Friss hozzászólások
Események
« 2010.09. »
hkszecspszov
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930

Újabb megerősítés: olajhiány várható 15-30 éven belül, állítja a Bundeswehr

Ahogy telik az idő egyre több helyről és egyre komolyabb forrásokból értesülhetünk róla, hogy az olajellátás  jövőbeli fenntartása komoly nehézségekbe fog ütközni. Most éppen a Német Hadsereg kutatóközpontjából szivárgott ki egy ilyen.

Korábban már több hasonló hírről számolhattam be:

Pálfordulás

Björn Lomborg, aki az egyik legerősebb ellenzője volt még nem is olya rég a klímaváltozás elméletének teljes fordulatot vett legújabb könyvében. Pedig nemrég még egész mást írt, Magyarországon is megjelent a Typotex kiadó gondozásában korábban írt Cool It! - Hidegvér! c. könyve, melyben sokféleképpen érvel amellett, hogy a klímaváltozást nem kell véresen komolyan venni, és érdemes kétkedőnek lenni.

Jövő hónapban a boltokba kerülő könyvében pedig az emberiség előtt tornyosuló legfontosabb kihívásként értékeli a klímaváltozást, és az ellene folytatott küzdelmet a legeleső helyre teszi; évi 100 milliárd dollárt fordítana arra, hogy az üvegházgázok (ÜHG-k) kibocsátását csökkentse a világ. Ezt főképp az ún. tiszta energiaforrások (szél, nap stb.) felhasználásával látja megvalósíthatónak.

Menedzserizmus III. A törvények hiábavalóságáról

„Számítottam rá, hogy több tucat természetidegen anyag van a véremben. Mégis váratlanul ért, hogy az európai átlagot jóval meghaladja a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy mit okoznak ezek az anyagok nem tudom. Pedig minden mesterséges anyagról tudni kellene, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük őket”

Napelemes villamos energia termelés magyar lehetőségei. III. rész

       Első két részben napelemes villamos energia termelésről volt szó, jelen írás a gyakorlatban működő magyarországi napelemes rendszereket mutatja be.

       Magyarország sajátságos helyzetben van, mert jobb napenergia potenciállal bír, mint északabbra lévő szomszédaink(fő napelem telepítő országok), még is kevesebb kapacitással rendelkezünk. Jó példaként felhozható Szlovákia, Bulgária, Csehország, felsorolt országok egyike se vezető gazdasági állam Európában, még is sikerült egy rendes támogatási rendszert bevezetniük. Mondhatni már bosszantó módon lemaradunk a megújulók terén, de azért akadt 1-2 beruházó aki a nehézségek ellenére még is belevágott nagyobb méretű rendszerek telepítésébe.

Elhunyt Matt Simmons

68 éves korában elhunyt Matthew Simmons, a világ egyik legismertebb olajcsúcs-kutatója és a nagy sikerű Twilight in the Desert c. könyv írója vasárnap.

Simmons volt az első, aki 2005-ös könyvében rámutatott, hogy a szaúdi mérnökök úgy kezelik a kutakat, mint ahogy a kimerülőben lévő kutakat szokás a gyakorlatban. Állítását sokan vitatták, mégsem sikerült azóta érdemben cáfolni azt a tézisét, hogy a szaúdi kitermelés érdemben nem növelhető. Ennek valószínűségét erősíti, hogy a 2008-as csúcs ár környékén sem nőtt jelentősen a szaúdi kitermelés, dacára az állítólagos 1-1.5 millió hordó/nap lehetőségnek a növelésben. Egyre többen kérdőjelezik meg egyébként az OPEC kitermelésbővítésének lehetőségét, például ez a The Oil Drum-os cikk is (később írok bővebben erről).

Nyugodjon békében az olajkor végének egyik első szószólója.

Japán kitárja kapuit a modern nyugat előtt

Japán kitárja kapuit a modern nyugat előtt

„Kétmilliárd dollárt kockáztattunk a történelem legnagyobb tudományos hazárdjátékán, és nyertünk.”

Truman

Napelemes villamos energia termelés magyar lehetőségei. II. rész

            Sokak számára ismert tény, hogy Magyarország nagyon jó napenergia adottságokkal bír, azonban sok téves és pontatlan információ kering a neten és a közbeszédben. Ezen írás ebben nyújt segítséget, hogy tisztább képet adjon a napelemes villamos energia termelésről Magyarországon.

Takarékosság:

Köszöntjük az oldalon!

