Közelgő események
  • Nincs közelgő esemény


Olajdollárok, Irán, India, Kína stb.

A tegnapi nap híre volt, hogy az EU olajvásárlási embargót hirdet Iránnal szemben (ezzel nem mellesleg kellemetlen helyzetbe hozza Görögországot, amely csak Irántól tudott "hozom"-ra vásárolni, hiszen nem tud fizetni.

A dolog érdekessége (és az egész eurozóna elleni irtóhadjárat) mögött az húzódik meg, nehogy véletlenül valamely olajtermelő ország dollár helyett másban szándékozzon kereskedni. Tavalyelőtt és tavaly voltak olyan hangok, hogy a BRIC országok, aztán meg hogy Irán euróban számolna inkább el, erre válaszul a gazdaság urai legyengítették az eurót.

Azonban tegnap megjött a pofon is: India aranyban fizetne az olajért, és ezt fontolgatja Kína is. Bár sokáig nem tarthat ki ezen országok aranya, mégis jelzés értékű események ezek.



Gazdaságról, válságról, szabadságharcról

Olvasva a mai hírt, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium az IMF-el tárgyal, először nem értettem meg, hogy miről van szó, ugyanis alig akadt olyan cikk, amelyik a lényeget emelte volna ki. A lényeg pedig nem az, hogy ismét lehet rúgni egyet a kormányon, mert szembefordul tegnapi önmagával, hanem az, hogy nem a 2008-as hitelfelvétel megismétléséről van szó, azaz nem arról, hogy bizonyos megállapodásban rögzített pénzösszegeket adott időnként lehív a kormány, hanem arról, hogy biztosíték képződik az IMF oldalán, amely a piacok megnyugtatására szolgál, és "végszükség esetén" hozzáférhető. (Forrás: origo, Magyar Nemzet)



A Moody's "társadalmi nyugatalanságra" figyelmeztet

A Daily Bell beszámol a Moody's jelentéséről, melyben társadalmi nyugtalanságot jelez előre. A cikk szerint a nyugati világban valós veszélyt jelent - egy legrosszabb gazdasági forgatókönyv esetén - egy alapvető javak hiányával járó krízishelyzet. A cikk bevezetője utal a brit Telegraph cikkére, melyben azt írják, hogy elég egy gazdasági lejtmenet és a társadalmi nyugtalanság nő; ha a jövőben továbbra is marad a gazdasági válság, akkor ez fokozódik.

A főszöveg elemzése a jelenlegi helyzetet a középkor végéhez hasonlítja, amikor megjelent és tömegessé vált a könyvnyomtatás. Most ezt a szerepet az internet tölti be. Az emberek (főképp az értelmiség egy része) többé nem hisznek a kormányzatnak, vagy a tömeg"tájékoztató" eszközöknek, inkább a nyers információkat próbálják meg összevadászni.



Globális kitekintő - 2010-ig dönteni kell az EU-nak: merre tovább

A GEAB összefoglalója a jelenlegi folyamatokról

A GEAB (Global Europe Anticipation Bulletin) olyan stratégiai előrejelzések kibocsátásával foglalkozik, melyek a fontos nemzetközi folyamatok irányát eleddig helyesen jelezték előre. A kutatócsoport legfrisebb (38. számú) elemzése arról szól, hogy Európa előtt 4 lehetőség is adott, hogy lépjen és hogy kikerülje a 2010-ig biztosan összeérlelődő nemzetközi rendszerszintű válságot, melynek elemei:



Beszélik: az USA nagy bankjai a hitelezés felfüggesztésére készülnek?

Meg nem erősített az angol nyelvű pénzügyi szakmai oldalakon terjedő (lehet, hogy rém)hírek szerint



Beszédes ábra

Nem hisszük el még mindig ami az USA-ban történik? Ugyan volt miből veszíteni az életszínvonalnak, mégis ez az ábra megdöbbentő. A munkanélküliség növekedése felülmúlja az összes válságét a háború óta.



A dollár helyzete - friss hírek

Gerald Celente 2012-ig tartó előrejelzéseit közli a World Net Daily.

Szerinte az a gazdasági "erősödés", ami a tavaly őszi bankcsődöket, biztosítótársasági csődöket és a kocsigyárakat érintő válság után történik, mesterséges jelenség, melyet "fantompénzekkel csináltak, amit a levegőből rántottak elő fedezet nélkül".

Celente a TrendsResearch.com című oldalán tette közzé legújabb előrejelzését, amely szerint a "nagyobb gazdasági válsággal" most fog szembesülni a világ, és ez "az amerikai birodalom" vége. Az élelemhiány csak egy lesz a sok tünet közül, és nem a legsúlyosabb.

 



A dollár ideje leáldozóban

A Telegraph internetes változata egyenesen arról beszél már, hogy a nemrég hírül adott "támadás a dollár ellen" - nos, történelmi jelentőségű. Kína úgy döntött, hogy véget vet a dollár túlértékelt szerepének, mert sajét pénzét, a jüant kívánja megméretni a piacon.



B terv 4.0. Mozgósítás a Föld megmetésére - egy amerikai könyv apropóján

Lester R. Brown immár negyedi átiratával jelentkezik a Plan B. (B terv) című könyvnek. Az idő mindig sürgetőbb, a könyv által várt mozgósítás egyre késik.

Brown egyébként a WorldWatch Institute alapítója és az Earth Policy Institute elnöke, tehát neves kezdeményezésekkel kapcsolható össze. Könyve mégis, a helyes felismerések, a betegség tüneteinek helyes megállapítása ellenére is úgy tűnik, nem a megfelelő megoldást írja le - nem csoda, szerintem a tüneteket helyesen írja le, de a betegséget mégsem.



