvántartása a pénztárgépeken keresztül. Az áramszolgáltatás hiányában másfajta elektromosság használata kell, hogy előtérbe kerüljön, a kicsit elkényelmesedett emberi agy elektromossága, amelyik megtalálja a pénztárgépek nélkül is a megfelelő megoldásokat az egyes problémákra.

A bankok pénzkiadó automatái, a bakfiókok számítógépei sem működnek áram hiányában, ami néhány óráig, vagy néhány napig elviselhető, de hetekig, hónapokig nem. Akárcsak a boltokban, itt is vissza kell térni átmenetileg a kézi, papíralapú nyilvántartási módokhoz, amelyek még nemrégen a mindennapos gyakorlatot jelentették. Kiinduló pont lehet az utolsó banki kivonat, amit az ügyfél kapott a banktól, aztán, ha újra működik az áramszolgáltatás, és a számítógépek, az esetleges eltéréseket lehet korrigálni.

Egy erősen urbanizált környezetben az áram hiánya szinte lehetetlenné teszi hosszabb távon az életet, mert áram hiányában valószínűleg nem működnek a víztisztító, vízellátó, és szennyvízkezelő rendszerek sem. Üzemanyag hiány esetén pedig, akadozik az áruszállítás, sőt a szemétszállítás is. Így a legpraktikusabbnak tűnik, ha hosszabb áramszünet esetére felmérjük a vidéki tartózkodás lehetőségét. Természetesen nem egy szál ruhában beállítva a vidéki rokonokhoz, ismerősökhöz, akik maguk is nehezen viselik ezt az időszakot, hanem magunkkal kell vinni a jó előre beszerzett vésztartalékainkat. Élelmiszereket, konzerveket, vizet, takarókat, ruhaneműt, zseblámpákat, elemeket, gyertyákat, és az értékeinket, pénzünket.

Egy családi házban, vagy nyaralóban könnyebb megoldani az alternatív fűtési - melegítési -főzési lehetőséget, mint egy sok emeletes házban. Legyen az egy régi bérház, vagy egy panelház, esetleg egy lakóparki társasház, ahol valószínűleg még egy kémény sincsen a lakásban. A vízszolgáltatás esetleges leálltával sem kell szomjan halni, mert sok helyen még megvan a fúrt kút, vagy forrásvize, élővize van a településnek, és nagyobb lehetőség van az esővíz összegyűjtésére is. A víz forralásával, fertőtlenítésével ihatóvá lehet tenni ezeket.

Az élelem és tüzelőanyag beszerzésére is jobb lehetőség van vidéken, ami eleve ezeknek a forrása.

A beszerzéshez azonban pénz kell, vagy a munkánkat kell felajánlani a gazdának, erdőbirtokosnak, mert úgy sem tudjuk áram hiányában a szokásos tevékenységünket végezni, de az ő gépeinek nagy része sem működik áram nélkül, így szüksége lesz a segítő kezekre.

Sokan közülünk csak hónapról-hónapra egyik fizetéstől a másikig élnek. Áram nélkül nem működő munkahelyeink átmeneti leállásával veszélybe kerül a megélhetésünk. Ugyanakkor leállhat az eddig folyamatosan bennünket elárasztó import cuccok özöne is. Felértékelődik bármilyen tudás, amivel a mindennapi életben áthidalható az áramszünet időszaka. Keresik majd újra a kútásókat, akik még kézzel tudnak kutat készíteni. Keresik az ezermestereket, akik meg tudják javítani a régen félredobott mechanikus szerkezeteket, vagy egyáltalán még tudják, hogy hogyan működnek. Nem lehet elérni a tömegközlekedéssel is órákra lévő munkahelyeinket - amik közül sok, áram hiányában nem tud működni - így a legpraktikusabb, ha a közelben lévő, működő helyeken /boltok, bankok, gazdaságok, erdőkitermelések, rendőrség, tűzoltóság, helyreállítási munkák, stb./ ajánljuk fel a munkánkat. Nem baj, ha nem vagyunk abban a témában szakképzettek, a feladatokra való alkalmasság eldöntését bízzuk azokra, akiknek meg kell oldaniuk egy átmeneti helyzetet emberi, fizikai erőforrások hasznosításával.

