Napelemes villamos energia termelés magyar lehetőségei. II. rész Posted in: Egyéb kategória
Sokak számára ismert tény, hogy Magyarország nagyon jó napenergia adottságokkal bír, azonban sok téves és pontatlan információ kering a neten és a közbeszédben. Ezen írás ebben nyújt segítséget, hogy tisztább képet adjon a napelemes villamos energia termelésről Magyarországon.
Takarékosság:
Talán ez az első és legfontosabb a szemlélet, ha megújuló energiákat, pl napenergiát kívánunk használni. Ne a meglévő fogyasztásunkból induljunk ki, mert a megújulók nem képesek fenntartani a túlnőtt igényeinket. Nagyon fontos az „energia tudatos” szemlélet. Gondoljuk végig a lakás fogyasztóit, mit miért használunk, kell-e, vagy hogyan tudjuk csökkenteni a használatát. Kapcsoljuk ki, húzzuk ki, esetleg cseréljük le végső esetben, ha régi energia pazarló berendezésről van szó. Sokszor elcsépelt közhely: „Legolcsóbb energia az, amit el sem fogyasztunk” Ugyan ez igaz a megújulók esetén is, ha már lefaragtuk a fogyasztásunkat(pazarlásunkat), akkor olcsóbb lesz azt ezt kiváltó megújuló energia is, így duplán spórolunk. Jó módszer a titokban energiát zabáló berendezések lefülelésére a fali dugaszba rakható digitális fogyasztás mérő. Nagyobb műszaki áruház láncokban mindenhol kapható ez az eszköz. Példaként egy TV sarok 5-10 ezer Ft villanyszámla költséget is jelenthet évente, ha stand-by módban hagyjuk a TV-t ,erősítőt, DVD lejátszót, beltéri digitális egységet,stb. Nem is gondolná az ember, hogy egy „kikapcsolt” PC 10-15W-ot fogyaszt, vagy egy bennfelejtett notebooktöltő is elkér 10W teljesítményt a nagy semmire. Rengeteg fogyasztón látszólag kikapcsolt állapotban van, de még is fogyaszt, és évek során tudomásunk nélkül több 10 ezer forintot húz ki a zsebünkből.
Napelemes energia termelés:
Elsőnek érdemes a napelemes technikához tartozó fogalmakat tisztázni. Napelemes rendszerek nagyságát Watt peakban(Wp), vagy kilo Watt peakben(kWp) adják meg. Ez az érték arra vonatkozik, ha ideálisan 90°-ban esik rá a napsugárzás, és ezen kívül nagyon tiszta delelő júniusi-júliusi napsütés éri a napelemet, akkor hány Watt teljesítmény leadására lenne képes. Erre az ipar kidolgozott egy standardot, 1000W/m2 besugárzott teljesítményhez kötik a napelemek névleges csúcs teljesítményét. Sejthető, hogy egész évben ritkán fog így sütni a nap, de aggodalomra nincs semmi ok, napelemek szórt fényben is működnek. Másik nagyon fontos téma, hogy milyen típusú napelemmel akarjuk/szeretnénk megtermelni az energiát. Ha van Déli irányú tetőnk/felületünk, akkor a kristályos(poli,mono) napelemeket érdemes használni, ha viszont csak Keleti,Északi használható felületünk van, akkor vékonyrétegű napelemeket érdemes használni. Figyelembe kell venni, hogy Déli irány az ideális telepítési állás, Északi irányba álló napelemek 50%-al kevesebb energiát is termelhetnek, ezért mindig törekedni kell a Déli tájolásra.
Lássuk elsőnek mivel is tudunk gazdálkodni:
Jól látszik a fenti képen, hogy Dél, Dél-kelet Magyarország jó napenergia adottságokkal rendelkezik, viszonyításként Dél-Bajorország több mint 20%-al kisebb napsütéses órák számával „büszkélkedhet”. Napsütéses órák számából jó közelítéssel lehet tudni az éves besugárzott energia mennyiségét, azonban nem pusztán elméleti kalkulációkkal kell dolgoznunk. Több élő és mért rendszer üzemel idehaza, több évnyi mérési adatból egyértelműen kijelenthető, hogy éves szinten 1000-1200kWh energia termelhető meg 1kWp napelem kapacitással Magyarországon. Viszonyításként a német rendszerek 800-900kWh éves termeléssel dolgoznak 1kWp napelemes rendszer esetén. Miért is jó tudni ezt az értéket? Válasz nagyon egyszerű, ha ismerjük a saját lakásunk/épületünk éves villamos fogyasztását, akkor egyszerű számtani példával ki tudjuk kalkulálni a napelemes rendszer nagyságát. Ha pl lakásunk 3500kWh villamos energiát fogyaszt, akkor évi 1100kWh/kWp termeléssel számolva 3,18kWp napelemes rendszerre lenne szükségünk hogy 100%-ban ki akarnánk váltani a villamos fogyasztásunkat. 1000-1200kWh/kWp adat azért nagyon fontos, mert sok „kókler” cég erősen túlbecsüli a termelési adatokat, hogy jobb színben tüntesse fel a megtérülési időket. Ha pl egy cég 1kWp napelemes rendszerre 1200kWh nagyobb számot mond, akkor gyorsan felejtsük el, mert csak át akar verni minket. Sokszor napkollektor telepítés mellett napelemes rendszerekkel is foglalkoznak cégek, ha egy rendszert se telepítettek még, inkább keressünk másik céget.