Kedves Látogató! Ezen az oldalon olyan dolgokat olvashat, amelyekkel egyelőre nem nagyon foglalkozik senki, noha mindnyájunk életét érinti, vagy érinteni fogja. A következő 4 pont elolvasása nélkül nem érdemes az oldalt böngészni, nélkülük nem érhtetőek sem céljaink, sem a hírek.

1. Semmi nem mozog, vagy növekszik energia nélkül

A "tételbe" beleértendő egy test, egy madárfészek, egy terület élőlényei, egy épület, egy út, vagy az egész civilizáció. Az energia vitahtatatlanul a legfontosabb szó manapság. Jelenleg a Föld elsődleges erőforrása az olaj, mely a világ energiafelhasználásának 40%-át és a közlekedés üzemanyagának több mint 90%-át adja. (Az üzemanyag egy másik szó az energiára.) Energia szükséges ahhoz, hogy melegítsünk valamit, és energia is van jelen. (A hő nem más, mint a hőmérsékletkülönbség vezette energiatranszport.) Energia nyerhető korábban elraktározott többletből, mint pl. élelem, egy töltött elem, ősmaradványi erőforrások, hasadóanyagok, magasabbra mozgatott súly (mint pl. a víztározók). A földön a legtöbb energiaforrás közvetve, vagy közvetlenül a Nap sugárzásából érkezik. Kivételt jelent a maghasadás, a geotermikus energia és az árapály mozgásának energiája.

2. Tetőzött az olaj kitermelése

Az olaj nem más, mint évmilliók alatt kényelmesen tárolt, fotoszintézissel kötött napsugárzás. A hagyományos (könnyen kitermelhető és alacsony viszkozitású) olaj, napi 75 millió hordós kitermeléssel, elérte hozam-maximuát 2005 májusában. Az összes olajféleséget - olajhomokot, olajpalát, nehézolajat mélytengeri, sarkköri olajat, folyékony földgázt - tartalmazó ún. "All Liquids" (minden folyékony) olaj kitermelése és előállítása 85 millió hordóval tetőzött 2008 késő nyarán. Ezek történelmi tények, miként az megtalálható az IEA és az EIA oldalán.

Az Egyesült Államok kitermelése 1970-ben tetőzött, amint azt előre jelezte az 1950-es években M. K. Hubbert. Ez a tény eredményezte az első olajválságot továbbá az olajár erőteljes emelkedését a 70-es évek elején, valamint a világméretű kitermelés ideiglenes esését. Ezt a visszaesést gyorsan feloldották és növelték a termelést új források segítségével, melyek Alaszkából, az Északi-tengerről, Oroszországból, Mexikóból Dél-Amerikából és főképp a Közel-Keletről származtak.

Nincs biztosíték arra, hogy megfelelő mennyiségű új forrás állna most rendelkezésre, hogy megoldja gondjainkat. Míg 2002 és 2008 között az olajár emelkedett, azt nem követte a kitermelés fokozódása.

3. Egy olyan gazdasági renszerben élünk, mely egészében növekedésfüggő

Gyarapodásunkhoz szükségünk van arra az ígéretre, hogy a jövőben TÖBB gyarapodás vár ránk, ami igazolja a jelenlegi befektetéseket. Ez jól működött az elmúlt 100 évben, míg volt elég sok és olcsó többlet ősmaradványi forrás a föld mélyén, "üzemanyag" a növekedéshez.

4. Határpont: a gazdasági rendszer növekedése nem folytatódhat

A tárolt energia - amin főképp olaj értendő - kitermelése tetőzött és már esik. Ez egy geofizikai kényszer, nem választás kérdése, vagy nem olyan, ami kikerülhető pl. a fizika törvényeinek használatával, politikai döntéssel, növekvő igényekkel, vagy vágyálmokkal.

A civilizáció és benne az olcsó energiákra épülő életünk az összeomlás szélére jutott. Minél tovább tagadjuk a helyzet súlyosságát és megpróbáljuk fenntartani a már fenntarthatatlan eddigi életünket, annál keményebb lesz az összeomlás és szűkülnek lehetőségeink.