Már most, minél hamarabb tegyük fel a munkahelyünkön a tulajdonosnak, a vezetőknek, azt a nyilvánvalóan válaszra váró kérdést, hogy egy hosszabb áramszünet esetén hogyan fog működni a vállalkozása /pld. generátorok, és a működésükhöz szükséges üzemanyag beszerzésével/. A kapott válaszból le tudjuk vonni a megfelelő következtetéseket, erre az esetre.

Nemcsak a katasztrófavédelemnek, a tűzoltóságnak, a rendőrségnek, az önkormányzatoknak, és a cégeknek kell felkészülniük egy nagy napvihar következményeire, hanem nekünk magunknak is. Azt, hogy pontosan hogyan, mindenkinek saját magának kell eldöntenie. Azonban van néhány dolog, amit mindenkinek szükséges lenne meggondolni, és a lehetőségeinkhez képest megtenni a szükséges lépéseket. Legyen otthon néhány napra, esetleg néhány hétre való élelem. Elsősorban száraz tészta, konzervek, burgonya, köles, rizs, dió, alma, méz, különböző magvak, és más olyan élelmiszerek, amik hűtés hiányában is fogyaszthatóak.

Áramszünet eseten talán az első és legkellemetlenebb dolog, hogy nem hűt a hűtőszekrény, a fagyasztó láda. Ha csak néhány óráról van szó, akkor általában nincsen baj, mert általában 12 - 17 óra tárolási időt biztosítanak a modern hűtőgépek áramszünet esetén is. Ez persze csak akkor igaz, ha minél kevesebbszer, és minél kevesebb ideig nyitogatjuk az ajtaját. A fagyasztó szekrény, ha tele van, akkor két napig is fagyott állapotban tartja a tartalmát, ha csak félig van, akkor legfeljebb egy napig. A legjobb, ha megnézzük a saját hűtőgépünk technikai paramétereit, hogy tisztában legyünk vele. Segíthet, ha a jégakkukat a mélyhűtőben tároljuk, és áramszünet esetén a jégkockákkal együtt betesszük a hűtőbe. A fagyasztó szekrényből is áttehetünk egy-két dolgot, amit majd ki akarunk olvasztani.

Amennyiben ennél hosszabb időről van szó, akkor fel kell készülni az étel másfajta hűtésére, vagy elkészítésére.
Ha tél van, akkor nincsen ezzel túl sok gond, egy ablakpárkány, vagy egy szabadban álló polc, vagy szekrényke hűtőszekrényként hasznosítható. Nem szabad azonban megfeledkezni az ablakpárkányon a biztonságos rögzítésről, és a kültéren tárolt étel csábításáról más élőlények /macskák, madarak, patkányok, stb./ számára. Biztonságos csomagolással, tároló eszközökkel kell ellátni a hűtésre kitett ételeket.

Ha azonban a kinti hőmérséklet a hűtőszekrény hőfokát /ami általában +5 -7 Celsius-fok, a fagyasztóban pedig -18 fok/ meghaladja, akkor más megoldás után kell néznünk.

Ha 12 vagy 24 Voltos egyenáramú feszültség a rendelkezésünkre áll /akku/, akkor egy feszültségátalakító /inverter/ segítségével egy ideig tudunk 230 V-os feszültséget biztosítani a hűtőgép számára, pld. a gépkocsink akkumulátoráról, amíg az akku is ki nem fogy.

Ha nincsen sem akkunk, sem inverterünk, akkor legjobb megoldás a fagyasztóban levő étel hasznosítására, ha kis adagokban elosztjuk a szomszédaink között, amíg meg nem romlik. Próbáljuk "csere ügyletet" kötni velük, pld. egy fagyasztóban tárolt csirkét jobban elálló élelmiszerre /krumpli, köles, alma, tészta, méz, dió, stb./ cserélni.