Hálózatra visszatápláló, vagy sziget üzemű rendszer:
Felmerülhet a kérdés, hogy melyik, és egyáltalán mit is jelent ez a két fogalom. Sziget üzemű rendszerek hálózattól teljesen függetlenül üzemelnek, rendszerint egy nagyobb akkumulátorba tárolják a napelemek energiáját, és inverterek segítségével üzemeltetik a 230V-os fogyasztókat. Sziget üzemű rendszereket csak ott érdemes használni, ha nincs villamosítva a ház/tanya/üdülő, mert az akku pluszköltsége nagyon megdrágítja az eddig se olcsó rendszert. Tanyavillamosítás talán az egyetlen olyan helyzet ahol megéri direkt sziget üzemű napelemes rendszer, mert a villamosítás költsége(oszlopok, esetleg transzformátor vétele) olyan magas, hogy olcsóbb már egyből napelemes sziget üzemű rendszert építeni. Kivételes esetek persze mindig vannak, mert valaki számára lehet hogy fontosabb a teljes autonómia, mint a hálózattól való függőség.
Hálózatra visszatápláló rendszerekben nincs akku, csak egy visszatápláló inverter, ezáltal a napelemmel megtermelt energia visszatöltődik a meglévő villamos hálózatokba. 2008-as Villamos Energia Törvény kötelezővé teszi a helyi Áram Szolgáltatókat(ÁSZ) az átvételt, így nincs kibúvó, ezt meg kell tenniük. Egyedüli feltétel az inverter márkája(SMA), ha ezt teljesítjük, akkor nem gördíthetnek semmilyen akadályt a visszatáplálás irányába. Visszatáplálásnál nagy valószínűséggel óracserét is kérni kell(szolgáltató állja a költségét), mert a visszatermeléshez speciális oda-vissza mérő digitális fogyasztásmérőre van szükség. Jelenleg ez a legjobban elterjedt napelemes energia termelési mód a világon, ahogy idehaza is ez lesz a fő csapásirány. Meg kell még jegyezni, hogy a visszatáplálásnak több előnye is van, pl a nyári túltermelésünket elrakhatjuk téli időszakra, kérhetünk éves szaldós elszámolást, megússzuk az akkuamortizációt/cserét, egyszerűbb technikailag a rendszerünk, és nem utolsó sorban nem kell megbolygatni a meglévő villamos hálózatot. Ha takarékos háztartáshoz illesztünk egy jól méretezett visszatápláló rendszert, akkor előfordulhat, hogy csak pár 100Ft villanyszámlával találkozunk a postaládában. Feltételezem senkinek se lenne ellenére ez a helyzet…
Ellentmondások a magyar napenergia piacon:
Eddigi információkból arra lehetett következtetni, hogy hazánk adottságai jók,(ami igaz is) és érdemes napenergiát hasznosító berendezéseket használni. Azonban még se látjuk azt, hogy a háztetőkön hemzsegnének a napelemek és napkollektorok. Erre több válasz is lehetséges: lakosság anyagi helyzete és szemlélete. Anyagi oldalt nem kell túlragozni, mindenki ismeri az ország helyzetét és a fölötte valós hatalommal bíró érdekcsoportok irányítását, de a szemlélet már a mi „sarunk”. Sokszor elhangzott érv, hogy a napelem pénzpocsékolás, mert élettartama során nem hozza vissza a befektetett energiát. Természetesen ez nem igaz, 8-20× energia hozammal bírnak már a napelemek. Másik gyakran felhozott érv, hogy soha se térül meg, amit valljunk be elég nyomós érv, és idehaza részben igaz is. Jelenlegi napenergia átvételi árak napelemre a régió egyik legalacsonyabb átvételi ára, egyedül Szerbia és Ukrajna van mögöttünk… Szlovákia,Románia, Ausztria,Szlovénia is sokkal jobb feltételeket biztosít, hogy a honpolgárt ösztönözze a megújulók használatára. Természetesen nem csak „kormány” tehet róla, egyfajta szemléletmód még mai napig is hiányzik megújulók terén.
Hogyan tudnánk feloldani ezt a problémát:
Jelenleg hatályos átvételi árak egyértelműen a piac befagyását eredményezték idehaza, miközben a környékbeli országok több 100MW napelem kapacitás építettek be. Csak mellékesen érdemes megjegyezni, hogy Magyarország 0,5MW kapacitással bír, miközben Csehország közelít az 1000MW-hoz és Németország 2010-ben 8000MW napelem kapacitást fog beépíteni. Iparban dolgozók, vagy ebből tengődő vállalkozók egyedüli esélye a 2011-es év lehet, mert kormánykörök visszajelzései alapján átvételi áremelés lesz a következő évben. Jelenleg 10cent körül van a magyar átvétel ár, előzetes tervek szerint 30 cent környékére fogják növelni az átvételi árakat. Német mintaszabályzás differenciálja a termelők átvételi árait, idehaza is ezt a gyakorlatot kellene követni, így előnybe részesíthetnénk a mikro, pár kW-os rendszereket. Nagyobb, több MW-os naperőművek jóval tőkeerősebbek, számukra a hosszútávon kiszámítható átvétel és a mainál magasabb ár lenne a legfőbb szempont. Több nagy projekt is csak azért van várakozó helyzetben, mert az átvételi árak túl alacsonyak. Jelenleg a kormányzati körökben az akarat megvan, de mint tudjuk akkor lehet csak bármit elhinni, ha törvénybe iktatják, de lehet hogy még akkor sem…
Összegezve az eddig leírtakat, a magyar napenergia ipar,piac, felhasználás növekedése csak 1 döntésen múlna, az átvételi ár megemelésén. Egy év múlva már biztosan tudjuk, hogy valóság, vagy álom maradt a hazai napenergia piac felpezsdülése.