Két dülöngélő dominó: Omán és Szaúd-Arábia. Jön a 200 dolláros olaj? Posted in: Egyéb kategória
A kulcskérdés az, hogy az OPEC még nem termelő, de munkába fogható ún. szabad kapacitása (spare capacity) elegendő-e arra, hogy ha kihullik még valaki a termelők közül, akkor betömje a rést. Kérdés még, hogy Omán (az ország nem OPEC-tag), vagy Szaúd-Arábia (SzA) esetén a zavargások vezethetnek-e az export eséséhez?
Líbia esetét ismerjük. Egyelőre a termelés 2/3-a esett ki, azaz hiányzik a piacról nagyjából 1.2 millió hordó olaj. Ezt főképp néhány ország érzi meg, például Olaszország, ahol napi 134 ezer hordó, a teljes export 22%-a líbiai eredetű, vagy Írország, ahol a teljes export 24%-a líbiai.
Forrás: Economist
A jelenlegi szabad kapacitást 6 millió hordó/nap-ra teszi az OPEC és 4 millióra a szakértők, ebből csak SzA-ra esik 3.5 millió hordó – az OPEC szerint – vagy 1.5-2 millió hordó a szakértők szerint. A kisebb számok vélhetően hitelesebbek, főképp Al-Husszeini múltkori WikiLeaks-beli állításai után.
Képzeljük el ha a címben említett két dominó közül egyik eldől. Mi történhet?
1. Omán. Az olajtexportjuk körülbelül 750 ezer hordó/nap, ami kicsit még nőhet. Kiesése főleg a távol-keleti országok körében lenne érezhető, mert Japán és Dél-Korea a célpontja az ománi exportnak. Az export egyébként a világpiac fél százaléka körüli.
2. SzA. 2009-ben 7.3 millió hordó/nap volt az exportjuk, lassan növekszik egyébként. A világ olajigénye 2.7 millió hordó/nap-pal nőtt 2010-ben (főképp az OECD-gazdaságok helyreállása miatt), és várhatóan újabb 1.5 millió hordó/nap-pal fog nőni ebben az évben az EIA szerint. Ennek köszönhetően ismét előállhat a 2008-as helyzet, főképp ha a szabad kapacitás esik, mert például nem lesz benne Líbia. Ha SzA exportja kiesne, akkor hirtelen 18% hiány keletkezne. Ha csak nem lenne behozható szabad kapacitása, akkor is gondok lennének, mert Líbia termelésének jó része egyelőre nem jut ki a piacra.
SzA olajtermelése (szürke), exportja (zöld) és belső fogyasztása (fekete vonal). Figyeljük meg az export esését az utábbi években.
És van itt még egy – eddig nem említett – érv. Lehet, hogy SzA népe nem robbant ki komoly átalakulást a március 11-re meghirdetett „harag napján”. De Líbia kiesett kapacitását nem képes hónapokig, vagy évekig pótolni. Láthattuk ugyanis Irak példáján, hogy ott évek után sem tért vissza a termelés a békebeli szintre, és lehet, hogy egyhamar nem is fog. Hasonló várható Líbiában is…
Mindenesetre a líbiai hírek és a március 11-re meghirdetett szaúdi esemény elegendő volt ahhoz, hogy a határidős jegyzések esetén robbanásszerűen megjelenjenek a 200 $/hordó-ra vonatkozó ajánlatok.
A 200 $-os kötések felfutása Líbia és SzA zavaros eseményeinek hatására. (Forrás: Bloomberg)