Ha vidéken élünk, a hűtőszekrényben tárolt étel egy részét átcsoportosíthatjuk máshová. Néhány napig a tej, tejföl, vaj, hús, gyümölcs nem romlik meg, ha leengedjük a kútba. Természetesen nem bele a kút vízébe, hanem a vödörbe téve, a víz fölé engedjük. Ha a vödörnek kicsi a térfogata a hűteni kívánt dologhoz, akkor megfelelően becsomagolva kötélen, vastag spárgán is le lehet engedni a kútba. Gyerekkoromban, ha friss húst engedtek le hűteni a kútba, akkor az élősködők távol tartására csalánnal takarták le. Ha nincsen kút az udvarunkon, akkor nézzünk körül a szomszédságban, és kérjük meg azt, akinek van kútja, hogy mi is hűthessünk benne élelmet.

Gyümölcsnek, zöldségnek, italoknak jó helye van egy hűvös pincében, vagy veremben. Ha a vízóra aknája a kertünk északi oldalán van, azt is használhatjuk hűtésre, ha a fedlapot a felmelegedés ellen vastagon betakarjuk szalmával, falevéllel, náddal, vagy tőzeggel.
Bárhová szeretnénk átcsoportosítani az ételeket a hűtőből, előbb győződjünk meg hőmérővel a hely hőmérsékletéről, és ezt kísérjük is fegyelemmel addig, amíg ott ételt tárolunk, a bakteriális fertőzések elkerülésére.

Amennyire lehet, igyekezzünk a rendelkezésre álló húst tartósítani. Zsírban lesütve, hűvös helyen tartva a hús sokáig eláll, ha a zsír teljesen beborítja a húst, vagyis légmentesen lezárja. Ahol tartjuk a lesütött húst, annak a helyiségnek legalább olyan hűvösnek kell lennie, hogy a zsír ne olvadjon meg. Használatkor nem kell kimelegíteni az egészet, csak fakanállal leszedni egy tányérra a zsírt annyi húsról, amennyit meg akarunk enni, és a hús kivétele után a zsírt szépen vissza kell kenni a maradékra, a légmentes lezárás miatt.

A zsírban lerakott húshoz hasonlóan lehet paprikást, meg pörköltet is tartósítani. A megpuhult, de nem szétfőtt húst, szafttal együtt dunsztos üvegbe kell tenni, lezárni, és legalább egy órát gőzölni, mint a befőttet. Ezt ha kinyitjuk nem lehet visszazárva tovább tárolni, hiszen már nincsen légmentesen lezárva. El kell fogyasztani.

Amennyiben a mélyhűtő egy disznóvágás miatt, vagy egy jól sikerült vadász kirándulás nyomán dugig van hússal, a hús megmentésének legcélszerűbb módja a sózás, pácolás, majd a füstölés. Amennyiben ezekhez nem értünk, de rendszeresen nagy mennyiségű hús van a fagyasztónkban, akkor idejében sajátítsuk el a tudnivalókat, mert áramszünet esetén nem tudunk az Interneten lévő információkhoz hozzáférni, és az esetleges hozzávalókat gyorsan beszerezni.

A hűtőben lévő kolbász remekül eláll, ha egy kistányérba konyhasót teszünk, annyi vizet öntünk rá, hogy pép keletkezzen a sóból, és ezzel a só péppel bekenjük a kolbászt. Felakasztjuk egy szellős helyre, a só hamarosan egy finom jegeces réteggé válik, ami megóvja a penészedéstől.

Ha egy megkezdett füstölt sonkát is rejt a hűtő, a sonka nem fog megpenészesedni, vagy kiszáradni, ha száraz szénát ujjnyi vastagságúra vagdalva egy új papírzacskóba tesszünk, és közé tesszük a sonkát, úgy, hogy a széna mindenütt betakarja. A zacskót bekötve egy száraz, szellős helyre tesszük, így a sonka nagyon hosszú ideig eláll, és megőrzi finom ízét.

Ha sok citrom van éppen a hűtőnkben, egy nagy befőttes üvegbe belerakva, és hideg vízzel leöntve friss marad, ha mindennap cseréljük rajta a vizet, hogy hideg legyen.

Mit tegyünk ha éppen érik a gyümölcs, és nem tudjuk lefagyasztani, mert nincsen áram? A komlónak mind a virága, mind a gyümölcse tartósító hatású. Ha egy komlóval teli edénybe tesszük a friss gyümölcsöt, akkor sokáig eláll.