Támadás a dollár ellen

Az Arab-öböl menti országok, Franciaország, Kína és Oroszország titkos lépéseket tesznek azért, hogy az olajkeresreskedelem ne dollár- hanem egy új valutakosár alapon működjön, melyben japán jen, kínai jüan, euro, arany és egy egyelőre meg nem nevezett új (esetleg tervezett) pénz van. (The Independent)

A hírre máris eséssel reagált a dollár (Bloomberg), 0,6%-ot esett az euróval és a jennel szemben is, míg a két valuta egymáshoz képest nem változott.



Hírelemzés, szeptember végén...

A New York Post cikke arról számol be, hogy 52,2% a munkanélküliek aránya a 16 és 24 év közötti korosztályban az USA-ban. Nem csoda, hogy a cikk címe: a holtvágány kölykök....

A kormány szakértője a legnagyobb bajnak azt látja, hogy nem segítik a kisvállalkozásokat, amelyek a munkahelyek 70%-át adják. Obama arca nem véletlenül gondterhelt.

Amint korábban már jeleztük: Európa sem állt messze a leolvadástól 2008 őszén. A Seeking Alfa cikke épp erről ír. Az angol bankok órákra álltak csak a csődtől.



Pénzbetegség

Mindenünkké vált a gazdaság és annak növekedése. Nem tagadhatjuk a gazdasági növekedés eredményeit. Ma a fogyasztói társadalom átlagos polgára jobb körülmények között élhet mint pár száz éve a főnemesek. Lehet személykocsink és szinte mindent megvásárolhatunk, barangolhatunk a világhálón és ténylegesen is bejárhatjuk a világot, nagyon sok betegségből meg tudnak gyógyítani és még sorolhatnánk a fogyasztói létezés számos velejáróját. Ám bárhogyan is sugallják a fogyasztást gerjesztő hirdetések, mégsem érezzük magunkat annyira jól. Nő a magukat magányosnak, boldogtalannak érző emberek száma és  nem szeretünk a távolabbi jövőre gondolni. Nem csoda, a gazdaság és a pénz a mostra, a pillanatra figyel, csak az éppen érvényes ár, árfolyam számít.

A teljes tanulmány csatolva.

Keresés


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

FFEK hírlevél

FFEK cikkek, hírek, programok.

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.
Tartalom átvétel
Könyvajánló

Sokak fejében fordul meg a gondolat, hogy az önellátás felé forduljanak a jelenlegi helyzet láttán - és esetleg ismerve, vagy sejtve, mi várható még. Azonban az önellátás, még ha részleges is, vagy kezdetleges lépsekből is áll, nem egyszerű. Azok az ismeretek, amelyeket régen a többség ismert, azaz, hogy mit mikor kell vetni, mi minek jó szomszédja a kertben, vagy hogyan kell mosni hamulúggal, mára szinte teljesen eltűntek.

Az újratanulásban segít az ÖkoVölgy Alapítvány könyve, amely még azoknak is élvezetes olvasmány, akik már megkezdték saját maguk körül az önellátást, vagy vannak tapasztalataik bármelyik kérdésben, amiket a könyv tárgyal.

Milyen következményekkel jár, ha a világ népesség-növekedése a jövőben korlátlanul folytatódik? Vajon lesz-e mindenkinek elegendő élelem és ivóvíz? A véges kőolaj, kőszén és földgázkészletekkel mi lesz? Jut-e belőle mindenkinek? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség?  És egyáltalán: mekkora ez az eltartóképesség?

Bár a fenti kérdéseket már Thomas Malthus is feltette a XVIII. század második felében és Aldous Huxley is említést tesz róluk a Pont és Ellenpont c. regényében (1928), csak a Római Klub tagjai voltak, akik elsőként behatóbb tanulmányokat végeztek a válaszkeresés reményében. 1972-ben felkérték Donella Meadowst, Jorgen Randerst és Dennis Meadowst, a Massachusetts Technológia Intézet kutatóit, hogy írjanak egy tanulmányt.

Miért és hogyan lett a magyar föld a globális tőke elsajátítási tárgya? Van-e még ezután reális esély földünknek a magyarság részére megőrzéséhez? Miért nem tudunk ésszerűen gazdálkodni a jövő egyik legfontosabb stratégiai kincsével, a vízzel? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság?

Századunk a civilizáció összeomlásával is fenyeget. A termőföld és az édesvíz az élet alapfeltételei, közösségi birtoklásuktól függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk.

Mindkét szerző elkötelezetten védi a magyar temrészeti valóság egy-egy fontos elemét: Tanka Endre a magyar termőföld megmentésén dolgozik hosszú évek óta, Molnár Géza pedig a Kárpát-medence vízgazdálkodási hagyományaival foglalkozik, s próbálja a gyökerekhez visszatéríteni a szakma képviselőit, hogy az valóban a vízzel való gazdálkodást jelentsen, ne árvízi védekezést.

A Kairosz Kiadó könyvei között számtalan olyan kiadvány lelhető meg, amelynek tartalma nem fér bele a még mindig erős bástáykat magáénak mondható fősodorbeli gondlokodás keretei közé. Azonban a valóság olyan erővel dörömböl a látszatvilág falain, hogy soká már nem lehet mindenestül kívül tartani, így aztán egyre több olyan adat, jelenség lát napvilágot, amely mélyebb gondolkodásra, összefüggéskeresésre sarkall.

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

 

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

Az Utolsó kísérlet rendszerszinteket, történelmet, energiatermelést, éghajlatváltozást, mezőgazdaságot, valamint a közeli jövő forgatókönyveit és a fenntarthatóság alapjait egyaránt vizsgálja. Mégsem tudományos a nyelvezete - noha szerzői tudományos kutatás keretében jutottak a benne foglaltakra.

X
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.