Mit tartogat a jövő? Mikor omlik össze a technikai társadalom? Van egyöntetű válasz? Posted in: Egyéb kategória

A társadalmi rendszer összetett volta közhely. Az ezen az oldalon többször vizsgált alrendszerek (gazdaság, energiaellátás, stb.) maguk is annyira bonyolultak, hogy lineáris modellezésük lehetetlen.

A lineáris, azaz arányos rendszer lineáris egyenletekkel írható le, azaz könnyen készülhet róla modell, amelynek előjelző képessége nem romlik az idővel. A nemarányos rendszerek is közelíthetőek lineáris modellel, de csak korlátozottan, mint ahogy a körvonal is közelíthető egyenessel egy kis szakaszon, de egészében nem.

Társadalmunk nagyon messze van attól, hogy arányos rendszer legyen. Viselkedése nem jósolható egykönnyen. Túl sok a változó, melyek nagy része nem lineárisan, nem arányosan változik külső hatásra, vagy egymásra gyakorolt hatás után, így modellezése nem reménykeltő. Ráadásul a társadalomra az is jellemző, hogy benne erőteljesen jelen vannak kaotikus folyamatok.

Vigyázat, ez szakkifejezés és nem a teljes rendetlenséget jelenti, hanem azt, hogy egy determinisztikus rendszer nemarányos volta miatt nagyon érzékeny a kezdeti feltételekre, és viselkedés ezért (dacára az azt leíró determinisztikus egyenleteknek) nem jelezhető előre akrámekkora időtávra. Népszerű képe a pillangó-hatás. Elképzlehető, hogy egy pillangó szárnycsapása olyan folyamatot indít el a légkörben, aminek egy hurrikán a vége valahol máshol. De ez a folyamat csak egy kaotikus rendszerben képzelhető el, ilyen alégkör. Nem ilyen egy befőtttes üveg, amiben a folyamatokat jól lehet közelíteni az ideális gáztörvénnyel, ami lineáris rendszert ír le. Itt verdeshet a pillangó, sosen lesz belőle vihar – még akkor sem, ha a befőttes üveg toronyház méretű.

Ezért többé-kevésbé értelmetlen megkérdezni: mi várható a világban? Több forgatókönyv képzelhető el, de vannak még ezen túl olyan nem látható, vagy hatásaiban fel nem becsülhető folyamatok, amelyek miatt még ezek a forgatókönyvek sem biztosak, mint lehetséges végkifejletek.

Soka azt képzelik, hogy az olaj és általában az energiahordozók ára majd felmegy, erre a piac megteremti a megfelelő helyettesítőt, ami újra beárazza az energiapiacot, és az új helyettes ára mentén egy új egyensúly alakul ki. Ez a forgatóköynv lehetséges, ha létezik gyorsan, még értelmes áron skálázható helyettesítő. Az energiaforrások területén hozzáértők egy részének ez a véleménye. Mindazonáltal eddig nem sikerült olyan megnyugtató helyettesítőt találni, amelyről látszik, hogy könnyen skálázható, a jelenlegi rendszert képes helyettesíteni és tömegesen elterjedhet.

Mások arra gondolnak, hogy a helyettesítés nem sikerül, ezért az olaj hiánya egyre magasabbra viszi az árat, 200, 300 dollár is lesz egy hordó ára. Mivel 2 éve még e sorok írója sem látta elég világosan a gazdaság és az energia szövedékes összefonódását és kapcsolatát, így szintén erre gondolt. Tévedés ne essék – a dolog egy darabig működik. Amíg a gazdaság bírja, az ár nő. De aztán egyszer csak túl nagy lesz a teher, amit a magas ár jelent és kezdődik a gazdaság visszaesése.

Amíg a gazdaság szabályoz, addig valószínű tehát a felfutás az árban, majd a visszaesés a gazdaság válsága miatt. Ez többször is elképzelehető, de egyszer valószínű vége lesz. Akár azért, mert annyira fogy az olaj, hogy kilengések túl nagyok lesznek, akár azért mert az államok szabályozni kezdik a folyamatot, hiszen némi stabilitás nem árt az olaj árában. Amikor a 70-es években az USA lényegében egyik napról a másikra szembesült azzal, hogy 7-8% hiány alakult ki az olajpiacon (egyrészt saját kitermelése esni kezdett, másrészt az importot világpolitikai folyamatok törték le), már tervezték a benzinjegyet – de aztán a világpolitikai válság megoldódott, vele az olajhiány is.

Ezúttal azonban nem rosszindulatú sejkek fognak játszani az olaj csapjával, hanem a természet. És nincs az a politika, amely feül tudja írni a temrészet törvényeit.