A kényes gyümölcsöket /pld. eper/ is lehetett tartósítani a fagyasztó ládák feltalálása előtt. Tiszta fehér homok kellett hozzá, amit addig mostak, amíg a leülepedett homok fölött a vízréteg teljesen tiszta volt. Aztán a homokot megszárították a napon, és összekeverték konyakkal. Beleszórták egy fából, vagy agyagból készült nagy edénybe, és az érett, egészséges gyümölcsöket úgy tették bele egyenként, hogy egymással ne érintkezzenek, homok vegye körül mindegyiket. Természetesen az agyagedény nem állhatott nedves helyen, és egyik sem állhatott meleg helyen.

A karácsonyi cseresznye is remek volt gyerekkoromban. Amikor érett a cseresznye, a legszebb, teljesen épp cseresznyéket a nagymamám szárastól óvatosan leszedte, és beletette egy nagy dunsztos üvegbe. Légmentesen lezárta, majd jó mélyen elásta a kertben a földbe. Amikor hónapok múlva kiásta, még mindig friss volt a cseresznye benne. Ha karácsonykor olyan fagyott volt a föld, hogy nem lehetett kiásni, akkor bizony farsangi cseresznye lett belőle.

Kisebb víztartalmú gyümölcsöknél, /pld. alma, körte/ a tartósítás egyetlen kelléke a selyempapír. A szép, érett, száraz gyümölcsöket egyenként selyempapírba kell szorosan begöngyölni, és kamrában, hűvös helyen tárolni. A gyümölcsök színe élénk marad, és nem keletkeznek rajtuk foltok.

Az eltarthatóságon kívül gondot jelent a főzési lehetőség is, villanytűzhely esetén, vagy ha a gázszolgáltatás is leáll. Az áramszünet kihatással van a melegvízre és a fűtésre is, még akkor is ha gázzal fűtünk, vagy szilárd tüzelőanyagú kazánnal, mert a központi fűtésnél áram hiányában a keringető szivattyú nem működik, és a gáz üzemű bojler sem gyújt be elektromos szikra nélkül. Ezért praktikus "látványelemként", alternatív megoldásként, egy fűtésre és szükség esetén, vízmelegítésre, főzésre alkalmas vegyes tüzelésű vaskályhát időben beszerezni.

Nemcsak a hűtőgép, de a többi háztartási gép sem működik áram nélkül. Egy kis kitekintés a régi időre, amikor még nem is voltak ilyen gépek, talán segít az elektromos világban felnövekedett nemzedéknek.

Ha rövidebb időről, mondjuk pár napról van szó, akkor a takarítást porszívó hiányában mellőzhetjük, de ha esetleg hosszabb időről, néhány hétről, vagy hónapról van szó, akkor nézzük hogyan takarítottak annak idején, a porszívó nélküli világban? Fordított sorrendben. Ma előbb letörölgetjük a port, aztán felporszívózunk. Annak idején előbb vették a partvist, és összesöpörték vele a szemetet, port. Ez azonban némi szálló porral járt, így praktikusabb a portörlést a söprés után elvégezni. A kisebb szőnyegeket a szabadban kirázták alaposan, a nagyobbakat pedig, a következő módon takarították ki: egy lavórban vizet tettek a szőnyeg mellé, egy kis seprőnek /vagy egy erős szálú kefének/ a végét a vízbe bemártották, aztán a lavór felett megrázták a seprőt, így eltávolítva a víz nagyját. Az enyhén vizes kis seprővel elkezdték a nagy szőnyeg egyik oldalán egy csíkot - szál ellenében - végig seperni /mintha füvet nyírnánk/ az enyhén nedves seprőcske a szőnyegen levő port, és szöszöket összetapasztotta "porcicává", ami összegyűlt egy pici kupacba a csík mellett, amin éppen a söprögetést végezték. A kis seprőt elég gyakran be kellett mártani a vízbe, és lerázogatni, hogy működjön a por összetapasztása. Amikor egy csíkkal végeztek, belefogtak ugyanígy a mellette levőbe, tovább söpörve az előző csíkról lesöpört porcicákat, akik tovább híztak a következő sor porával. Körülbelül a negyedik csík végén aztán az összes összetapadt port már lesöpörték a szőnyegről a parkettra. Lehetett a szőnyeg szélét felhajtva a partvissal összeseperni a parkettát, aztán letörölni a port a bútorokról, majd egy nedves ronggyal áttörölni a parkettet. Hosszabb ideig tartott, és fáradtságosabb volt, mint a porszívózás, de a szőnyeg bolyhos lett a sepréstől, és tiszta.

