Beszámoló az „olajosok” konferenciájáról – ASPO 2009 Posted in: Egyéb kategória

A beszámoló angolul itt olvasható, mi csak zanzát közlünk róla.

Olaj és gáz

Az összefoglaló írója számára az volt a legmeglepőbb, hogy mennyit változott ez a közösség és az állítások 2005 óta. Azok, akik akkor a koraipeak oil hívei voltak, szélsőségesen borúlátóknak minősültek, és elég nagy egyetértés volt abban, hogy még kb. 5-10 év van a tetőzésig, a derűlátók szerint 20 is. A minden olaj (all liquids) tetőzését 100 millió hordó/napos termelési szintre becsülték (jelenleg, illetve tavaly nyáron volt 85 millió hordó / nap). Sokan hitték, hogy a nem-OPEC országok termelése még nőhet 2010-ig.

A helyzet 4 év múlva nagyon is más – sokkal rosszabb.

Tudjuk, hogy a C&C (könnyű)olaj termelése 2005 óta nem nő, azaz fennsíkot képez, 74 millió hordó/nap hozammal. A nem-OPEC országok várt növekedése szinte teljesen elmaradt, köszönhetően a kimerülő öreg mezőknek és a drága újaknak, mint amilyen a mélytengeri például. A pesszimistábbak szerint 2008 nyarán volt a mindenféle olaj csúcsa 85 millió hordóval. A nyári megugrás maga volt a csúcs.

A C&C kitermelés 2009 szeptemberig. 2005 óta nem nő.

A teljes (all liquids) kitermelés 2009 szeptemberig. 2008 nyara a feltételezett minden idők csúcsa.

A nem-OPEC országok kitermelése 2009 szeptemberig.

Az optimistábbak sem mernek már 100 millió hordó/nap-ról beszélni, legföljebb 90-ről.

A bioüzemanyagok üzlete csődnek bizonyult, 2007 és 2008 között összeomlott. Az etanol egzotikus úton való (alga, cellulóz) előállítása ugyanolyan messze van a késztől, mint 2005-ben. A biodízel skálázása külön gondot okozott.

A legmeglepőbb azonban az észak-amerikai földgáz kérdése, Itt lehetséges, hogy a változás pozitív. A többség 2005-ben úgy vélte már tetőzött a termelés, az árak az égig szöknek majd, illetve magasak maradnak. Ennek dacára a nem hagyományos gázkitermelés (gázpala, gázhomok mezők) feltörőben van, a gáz ára 11$/millió köbláb helyett 2$. Sokan aggódnak azonban két dolog miatt: az egyik, hogy ilyen aalcsony ár mellett ezt nem nagyon éri meg kitermelni, másrészt pedig a kutak az első év termeléshez képest 50% vagy több kimerülési rátát mutatnak a következő évben. Azaz a termelés puszta szinten tartása évenkénti nagy ráfordítást (új fúrásokat) igényel. Biztos adatok egyelőre a Barnett paláról vannak. A feltevések szerint egy kút legföljebb 5 évig termelhet.

Ürülési ráták

A figyelem egyre inkább az öreg mezők kiürülési rátájára fordítódik, illetve arra, mikor kezd hozamuk fogyni. A legtöbb szakértő arra jut, hogy a kimerülési ráta átlagosan4.5% volt 2007-ben, 5-5.5% most és 6.5 lesz 2014-re. Ez kb megegyezik az IEA jelentés számaival. (Mi a válság miatt idénre már többett mondunk, 6.5%-ot – ffek) Az ürülési ráta azt jelenti, hogy mennyi százalékkal fog az adott mező jövőre kevesebb olajat adni. Összesítésben a világ meglévő mezőinek hozamcsökkenését méri.

A termelésbe belépő új nagymezők (megaprojects) száma 2014-15 körül elkezd esni. Az optimistább előrejlzés szerint 2010-re elérhető a minden olajra 90 millió hordó, majd egy plató 2014-ig, aztán 2020 ra ez visszaesik 84 millió hordóra, 2030-ra pedig 78 millió hordóra. (A mi modellünk ehhez nagyon hasonló, csak annyiban tér el, hogy a még megnövelhető termelést – sparse capacity – nem becsli 7 millió hordóra, mint az IEA, így nem tartja annyira valószínűnek a 90 millió hordó/nap elérést 2010-re. A mi modellünk a jelenlegi fennsíkot mutatja 2011-ig, akkor pedig indul a lefele csúszás. Persze ebben tévedhetünk- ffek)

Sadad al-Huseini a szaúdi Aramco volt termelési és feltárási vezetője szerint 2-3 éven belül hiányok lépnek fel a kitermelés oldalon. Ennek okát a nagymezős projektek apadó számában és a növekvő kiürülési rátában látja.

Igénynövekedés

A résztvevők között egyetértés volt abban, hogy 2012 és 2015 között az olajtermelés elkezd esni. Mindazok, a kívülálló ellenzők, akik eddig olyan görbéket vetítettek a jövőbe, melyeken az igény töretlenül nő 120 millió hordóig is (itt egy ilyen ábra:)

 

Az igény növekedése az IEA szerint 2030-ig. Fedezet? Nos, arra mindig azt kaptuk válaszul: hát persze, hogy van…

kénytelenek elfogadni „valamit” a peak oil tematikából. Csak nem azt mondják, ami valószínűleg az iagzság, hogy nem tud már nőni a kitermelés, hanem azt, hogy nem kell annyi olaj, csökkent az igény (de akkor ugyan mi vitte fel azárat tavaly? Erre is van válasz: spekuláció.) Klassikus trükk változtatni a játékszabályokon, ha már a régi módon nem lehet nyerni…

Amint Chris Skrebowski rámutatott, az az érv, hogy tetőzött az igény, legföljebb az OECD országaira igaz. Kína és India vette át a húzóerő szerepét. Míg az OECD fogyasztás kb 1.5 millió horó/nap-pal csökkent 2007 óta, addig az OPEC-országok fogyasztása 800 ezer hordó/nap-pal, Indiáé 400 ezer hordóval nőtt, Kínáé ugyan az olimpia után kissé visszaesett, de most nagyon meredeken nő, csak 2009-ben kb. 1 millió hordóval nőtt.

Export

Az Export Land Modell szerint (mely azt tartalmazza, hogy a termelő ország maga idővel többet fogyaszt, hisz van neki, a mezői pedig ürülnek, így az export nagyon gyorsan csökken) 2032-re az első 4 exportáló ország már nem fog exportálni, mert annyit termel csak, ami saját fogyasztását fedezi.

Összefoglalva: a valószínű tetőzés tavaly volt (esetleg jövőre lesz egy fellendülés után), nincs valódi fogyasztásvisszaesés, az lajkor vége pedig kb 203-2050 közé tehető, amikor is elfogy a piacról.