Olvasói levél Posted in: Egyéb kategória
én is rendszeresen látogatom ezt az oldalt (ffek.hu), szerény számú cikk jelenik meg mostanság, pedig a világ valóban eseménydús hely lett. Hogy fog-e bocsánatot kérni bárki is azért, mert a „Válság” előtti időkben nyilvánosan lejáratták a valódi problémák felvetőit, azt nem hinném. Azért sem fognak bocsánatot kérni ezek a hangadók, hogy az eszement politikai vezetésük alatt a Föld lassan az összeomlás visszafordíthatatlan állapotába kerül(t).
Egyébként érdekes gondolatokat vet fel bennem ez az egész fosszilis energia alapú világ-életforma. Vajon a Teremtés, Isten miért adta nekünk a fosszilis energiát? Azt gondolom, hogy ez csupán az ugró deszka volt az Emberiség számára, ami önmagában segítség és szűrő is: ha eljutunk odáig, hogy ezt az energiát hatékonyan felhasználjuk, akkor az ősi, tűz alapú energetikánk eljutott technológiai kiteljesedéséig. (ez szerintem az 1900-as évek első felében bekövetkezett) Ezen a ponton, amikor kellő szabadidővel rendelkezünk a teljes társadalom szellemi kiteljesedéséhez, mert minden szükségletünket könnyedén fedezzük technológiánk napi alkalmazásával, joggal elvárható, hogy egy civilizáció felismerhesse ennek az energia forrásnak a Földi rendszerre gyakorolt negatív hatását. Érdemes megjegyezni, hogy szándékosan elhallgatott Nikola Tesla erre már több mint egy évszázaddal ezelőtt felhívta a figyelmet! Ha a fosszíliákban tárolt szén és hidrogén alapú energiának csak a felét használtuk volna el, akkor egy jégkorszakot kiküszöbölve léphettünk volna egy magasabb szintre, viszont ha itt nem a józan ész uralta tudomány vezérli a társadalmi szerveződésünket, akkor kényelmesen tovább megyünk a felhasználásban ( ma itt tartunk EROEI 1 körül, amikor már az atomenergia is az olaj kitermelését dotálja), és ki is írtjuk magunkat a felmelegedés belendítésével. Mindezek ismeretében gondolom ezt egy szűrőnek, hiszen aki ezen a rostán kieseik, az nem alkalmas a civilizáció további építésére, és egyben gondoskodik is önmaga megsemmisítéséről, ráadásul oly módon, amit valós időben nem lehet visszafordítani, amikor a rendszer élhetetlené válik, akkor már késő a beavatkozás, talán el is értünk erre a pontra.
És itt jön számomra a következő nagy kérdés: civilizációnak nevezhető-e amit ma a nyugati rend működtet? Civilizáció-e az, amikor a nyersanyagokért, energiahordozókért szétroncsolunk társadalmakat (korábban Dél-Amerika, ma az Arab Világ) szociális, közlekedési, energia és ellátási infrastruktúráikkal együtt azért, hogy a birtokukban lévő erőforrások felett ne Ők legyenek képesek rendelkezni? Ezek a roncs társadalmak Emberi lényekből és erősebb családi kötelékekből épülnek fel, mint amilyen családmodellt ma a nyugat normálisnak tart, ezek az Emberek vágynak a normális életre, egyértelmű, hogy oda áramlanak, ahol még békesség, szociális-társadalmi rend működik.
Politikusaink válogatott féleszűek, kapzsi pszichopaták, homoszexuálisak és ripacsok. Kimutatták, hogy Németországban is jelentős olyan személyt válogattak közéjük, akik általános iskolában osztályt ismételtek. Ők azért nem tudnak problémákat megoldani, mert a valóságérzékelésük súlyosan sérült, így a helyzetek mibenlétét képtelenek megérteni. A „menekültek”-et a probléma forrásának érzékelik és kommunikálják, miközben a menekülésük a nyugat ( USA, EU, Izrael ) külpolitikai viselkedés-kultúrájából kialakult globális problémák következményei. A határok megerősítésében, bevándorlókra vonatkozó szabályozás átalakításában keresnek megoldást, miközben a nyugat eszetlen fogyasztása és az ezt fedező gyarmattartási magatartása az, amin változtatni kellene, de nem fognak.
A Teremtés, a Teremtő, vagy Isten szemszögéből nézve probléma-e, ha ez a „civilizáció” kipusztul? Ha hasonló akváriumom lenne, ahol a benne élő meghatározó faj folyamatosan mérget keverne saját vizébe, meddig küzdenék azon, hogy megtisztítsam számára a vizet, hogy ne pusztuljon bele? Egy-két segítségnyújtás után ha nem tanulnak és nem ismerik fel tetteik következményeit hagynám őket megfőni a saját levükben, hátha a következő nekifutásra jobb rendszert sikerül összehoznom 🙂 Azt hiszem a világmindenség számára az a megoldás, ha civilizációnk ámokfutása most véget ér, aztán néhány millió év után indul egy új rendszer, új esélyekkel. Hátha egyszer felismeri a civilizáció az élet lényegét, és akkor összhangban a teremtett világával olyan dolgokat teremt magának, amelyek képesek együttműködni, élni hosszú távon, vagy ez egy utópisztikus elvárás a részemről? Lehet, hogy mindig is akkor van vége, amikor eltávolodunk a forrásunktól a technológiánk által? Lehet, hogy ez is egy természetes körfolyamat? Lehet, hogy az egész így van rendben? Ki tudja…
Üdvözlettel és tisztelettel: Hollósy Szabolcs