Szerencsre fel? Posted in: Egyéb kategória

A héten több ellentmondó hír látott napvilágot arról, hogy lesz-e végül bármilyen erőműépítés Szerencsen. Elsőként azt olvastam, hogy – még a múlt héten – a BAZ megyei bíróság elutasította a jövő nemzedékek biztosának beadványát, így az építésnek semmi nem áll útjában. A mai Index-cikk viszont arról ír, hogy az MVM mégsem szállna be a beruházásba, pedig korábban erről volt szó, ezért nem biztos, hogy lehet belőle valami.

Az eredeti tervek szerint egy 50 MW villamos teljesítményű erőműről lett volna szó 2 darab 25 MW-os blokkal. (Összehasonlításul Paks 2000 MW.) Az erőmű üzemanyaga szalma és energiafű lett volna, illetve lenne. Az erőművi beruházás a kampányérvelés részévé vált.

Szakmai alapokon maradva a következő mondható el a beruházásról. Európa eddigi legnagyobb szalma- (és kiegészítő jelleggel földgáz) tüzelésű erőműve az angliai Elean Power Station 38 MW villamos teljesítménnyel bír. Üzem közben 26.3 tonna/óra a fogyasztása szalmából, amit 50 mérföldes (80 kilométeres) körzetből szállítanak be. Ez évi 230 000 tonna főképp szalma kis mennyiségben más, maximum 25% víztartalmú szerves anyag elégetését jelenti. Az erőmű vízforraló körének hatásfoka 92%, a teljes folyamat, azaz a villamos energiatermelés hatásfoka 32%-os. Ely városa 15 ezer főt számlál, szemben Szerencs 10 ezer lakosával.

A szerencsi erőmű adatait és hatástanulmányát alapul véve a következő problémás pontok hozhatók fel:

• a Szerencsre tervezett erőmű esetén érv, hogy 100 dolgozót foglalkoztat (ha ebbe beleérti a kamionoksokat is, akkor rendben van). Az Ely városában lévő erőművet alapul véve ez a szám túlzott. Az angol erőmű 21-100 főt foglalkoztat, az angol cégadatbázis szerint. A változást a számban valószínűleg a szállítással foglalkozó kamionok vezetőinek be- vagy nem be számítása jelenti. A Szerencsi erőmű foglalkoztottjai azonban minden bizonnyal energetikusok, mérnökök és technikusok lennének, akik a helyi munkaerőpiacon nem szerepelnek egyelőre.
• Az erőműbe történő beszállításra a hatástanulmány évi 260 ezer tonnát tervez, ami a hasonló hatásfokú brit példát figyelembe véve az alsó korlátot jelenti. (A hatástanulmány még 50 MW-hoz készült.) Mivel a brit erőmű 38 MW teljesítményt állított elő 200-230 ezer tonna/év beszállítással, így Szerencsre 260-280 ezer tonnával kell számolni, plusz tartaléképzéssel.
• Az ebből számrazó forgalomnövekedés (óránként 15 kamion) 7-10%-al növeli meg egyes helyeken a teherforgalmat.
• A szalma iránti növekvő igény csökkenti a környék biodiverzitását.
• Az energiafű használatának lehetősége további aggályokat vet fel:

1. Az energiafű gyökérzete nagyon mélyre hatolva (1.5-1.8 méter) kizsigereli a talajt. Valószínűleg nem véletlen, hogy nem olvashatunk arról, hogy mi követheti az energianövényt a vetésterületen, mint következő kultúra.
2. Az energiafű invazív fajjá válhat egyéb fűfélékkel kereszteződve, ezzel katasztrófát indíthat be.

Összefoglalva, mind az energiafű, mind a szalma előállítása sérti a terület fenntartható gazdálkodásának lehetőségét.

Folytatva az érdekességeket: az erőmű hőjét kertészetek kívánják hasznosítani, azonban az előállított hő messze több, mint a kertészetek igénye. Egy Veszprém nagyságú város fűtőműve télen, csúcsidőszakban 30-35 MW hőkapacitással működik, míg itt legalább 50-70 MW hőkapacitás keletkezik. És itt válik fontossá, hogy Szerencs csak 10 ezer lakosú és egyáltalán nincs kiépített távfűtés, így nem hasznosítható ebben a formában az erőmű hője. A beruházás ebben a formában energiapazarló.