5. LEARN.

Összefoglalva, beléptünk az olajkor második felébe. Az elsőt növekedés jellemezte a kitermelés, a valós gazdaság, és a népesség terén is. A második fele az ellenkezője lesz, hacsak észre nem vesszük az előttünk tornyosuló óriási akadályt és el nem kezdjük a kármentést:

  1. helyi közösségek felértékelése (lokalizáció (L): energiában, élelemben)
  2. oktatás (educatio (E))
  3. a napenergia minél szélesebb használata (adaptation (A))
  4. ésszerűsítés az ősmaradványi források használatában (rationalization (R))
  5. Népességstop (N), ott ahol nagyon gyorsan nő.
  6. = LEARN

(Forrás: TOD)

Az első pontba beleértendő természetesen a nyugati ember (mi magyarok is ide tartozunk) fogyasztáscsökkentése.Ránk, itt Magyarországon pl. napi 90 erőforrás-rabszolga jut, azaz 90-szer annyi energiát használunk, mint két kezünk munkája. Ez a szám az USA-ban 200. Az utolsó pont ránk, magyarokra nem vonatkozik, sőt lényegében Európára sem - továbbá, ha a negatív növekedés szörnyűnek tűnik, gondoljuk meg: a nagyobb katasztrófa (tömeges éhhalál, energia és vízháborúk) csak így kerülhető el, ha egyáltalán. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a korfa erőteljes torzulása (előregedés) mindig a társadalom összeomlásához vezetett, ezért itt igazán jó javaslattal nem lehet előállni.

A bevezetőben sehol sem szóltunk az "éghajlatváltozásról", "környezetvédelemről"; ennek egyszerű oka van. Ezek mind-mind ugyanazon válság (a túlfogyasztás és túllövés) más oldalai. (Rendszerszemlélethez lásd: A növekedés határai, ajánlott könyveknél)

Szerencsre fel?

A héten több ellentmondó hír látott napvilágot arról, hogy lesz-e végül bármilyen erőműépítés Szerencsen. Elsőként azt olvastam, hogy - még a múlt héten - a BAZ megyei bíróság elutasította a jövő nemzedékek biztosának beadványát, így az építésnek semmi nem áll útjában. A mai Index-cikk viszont arról ír, hogy az MVM mégsem szállna be a beruházásba, pedig korábban erről volt szó, ezért nem biztos, hogy lehet belőle valami.

Az eredeti tervek szerint egy 50 MW villamos teljesítményű erőműről lett volna szó 2 darab 25 MW-os blokkal. (Összehasonlításul Paks 2000 MW.) Az erőmű üzemanyaga szalma és energiafű lett volna, illetve lenne. Az erőművi beruházás a kampányérvelés részévé vált.

Keresés


Greenman Kft.
Effektív mikroorganizmusok a környezetért


Bio tönkölybúza
, Szám Lajos, Tapolca


Abwind Kft.
Megújuló energiák, megújuló technológiák


Újenergiák

Médiaröntgen

Kapcsolat Plus Alapítvány

Bocs Alapítvány

E-Consumption

Könyvajánló

David C. Korten egyike azoknak a közgazdászoknak, akik baljós szemmel figyelik a liberalizációs folyamatokat, sarkos kritikát fogalmaznak meg és alternatív válaszokat keresnek a globalizáció kihívásaira. Korten professzor egyik leghíresebb könyvében, a Tőkés társaságok világuralmában kifejti: a multinacionális vállalatok jogkörének szűkítése, az állam nagyobb szerepvállalása és a civil társadalom ereje szükséges ahhoz, hogy megfékezzük a társadalmi különbségek növekedését és létrehozzunk egy erős szociális hálót. Rámutat arra is, hogy felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékeknek, ezért nem hagyhatunk rájuk kezelhetetlen adósságterheket. Korten mondanivalóját egyelőre még képtelen elfogadni a fősodrú  közgazdaságtan, hatásosnak bizonyult válságkezelő intézkedéseire viszont egyre nagyobb figyelem irányul.

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

A Kairosz kiadó magyarul is kiadta David Korten egy új művét. A korábban megjelent Tőkés társaságok világuralma is gondolatébresztő mű volt, a mostani még nikább aktuális.

A Magyar Nemzetstratégia második kötete számos szakértő munkájának eredménye, mely magába foglal egy palettát a jogra vonatkozó elképzelésektől az oktatáson keresztül a gazdaságig.

Kutatóink az energetika-fenntartható gazdálkodás területén írtak cikket a könyvbe. A könyv szerkesztőjével egyeztetve jelentetjük meg ezt a kis helyreigazítást:

Az "Energia nélkül nem megy semmi" címmel közreadott cikk 3 szerző munkája. A második függelék az ártéri gazdálkodásról Molnár Géza, a harmadik függelék a lokalizált rendszerekről Szám Dorottya munkája. A megújuló energiaforrásokra vonatkozó adatok és számítások egy része a PTE Környezetfizika Tanszék és Német Béla tanszékvezető által végzett kutatásokból származik.

A könyv harmadszor jelenik meg, szerzője mindig egy kicsit más szempontot emelt ki benne. Általános üzenete: az ember eddig mindig elárulta Teremtőjét és a természetből kiszakdva tönkretette azt.

X
Loading