Egyiptomról röviden Posted in: Egyéb kategória

A The Oil Drum-on megjelent egy írás Egyiptomról. Amennyiben figyelmesen tanulmányozzuk át, egy csomó dolgot megérthetünk.

1. Egyiptom jelentősen el van adósodva. A CIA Factbook-ja szerint a GDP 80.5%-a a kormányzati tartozás, ami nagyon magas Afrikában és az arab világban.

2. Nagyjából eddig az évig Egyiptom olajat adott el külföldre, a befolyt bevételek jelentősen hozzájárulhattak az ország pénzügyi stabilitásához és élelmiszer-behozatalához.

3. Az egyiptomi olajkitermelés (ahogy megszokhattuk már az olajkitermeléstől) a 90-es évek eleje óta csökken, az ország belső felhasználása (a népességgel együtt) nő.

1. ábra. Az egyiptomi olajkitermelés (szürke), hazai fogyasztás (folytonos fekete vonal), és export (zöld) 1960 és 2010 között.

Következmények:

Mivel az ábra iskolapéldája az Export-Land Modellnek (ELM), így aztán segít megérteni, mi várható akkor, amikor egy fosszilis források eladásából, mesterségesen alacsonyan tartott árakkal működő országban hirtelen elkezd apadni a bevétel. Dióhéjban, mi is ez az ELM? Egy képzeletbeli ország napi 2 millió hordó olaj kitermelésével indul az első évben és fogyaszt 1 millió hordót napota (2. ábra). Miután kitermelése már a csúcs után van (tegyük fel), de egyelőre mivel van elég, nem korlátozza a fogyasztás hazai bővülését, az nő évente 2.5%-al. Ahonnan e két függvény együttes hatására hiányozni fog az olaj, az az eladott mennyiség. Az ábra példája alapján a kitalált ország 9 év alatt exportórből importőrré válik.

2. ábra. Az Export Land Model. Egy kitermelő ország olajbányászata évi 5%-al csökken (kék), hazai fogyasztása 2.5%-al nő (zöld). A kettő különbsége az export: piros.

Pontosan ez törtáénik Egyiptom esetén is. A mesterségesen alacsony árak most visszaütnek: emelkedniük kell; ezzel együtt eltűnik az ebből származó bevétel is, kevesebb jut az egyébként éget élelem-bevitelre – hisz Egyiptom lakossága töretlenül nő, évi 2%-al, nemsokára eléri a 79 millió főt, míg lakható területe alig nagyobb, mint hazánk.

3. ábra. Egyiptom népességének alakulása (fekte) és évi változása (zöld).

Miután 2010-ben saját bevallásuk szerint az élelem 40, a búza 60%-át külföldről szerezték be, így most neháéz helyzetben vannak:

– az olajbevétel hiányzik,

– a földgázból nem lehet növelni az eladott mennyiséget,

– jövőre vélhetően venni kell az olajat külföldről,

– időközben a 2008-as olajár-robbanás hatására megnőttek az élelemárak is, és nem nagyon estek aztán vissza.

Röviden ennyi. Még adalék lehet, hogy az Economist nyomtatott változata január 15-én beszámolt arról, hogy Iránban 75%-al nőtt a benzinár, az elnök beszéde után, melyben bejelentette a változásokat.

Ezen hírek azok, amik nélkül lehet sok mindent beszélni gazdaságról, meg forradalomról, meg sok minden másról, de mégis, velük érthetőbb a hírháttér.