A köves helyiségek takarítása sepréssel és felmosással történt.

Áramszünet esetén a mosógép sem működik, így ha szükségesség válik a ruhák mosása, csak kézzel tudunk mosni, mint régen. Ehhez nagyon praktikus, ha van otthon legalább egy lavórunk, amit megtölthetünk kézmeleg vízzel, beleszórunk némi mosóport, vagy folyékony mosószert /lehetőleg kézi mosáshoz valót, ha ilyen nincsen, akkor a sampon is megteszi/ és beáztatjuk a vízbe a mosnivalót legalább néhány órára. Amikor nekifogunk a mosásnak, átgyúrjuk a ruhákat a vízben, aztán leöntünk róla annyi vizet, hogy meleg vízzel utántöltve újra kézmeleg vízben mossunk. Aztán gyúrjuk, nyomkodjuk együtt az egész cuccot, majd darabonként átdörzsöljük őket, a jobban koszos helyeken többször. Aztán beletesszük egy másik lavórba/mosdóba, amiben szintén kézmeleg, tiszta víz van, egy kanál ecetet is tehetünk bele. Ez lesz az öblítővíz. Mikor mosás után minden ruhadarab átkerül az öblítővízbe, ott is együtt gyúrjuk, nyomkodjuk őket, majd egyenként kicsavarjuk. Ezzel eltávolítva a víz nagy részét, kiteríthetjük száradni. Ha nincsen áram, nincsen vasalás sem, így igyekezzük alaposan kirázva, formára igazítva kiteríteni, hogy száradás után minél kevésbé legyen gyűrött.

A fentiekből adódik, hogy tartalék élelmiszereken kívül, tartalék vízzel, tartalék mosóporral, tartalék tisztítószerekkel, ecettel, sóval, tartalék gyógyszerekkel, a háztartás áram nélküli működtetéséhez szükséges eszközökkel /pld. kályha, a kályhába való tüzelő, hőmérő, jégakku, lavór, partvis, kisseprő, zseblámpa, tartalék elem, gyertya, dunsztos üveg, stb./ rendelkezzünk.

A gépkocsink tankját se hagyjuk "kiszáradni", legalább egy fél tank benzin mindig legyen benne. A bakkártyánkon kívül rendelkezzünk valamennyi készpénzzel.
Természetesen a lista nem teljes, hiszen különböző élethelyzetben lévő embereknek még más dolgok is nagyon fontosak lehetnek!

Szerencsére nem rendelkezem látnoki képességekkel, mert ennek terhét elviselni sem tudnám, de bízom benne, hogy a cikkem mindenkit gondolkodásra késztet. Úgy az áramszolgáltató, mint az áramot használó cégek, az atomerőművek, a településükön élőkért felelősséggel tartozó önkormányzatok, és a magánemberek, mind megteszik a szükséges óvintézkedéseket, elkészítik a saját akciótervüket egy áram nélküli időszakra, és beszerzik azokat az eszközöket, és javakat, amik ennek áthidalásában a segítségükre lehetnek. A napvihar minél kisebb károkkal való túlélése ne szerencse kérdése legyen, hanem rátermetten találjuk meg az ehhez való alkalmazkodást! 

/p

pp

Keresés
FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

Tartalom átvétel


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

Milyen tanulsággal szolgálhat korábbi népek és a természet viszonya, amennyiben az összeomlásig fajuló válságot idézett elő? A húsvét-szigetiek kivágták az utolsó fát is, a dél-amerikai indiánok túlhasználták a földet... El lehet ennyivel intézni régmúlt társadalmak bukásának okait?

A könyv a rendszerelméleten keresztül mutatja be, mire jutott a lehetséges forgatókönyvek elemzésével; milyen jövőnk lehet. A könyv alapját egy olyan számítógépes modell eredményei képezik, mely kulcsfontosságú folyamatokat modellez (népesség, energia, ipar, mezőgazdaság, szennyezés stb. alakulása és kölcsönhatásaik). Az eredmény megdöbbentő.

X