Áramot előállítani fontos. Nélküle lenne igazán halott társadalmunk. Ehhez – egyelőre – elegendő forrásunk van, de gondolni kell azokra a szűkebb időkre, amelyek során majd kevesebb földgázzal és kőszénnel is üzemeltetni kell erőműveinket, esetleg uránból sem lesz elegendő. De nem kell ilyen erős megfogalmazás sem, elég arra gondolni, hogy miféle érdekes helyzet állhat elő egy olyan országtól való függés esetén, amellyel nem vagyunk határosak. A nehézségeket folyton látjuk: gázvita, olajvita, stb.
Mit tegyünk? Építsünk megújuló erőműveket…. mondhatjuk. Az ár azonban fontos kérdés – meg az elérhető megújuló potenciál/lehetőség is. Most először – remélem egy sorozat részeként – az árra fordítsunk több figyelmet, majd később elemzzük hazánk megújuló potenciálját is.
Az USA Energetikai Minisztériuma adatait kicsit aktualizálva és 2010-es dollárra igazítva kibővítettem egyéb források adataival is. A kék oszlopok a hagyományos energiaforrások erőműveinek kW-os árait, a zöldek a megújulók esetén szintén a kW-ra eső felépítési árat mutatják.
Az NGCC kombinált ciklusú gázerőmvet jelent. A kombinált ciklus lényege, hogy egyszer a magasabb hőmérsékleten ésegyszer az alacsonyabbon is végbemegy egy-egy körfolyamat, és így az összhatásfok a rendszerben nő. Az IGCC olyan berendezés, mely széntartlamú anyagot gázosít, és szontén kombinált ciklusú. A CCS a szén-dioxid megkötő technológiára utal. A CST koncentráló napkollektorokat, a Tower + CST pedig naptornyot és rákoncentráló napkollektorokat jelent.
A zöld oszlopok közül a biomasszát és a geotermikus energiát leszámítva minden más megoldás esetén szükséges puffertározás építése is, hogy a megújuló energiaforrás véletlenszerűen ingadozó áramtermelése ne közvetlenül terhelődjön rá a villamos rendszerre.
Mi a jó megoldás? Attól függ, mit szeretnénk. Elsőként azonban azt is tudni kell, miből mennyi van. Folyt köv. remélem…
